Tények, és ami mögöttük rejlik

Semmi új a nap alatt. A Bibliában egy nagyon érdekes beszámoló van arról, hogy valaki önmagának toboroz szurkolókat. Dávid király fia, Absalom ötven embert gyűjtött maga köré, lovakkal, harci szekerekkel (a katonai felvonulás mindig imponál, akár a moszkvai Vörös téren, akár a Champs-Élysées-én), és a Jeruzsálembe érkező panaszosok érzelmeit putyukálta: „igazad van, csakhogy ez a király mit sem törődik veled, bezzeg, ha én lennék…” Ezt ma választási kampánynak neveznénk. Aztán ő lett a király, a mellé állók pedig saját bőrükön tapasztalhatták, mekkora maflák voltak, amikor bedőltek ígéreteinek, el is hagyták idejében a levitézlett szájhőst. (Erről már írtam néhány évvel ezelőtt, amikor az erdélyi magyarok életüket és vérüket adták volna, mint a magyar nemesek Mária Teréziának, hogy a szebeni polgármestert lássák Cotroceni-ben. Ma ott van, és egy véka zabot se adnának neki.)

Szeretem a dolgokat összefüggésükben látni, ennyivel legalább maradtam a dialektikus materializmus órákról. Nyilvánvalóan Dăncilă asszony egy szánalmas báb volt, akit az agytröszt Dragnea (mondjon ki mit akar, az volt) azért választott, nehogy beleszóljon a dolgaiba, és amikor magára maradt, kiderült a turpisság, annyira sem bizonyult valós vezetőnek, mint Őfelsége I. Fülig Jimmy a Boldogság-szigeteken. De hogyan küldték őnagyságát haza, illetve padlóra?

Emlékezzünk! Májusban Manfred Weber Bukarestben a román kormányt szapulta, miközben Iohannis elnök nemhogy figyelmeztette volna („kedves uram, megvan nekem is róluk a véleményem, de kérem, ne szóljon bele a mi ügyeinkbe”), inkább lelkesen tapsolt. Aztán Frans Timmermans érkezett a fővárosba, hasonló módon sárga lapot mutatni a kabinetnek. A magyarfaló Guy Verhofsadt Brüsszelből fenyegette meg Tăriceanut, kidobja az ALDE-t az európai liberális pártcsaládból. És Tăriceanu újból Moliceanunak bizonyult, két hónap múlva hátraarcot vágott, elárulva a koalíciós partner PSD-t. (Az RMDSZ elsomfordálását most nem minősítem.)

Nos, utána lehet nézni: amikor Brüsszelben egy Magyarországot elítélő határozatról szólt a vita, a PSD és az ALDE képviselői közül többen ellene voltak, míg a liberális–USR–PMP, Ponta-féle társaság mind Magyarország ellen szavazott, a migránsbefogadókkal karöltve. Tehát…

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.