Új bankot alapít az állam

A hazai gazdaság számára fontos állami és magánberuházásoknak hivatott kedvező hitelekkel és garanciákkal lendületet adni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank, amelynek létrehozásáról határozatot fogadott el a kormány. Az állami banknak elsősorban nagy országos beruházások, illetve az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozását kell ellátnia, de a kis- és középvállalkozásokat is támogatni fogja, amennyiben a cégek a termelésre fektetik a hangsúlyt és a termelési kapacitásukat akarják bővíteni.

Minden pluszpénz segít a gazdaságon, ám nem érdemes csodákat várni egy új állami banktól, hiszen annak hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen tartalommal töltik fel, lesznek-e kompetens és motivált emberek, akik gyorsan meg tudjanak valósítani fejlesztési projekteket – hívják fel a figyelmet gazdasági elemzők. Az Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozását Adrian Câciu pénzügyminiszter jelentette be, és elmondta, Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta az Európai Bizottság fele, hogy megalapítja az új pénzintézetet, amelynek fő célja, lehetőséget biztosítani az államnak, hogy finanszírozni tudja a gazdaságot. Az új bank kizárólagos tulajdonosa a román állam lesz a pénzügyminisztériumon keresztül. Câciu szerint az állami bank tőkéje mintegy 3 milliárd lej lesz, és ezt a pénzt az állam különböző privatizációkból fogja előteremteni.

A szándék jó, de önmagában a pénz nem elég, hiszen Caragiale óta tudjuk, Románia szakértője annak, hogy új intézményeket és bizottságokat hoz létre, amit végül nem tölt fel tartalommal – állapította meg Nagy-Bálint Zsolt. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója szerint nem érdemes csodákat várni ettől az új pénzintézettől. Rámutatott: gyakran hangzik el, hogy egy-egy projekt stagnál, és az esetek többségében ennek nem a pénzhiány az oka, hanem az hátráltatja a megvalósítást, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat. Az új állami bank hatékonysága esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud gyorsan, határidőre megvalósítani különböző projekteket. 

A közgazdász szerint az állami tulajdonú bank előnye az lesz, hogy állami, önkormányzati és vállalkozások beruházási és fejlesztési projektjeihez valószínű alacsonyabb kamatlábbal nyújt majd hiteleket, és moratórium-periódusokat is tud garantálni. Ugyanakkor nem kell eltúlozni a jelentőségét, és nem kell tőle csodákat várni, hiszen a 3 milliárd lejes induló tőke nem túl nagy. Másrészt nem a pénz hiánya jelenti a problémát, hiszen egyrészt pénz van az Európai Uniótól és az ország költségvetésében is, másrészt a koronavírus-járvány után és az energiaválság közben még mindig csak 50 százalék körüli az ország eladósodottsága. Nagy-Bálint Zsolt felidézte, az állami fejlesztési bank létrehozását már 2015-ben beharangozták, most viszont nagy a valószínűsége, hogy tényleg megalakul, hiszen az Európai Unióval kötött egyezményben az ország kötelezettségvállalásai közé is bekerült, de az országos helyreállítási tervbe (PNRR) is belefoglalták, vagyis a román kormány kötelezettséget vállalt a fejlesztési bank létrehozására. 

Hasonlóan vélekedik Miklós Zoltán, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is, aki szerint az uniós alapok egyik feltétele, hogy létrejöjjön egy állami kézben levő és fejlesztésekre, beruházásokra szakosodott bank. A korábban banki szakemberként dolgozó háromszéki parlamenti képviselő emlékeztet, hogy az államnak jelenleg is két bankja van: a CEC Bank egy általános pénzintézet, amely a társadalom minden szegmensének nyújt banki szolgáltatásokat, míg az EximBank leginkább a külkereskedelmi tevékenységeket finanszírozza. Az új állami banknak így megvan a szerepe és eszközei arra, hogy kiemelten pénzelje az állami és önkormányzati fejlesztési és beruházási projekteket, míg a kis- és középvállalkozások esetében az innovatív megoldásokat, a termelőkapacitások bővítését finanszírozza.

Fotó: economedia.ro