Felhívás!

Amit szabad Jupiternek…

Kihirdette szerdán az államfő a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását, amelynek értelmében a tárgyalások lezárását követő legfeljebb 60 napon belül meg kell hozni, és meg kell indokolni az ítéletet. A határidő rendkívüli esetekben kétszer 30 nappal hosszabbítható, de tovább semmiképp.

Az alkotmánybíróság döntését életbe léptető jogszabályról Puskás Bálint volt alkotmánybírót kérdeztük részint arról, hogy ez megvalósítható-e a gyakorlatban, másrészt arról, hogy nem „sportszerűtlen-e” a taláros testület részéről, hogy miközben utasítja a bíróságokat, hogy két hónapon belül meglegyen az ítélet az indoklással együtt, addig a maga részéről féléveket „nyúzza”az ítéleteket.

– Jogos kérdés. A válasz: nem. Véleményem szerint, amíg egy bíró egy héten ötven, hatvan, száz ügyet tárgyal le, addig fizikailag lehetetlen ezeknek a határidőknek a betartása. Ugyanakkor azonban teljesen elfogadhatatlan a mostani helyzet is: ha délben tizenkettőkor kimondták az ítélet, egykor jön a rendőrség, és visz. Nem létezik, hogy te mondjuk fél éve ülsz a börtönben, és valójában nem tudod, hogy miért zártak be. Sőt, állítólag olyanra is volt példa, hogy az illető már kiszabadult, és még mindig nem közölték vele, hogy milyen indoklással zárták be – magyarázza a volt alkotmánybíró.

Puskás Bálint szerint valóban „nem elegáns”, hogy az alkotmánybíróság a maga számára nem mindig tartja kötelezőnek, hogy hasonló határidővel dolgozzon, ám szerinte – jogi szempontból – „hatalmas különbség” van.

– Az alkotmánybíróság döntése csak akkor lép életbe, amikor az indoklással együtt megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Tehát ha esetleg el is húzódik az ügy, annak senkire és semmire nézvést nincs negatív következménye – szögezte le a volt alkotmánybíró.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.