Bodor Ádám (balról) párizsi útjáról, főzésről, ivásról, névadásról és szülővárosához fűződő kapcsolatáról beszél Murányi Sándor Olivérnek

A párizsi könyvfesztiválról érkezett Sepsiszentgyörgyre Bodor Ádám Kossuth-díjas író, hogy immár hetedik alkalommal találkozzon a személye és művei iránt érdeklődő erdélyi irodalombarátokkal. Ilyenek pedig szép számmal akadnak, amint azt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében múlt kedden megejtett teltházas találkozó is igazolta, melynek során betekinthettünk az alkotó gondolatvilágába és magánéletébe.

A neves vendéggel Murányi Sándor Olivér író társalgott, aki nem rejtette véka alá, hogy számára a kolozsvári születésű (1936), de 1982-ben kényszerűségből Budapestre települt Bodor Ádám a legnagyobb élő magyar író. Ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy Párizsban a Verhovina madarai című regénye francia fordításának bemutatása alkalmából járt. Ennek során egy újság­író faggatta a sajtó nyilvánossága előtt, és ennek visszhangjából ítélve könyve szakmai megítélése megfelelő volt. Ami pedig a művei nemzetközi fogadtatását illeti, kiderült, hogy ezt alig követi, mert az ő korában már kevésbé érdekli a kritika, csupán arra kíváncsi, hogy megszidják-e vagy sem.

Murányi kiemelte, Bodor Ádám munkássága Magyarországon már két esztendeje kötelező érettségi tétel. Nyilván nem véletlenül, hiszen megalapozott vélemények szerint Esterházy Péter és Nádas Péter mellett Bodor Ádám is megérdemelné az irodalmi Nobel-díjat. Ezzel kapcsolatban az érintett úgy nyilatkozott, nem illik, de nem is érdemes feszegetni egy-egy díj odaítélésének körülményeit. Azt viszont mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ez egyre inkább a lobbisták kezébe kerül, és ez alól Magyarország sem kivétel.

Prózájában Bodor tudatosan részletezi az ételek elkészítésének módját, és erre hangsúlyt fektet, ugyanis utálja a vendéglőket, de annál inkább szeret a konyhában akár órákat is „elpepecselni.” Az alkotói kedv egyik megnyilvánulásaként ez szerinte különben is jellemző a művészekre és művészetekhez közel álló emberekre, akik azonban nem csak főzni, hanem enni is szeretnek. És amint Murányi megjegyezte – inni is.

Ennek tényét a vendég nem is tagadta, csak annyit fűzött hozzá, hogy a kommunista diktatúrában sűrű poharazással próbálták levezetni a bennük felgyűlt feszültségeket. Még annak tudatában is, hogy ez egy „nagyon kockázatos túlélési játszma”, de egyszerűen nem volt más választásuk. Ettől eltekintve azonban a másnaposság kibírhatatlan érzését ő már több mint harminc esztendeje nem tapasztalta, mert az idő teltével a szeszes italok fogyasztása lassan kikopott az életéből.

Az utolsó szénégetők című novellája felolvasását követően, a szereplői nevére vonatkozó kérdésre válaszolva Bodor bevallotta, előbb a történetet kezdi írni, és miután „a hely légköre” kialakult benne, akkor „adódik a név is.” De ha mégsem, akkor kihagyja a helyét, mert az újraolvasásnál általában be szokott ugrani.

Végül szó esett a szülővárosáról is, melynek emléke egyre halványabban pislákol benne, mert még mindig hazamegy ugyan Kolozsvárra, viszont már nem az otthona. Erdélybe pedig mindig örömmel és várakozással indul, azonban időnként olyasmit is szokott itt tapasztalni, ami visszaküldi Budapestre.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Péntek 16.45 Jurassic World: Bukott birodalom (am.–sp. kalandfilm, m. sz., 128 p.); 17.00 Bűbáj herceg és a nagy varázslat (kan. családi animációs, r. sz., 85 p.); 18.45 Valami Amerika 3. (magyar, 103 p.); 19.15 Könyvklub (am. vígjáték, m. sz., 104 p.); 21.00 Köszi, Simon (am. dráma, 110 p. ); 21.15 Ocean’s 8 – […]

Fénybe borul a Józsiás

Először szervez fényfesztivált az udvarterek városában a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ). A rendezvényre Szent Iván éjjelén, szombat este kerül sor a Molnár Józsiás parkban, ahol hangulatos kivilágítással és változatos programmal várják az érdeklődőket.

Voloncs Attila regénye

Nagyszámú érdeklődő jelenlétében mutatták be Voloncs Attila Virágok esztendeje című történelmi regényét kedd délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A regény születéséről, illetve annak cselekményéről és hátteréről Deák Ferenc magyartanár beszélgetett a fiatal íróval.

Röviden

ZENE Június 21-én, csütörtökön 19 órától interaktív kamarazene koncertre hívja a nagyérdeműt a nagyváradi Thurzó Zoltán zongoraművész a szentgyörgyi Bástya házba. A koncertsorozat következő témája Szereti Ön Mozartot… és ami mögötte van? – interaktív zongorahangverseny ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti Tangaj Dance alkotócsoport. A […]

Az Avas-tető napja

Miután tavaly nagy sikernek örvendett, idén is megszervezik az Avas-tető napját, ami gyakorlatilag Kézdialmás és Lemhény közös faluünnepe. Vita a helyszín miatt sem lehet, hiszen a két település által közösen birtokolt részen, a Szent Mihály-templom fölött található Köszönő legmagasabb pontján szervezik meg a rendezvényt.

Friss versek Kovásznáról

Fiatal költővel gazdagodott Kovászna, ugyanis a kovásznai Czilli Aranka a Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyar szakos tanárnője több jeles irodalmi folyóiratban is közölte verseit, mígnem pár napja megjelent első verseskötete Nyitott ablak címmel. A továbbiakban őt kérdeztük a költő útjáról és a verseiről.

KAPUI ÁGOTA, költő (1955–2018)

Abban a rettenetesen agyafúrt világban, amelyben élt 63 évet, már nem tehetett különösebbet KAPUI ÁGOTA, mint hogy végleg kivonul az élők közül; Istenem, az élők közül, a szeretők s a költőt benne és miatta egyre inkább szeretők közül.

Elhunyt Kányádi Sándor

Tegnap eltávozott közülünk Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő, a magyar nemzet művésze. A kilencven éves alkotó embert szerda hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család az MTI-t.

Röviden

KÖNYVBEMUTATÓ Dr. Ivácson Zsófia nefrológus és B. Kovács András szerdán, június 20-án du. három órától mutatják be a szentgyörgyi művesekezelés huszadik évfordulójára készült Második életem. Szervátültettek és orvosaik vallomásai című, riportokat, interjúkat tartalmazó füzetet a doktornő Iorga utcai rendelőjében. ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti […]

Legyen áldás az olvasón!

A tárca nélküli apa című regényét és Magyar igézetek című verseskötetét mutatta be Czegő Zoltán író és költő tegnap a sepsiszentgyörgyi Sugás kávéházban. A családias hangulatban lezajlott rendkívüli esemény adta lehetőséget kihasználva, barátai felköszöntötték a 80. életévét egy nappal korábban elrúgó szerzőt.

Quo vadis, székely nép?

Könyvbemutatóval egybekötött székelyföldi bemutatkozó körútja során hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában találkozott olvasóival Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöke.

Agyagos kezekkel

Nemzetközi keramikustábor színhelye volt a kézdivásárhelyi Borudvar, ahol vasárnapig számos gyerek bepillantást nyerhetett az agyag megmunkálásának a rejtelmeibe. A Kreakids Stúdió által tető alá hozott alkotóműhelyt a Civil Liciten nyert támogatásból sikerült megvalósítani.

KÖNYVBEMUTATÓ * Június 19-én, kedden 18 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság – Quo vadis székely nép? címmel tartanak könyvbemutatóval egybekötött találkozót. * Június 19-én, kedden 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatják be Voloncs Attila Virágok esztendeje című regényét. A szerzővel dr. Deák Ferenc magyartanár beszélget. * Czegő Zoltán […]

Felfokozott kreativitás

Sorsfordulatnak bizonyult Urkon Elemér azon lépése, hogy 2013-ban beiratkozott egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra. A négy nap alatt felfedezte, hogy a festészetben tud kiteljesedni. Absztrakt festményeiből szombaton nyílt kiállítás a szentgyörgyi Szimplában.

Rendkívüli könyvbemutató

A kisstílűségen kívül egyetlen dologban üti a világszínvonalat Sepsiszentgyörgy: a vesebetegek ellátásában – vélekedik B. Kovács András. Lapunk külső munkatársa, aki az utóbbi időben félévente tesz le egy-egy könyvet az asztalra, most a Második életem – szervátültetettek és orvosaik vallomásai címmel írt riportfüzetet, amely minden szempontból rendkívüli.