Felhívás!

Napi egy óra mozgás javallott

Napi egy óra mozgás javallott Életmód

Nem is nyithatott volna jobb témával az idei szentgyörgyi Ezüst Akadémia, mint Tatár Márta kovásznai kardiológus osztályvezető főorvos előadásával, melyben a doktornő a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről és természetes gyógymódjairól értekezett. A téma úgy illik az akadémia korosztályához, mint kesztyű a kézre, hiszen ez az a korosztály, amelynél már mutatkoznak a jelei a szív- és érrendszeri betegségeknek, miután azokkal hosszú ideig tünetmentesen együtt él az ember.
Hány éves korában öreg az ember? – ezt minden kor embere megkérdezi magától. Salieri bíboros szerint rossz a kérdés, mert akkor öreg, ha már nem fejlődik, ám a szívgyógyász szempontjából nézve annyira öreg, amennyire az erei, és azok már 20 éves korban elkezdenek beszűkülni a lerakódásoktól. Nyugattal ellentétben, ahol már csökken a vezető halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek aránya – mert foglalkoznak a rizikófaktorok csökkentésével – nálunk még mindig ezek a betegségek viszik a prímet, holott gyógyhatású természeti kincseink bősége által kivételesen kedvező helyzetben vagyunk – értékelte a doktornő. Előadása további részében ezekről is részletesebben beszélt, de még előtte kiemelte, az ember sokat tehet magáért.

Alattomosan öregednek ereink
Egészségi állapotunk nagyon sok tényező függvénye, genetikánktól kezdve az életmódig, de befolyásolja a levegőszennyezés, a munkahely, a mezőgazdasági termelési mód (élelmiszereink minősége), a szocio-kulturális környezet is. Minden második percben meghal valaki szívbetegségben, legtöbbször érelmeszesedés miatt, ami nagyon sokáig tünetmentes, aztán annyira beszűkül az ér, hogy elzáródhat egy vérrögtől. Hogy milyen gyorsasággal rosszabbodik a helyzet, az a rizikófaktoroktól függ, ezeknek pedig három csoportját különböztette meg Tatár doktornő: nem befolyásolható tényezők, kezelhetőek és kiküszöbölhetőek. Ha csak az utóbbiakkal foglalkozván megtesszük, ami tőlünk telik, már felére csökkentjük a betegségek kockázatát – biztatott az előadó. Nem nagy dolgok ezek, de egyértelműen a mi felelősségünk a szedentarizmusból, elhízásból, (passzív) dohányzásból fakadó kockázatcsökkentés.
Sokáig csak a férfiak betegségeként tartották számon az előadás témáját képező betegségeket, a nőknek, legalábbis a menopauzáig, hormonjaik valamelyes védettséget biztosítottak, de 60 éves kor felett ez megszűnik, ha pedig dohányzik az illető, azzal teljesen eltörli ezt a védelmet.

A kanapéról álljon fel!
Amerikában már népbetegség, de Európában is nagy százalékban jelen van az elhízás, egyre több a kövér gyermek is. Ám egy kutatásból kiderül, hogy napi egy óra mozgással teljesen ártalmatlanítjuk a 8 óra ülőmunkából fakadó hatásokat. Oda kell figyelni a testtömeg-indexre (testsúly kilogrammokban mérve osztva a centiben mért magasság négyzetével), ez az érték 18 és 25 között normális, afölött túlsúlyról beszélünk, 30 felett már kövérségről, itt már szakember közbelépése szükséges a normalizáláshoz. A hasi zsír fokozottan veszélyes, mert számos gyulladást okozó hormont termel, növeli az érelmeszesedés és cukorbetegség kockázatát – fejtette ki a doktornő. A normál érték nőknél a 80, férfiaknál a 94, de már felkiáltójelet tehetünk a 88-as, illetve a 102 centi feletti érték után.
Az életkor előrehaladtával csökken az anyagcsere, így ugyanannyi tápláléktól is elhízhatunk, de az egy óra mozgással ezt is ellensúlyozhatjuk, mutatták ki egy tíz évig tartó követéses vizsgálatban, amelyben 35 ezer nőt figyeltek meg, illetve táplálkozásuk, életmódjuk összefüggéseit. Dán férfiaknál végzett megfigyelések pedig azt igazolják, akik edzettek voltak, magas vérnyomással és koleszterolértékekkel együtt kisebb kockázatnak voltak kitéve, mint kevesebbet mozgó társaik.
Ha megtartjuk súlyunkat, már legalább egy tucat betegségtől megkíméljük magunkat – ez Tatár doktornő előadásának egyik tételmondata, hiszen a kövérség megágyaz a szívinfarktusnak, cukorbetegségnek, ízületi panaszoknak, depressziónak, daganatos betegségeknek, visszereknek.
A kezelhető rizikófaktorok közé tartozik a cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavarok. A szűrésprogramokban való részvétellel jó időben normalizálni lehet egyébként észrevétlenül meglapuló vércukor- vagy vérnyomás-értékeket – hangsúlyozta a szívgyógyász.
A jó tápláléknak, tiszta levegőnek szintén nagy szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is, de figyeljük a vérzsír-, vércukor-, vérnyomás-értékeinket, mert a megelőzés mindig egészségesebb, mint a gyógyítás – foglalta össze az eddigieket, majd a mofetták kiemelt gyógyhatásáról beszélt.

A Kovászna-módszer: erdélyi érték
Most végre odajutott az orvostudomány, hogy a természetes gyógytényezőket sem zárja ki a kezelésből, hanem igyekszik kihasználni azokat a gyógyszeres kezelést sem mellőzve. A székelység változatos összetételű ásványvizeit gyógyfürdőként hasznosította, Apafi Mihály már köszvényével Hargitafürdőn keresett enyhülést, Teleki Mihály fiát küldte oda.
A szén-dioxid pedig, amelyik 0,2%-os koncentrációban a belélegzett levegőben is jelen van, a mofettákban fokozott koncentrációban fejti ki gyógyhatását. A táplálék elégetésekor a szervezetben is keletkezik szén-dioxid, ettől a szervezet a keringés által igyekszik mihamarabb megszabadulni. A mofettában a gáz a bőrön át is behatol az erekbe, a szervezet fokozza a keringést, kitágulnak az erek, csökken a vérnyomás, könnyebb lesz a szív munkája. Ezt ugyan már a múlt század elején is bizonyították mesterséges szén-dioxid-fürdőkkel, de a maga természetességében sokkal hatékonyabb, mert kiegészül egy alacsony dózisú radioaktív radonsugárzással, mely megnöveli a negatív ionok koncentrációját a levegőben, ez segít a vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozásában. A mofettagáz ként is tartalmazhat, ez pedig a porcokba képes beépülni, javítva azok rugalmasságát.
A kovásznai Benedek Géza Szívkórházban negyven évig kutatták, milyen betegségek esetében hoz igazán jelentős javulást a mofettázás, és úgy találták, alsó végtagi és cukorbetegséghez társuló érbetegségeknél, magas vérnyomásosoknál, magas vérnyomás által előidézett stabil angina pectoris, szívinfarktus utókezelésében lehet jó eredményeket elérni. Kifejezetten ellenjavallt azonban terhesség, rosszindulatú daganat, akut betegségek, lázas állapot, fertőző betegségek, súlyos pszichiátria vérképek, menzesz, tüdőasztma, tbc, epilepszia, krónikus légzéselégtelenség, veseelégtelenség esetén. Szív-érrendszeri ellenjavallatok: súlyos szív­elégtelenség, szívritmuszavarok, instabil angina pectoris, a kezeletlen magas vérnyomás, súlyos agyér-elmeszesedés, tromboembólia, ismeretlen eredetű eszméletvesztés.
Mindezeket összesítve, a kovásznai orvoscsoport által a szívpanaszok kezelése többtényezős: része a megfelelő diéta és testmozgás, a gyógyszeres kezelés, esetenként a pszichés támogatás. A módszer része az erdélyi értéktárnak is, de legalább ennyire érték az egészségmegőrzésben, ha arra is figyelünk, hogy Pál apostol ajánlása szerint „minden dolgotok szeretetben menjen végbe” – zárta előadását a doktornő, még egyszer kiemelve, az egészség testi–szellemi–lelki jóllétet jelent.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.