Felhívás!

Emelkedő pályán a Manus

Emelkedő pályán a Manus Kovászna megye

Ahogy az idő melegedett a hétvégén, úgy emelkedett felfele a Lármafa Egyesület által szervezett negyedik Manus cigánytalálkozó csillaga is. Egyre többen érdeklődtek a cigányság dolgai felől, ezeken pedig a hagyományos mesterségek, a népzene és néptánc értendők, a társadalmi-szociális-kulturális helyzet pillanatképben és perspektívában, filmeken és a valóságban.

Az esős idő miatt elhúzódott a cigánytalálkozó helyszínén, a Borvíz utcai halastavak mellett a térrendezés, a sátorépítés, egyébként sem sikerült a programokat németes pontossággal megtartani (ez nem a szervezőkön, Csernátoni Lorándon és Fekete Lovas Zsolton múlott), de az esti koncertek, amelyek a legtöbb nézőt vonzották, követték a papírformát.

Az idei rendezvénysorozat minden napja egy vagy több cigányzenekar, néptáncegyüttes fellépésével zárult: ilyenkor a színpad előtt égett a tábortűz, amellett pedig a közönségből kipördülve, spontánul táncra perdültek férfiak, legények, leánykák. Emellett azonban a pénteki program részeként a hagyományos mesterségek képviselői is jelen voltak, például a Szászfehéregyházáról érkező kovács testvérpár, Gábor Máté és István, akiknek családjában a következő nemzedék is „ellopta” a mesterséget, hiszen a 6-8 éves fiúk is bemutatót tartanak turistáknak a látványműhelyben; vagy a Rugonfalváról jövő kosárfonó, Mihály Mózes.

A szombati programban a vásár, játékok, kézműves tevékenységek mellett este pódiumbeszélgetésre is sor került neves koreográfusok részvételével: Orza Călin, Bordás Attila és Kádár Elemér taglalták a cigánytánc és -zene eredetét, sajátosságait, kiemelve, hogy jeles művelői azt saját képükre szabták. Vasárnap, a találkozó utolsó napján kevésnek bizonyult a Három Rózsától (a benzinkúttól) a találkozó helyszínéig fuvarozó „cigány taxi”, azaz hintó. A gyerekekkel Sándor Attila origamizott, de tanulhattak zsonglőrködni is, a felnőttek pedig a kirakodóvásárban vagy a cigányturkálóban alkudoztak.

A vasárnapot Kalányos Ottó plébános szentmisével szentelte meg, és ez alkalommal az őrkői közösségi háznál felavatták a cigányok zászlaján szereplő szimbólum mását is: a szerencsekerék alkotója Éltes Barna szobrászművész. Ha valaki megforgatja, szerencséje lesz, de a gondviselés kereke talán alkalmasabb megnevezése lehetne a műnek, vélekedett Kalányos Ottó.

A gyerekek előadásában nagy sikert aratott a délutáni színielőadás, amelyet Bari Károly cigányköltő gyűjtéséből származó versekből állított össze Bilibók Anita rendező. Végül a Nadara szászcsávási zenekar vasárnap esti koncertje hatalmas bulivá kerekedett, így méltó lezárása lett a többnapos rendezvénynek.

A szervezők érdemeit a járványügyben előírt kötelességek betartatásában – amiben a Vöröskereszt is közreműködött – az állandó ügyeletben ott levő csendőrök is elismerték, de a fociversenyt így sem engedélyezték a hatóságok. A találkozó négy napja incidensek nélkül telt, és minden jó lesz, ha legalább ilyen jól sikerül majd az ötödik Manus is. A rendezvényt a Nemzeti és a Román Kulturális Alap, valamint Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatta. 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.