Bolondos napra

Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti embertársaival. Ezen a napon ajánlatos még a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló híreit is fenntartással kezelni.

Az első hiteles áprilisi adat 1538-ból származik. Abban az évben az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki. Ezen a napon kellett volna a nagyon megromlott pénzeket új, értékesebb érmékkel lecserélni. A spekulánsok óriási összegeket fektettek a kiválónak ígérkező üzletbe. Amikor a beígért pénzreform elmaradt, rettenetesen ráfizettek, óriási veszteségeik lettek. Közröhej tárgyává váltak. Azóta a német nyelvterületen április elsejét az elbolondítás napjaként emlegetik.

Más források pedig azt mutatják, hogy csak 1631-ben kezdték el használni ezt a napot a megtréfálásokra. Mindenesetre az biztos, hogy használata a Gergely-naptár bevezetésével lett általánossá.

Nézzük először is a dolog tudományos oldalát: a tudósok megfejtették az áprilisi tréfa lélektani hátterét. Egyszerűen arról van szó, hogy az emberek szeretnek borsot törni barátaik orra alá anélkül, hogy annak valamilyen komolyabb büntetés-harag lenne a vége. De mi is történik ilyenkor? Felszabadultan, talán még gondjainkról is megfeledkezve nevetni kezdünk. A folyamat beindulásakor az agyunk a főszereplő, hiszen a kacagással, sokkal több levegő jut a tüdőbe, és az agyunk sokkal több oxigénnel van ellátva. Szakemberek azt mondják, hogy az agy csak 2% a teljes testsúlynak, és az agy használja el több mint 20%-át a belélegzett oxigénnek. Jó nevetni!

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy