A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Katedrális meg szivárvány (Albert Ernő születésnapján)

Van úgy, hogy észre se veszi az ember, máris híres lett belőle. Annyi munkája volt s van, hogy maga is csak azt tartja számon, amit még el kell végeznie. Röviden fogalmazva így is lehet. Tisztára tiszteletből úgy is mondhatjuk, a híres embernek éltében nincs is kerek évszáma. Fontos az, hogy Ő van népének, az pedig a tudomány, az áldozatos közösségi munka ernyője alatt valahogy biztonságban érzi őt, Albert Ernő néprajzkutatót és nemes társait. Kerek egész lehet az az életmű, ami előtt örömmel vehetjük le kalapunkat.

Hogy az a 87 esztendő tele volt s van munkával, az a kutatónak meg a tisztelőknek a számvetése is, nemcsak a munkavállalónak. Albert Ernő azok közé a nyolcvanasok közé tartozik közöttünk, akiknek soha, de sose volt elég egy magyarkatedra, egy kimért munkakötelezettség; tanította a diákjainak József Attilát, és maga is „a mindenséggel” mérte magát. Legjobb tudomásom szerint sose vett nagyobb pászmát, mint amekkorát le tudott kaszálni. Azt viszont csak ő mondhatná meg, mi az, amit vállalt és félbehagyott. Ha volt.

Az is igaz, hogy a magyar-székely néprajz föltérképezését egészében még senki el nem végezte. Bólinthatunk kissé boldogan és elégedetten, hogy hála az Istennek, nem lehet bevégezni nép- és kultúrtörténeti vállalkozásainkat, mert annyi van abból. Akkor, 1954-ben még volt Erdélyben Bolyai Tudományegyetem, ott lett magyartanár, híres tánccsoport tagja. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára, az első tánccsport létrehozója. A Bolyai megszűnt, a Mikó Kollégiumból lett vegyes intézet. Csutak Vilmos híres rektor úr utóda, Albert Ernő követi Konsza Samu tanár úr kutatásait, összegyűjteni mindent, ami kultúránk kincse. De ugyan ki akart híressé válni?! Az út adva volt: lélekben álomszép, szivárványos. Valóságoson mérve, súlyában nehéz. Könyvek sorát adtak ki. A székelység egyik olvasható bibliája A halál völgye, Madéfalva, szabadságharc, rettegett elnyomás. Hogy onnan, 1762-64-ből menyi jöve át reánk, az is a mi szabadságunk záloga, kötvénye. Albert Ernőnek ujjongó hívei ma is élnek és rügyeztetnek.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.