Felhívás!

A náci szövegtől még éhes lehetsz

Annak idején még jóformán el sem hangzottak a németből románná vedlett Klaus Iohannis Magyarországot intő szavai, szerte az országban felrotyogott a nagynemzeti buzgalom, minden szinten bizonyítani akartak, főleg a jogszolgák, hogy itt Románia van és törvényszegő vagy nem törvényszegő egy tett, cselekedet, a magyarnak akkor sincs igaza, ha egyébként igen. Nincs kegyelem (legalábbis egyelőre jogerős ítéletre várunk) Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, akikre, úgymond, terrorizmusért rótt ki öt-öt évet a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék, holott „szájaláson” kívül semmit nem tettek. De hadd lássák a hun ivadékok, hogy a románokkal nem lehet teketóriázni, nehogy eszükbe jusson jogokat kérni, követelni!

Horváth Annának azért kellett Canossát járnia, mert túl népszerű lett, és volt mersze saját fejével dönteni, megoldani felmerülő gondokat. Elítélték, hogy ilyet egy magyar ne tegyen! És bőven akadnak olyan törvényszéki bírák, akik sorra helyt adnak az ilyen nacionalista színezetű kérelmeknek. Sőt, hogy a tortára feltegyék a díszt, a Kolozsvár soviniszta expolgármesterének, Gheorghe Funarnak szavait elítélő Országos Diszkriminációellenes Tanács döntését (CNCD) eltörölték.

Kemény nacionalizmus terjeng Romániában, és csak olaj volt a tűzre a román államelnök hazug szava. Mert hazugság volt minden, amit állított! Ha nem is szavazták meg a székelyek benyújtotta törvényjavaslatot az autonómiáról, tárgyalhattak volna róla. Biztos találhattak volna benne felhasználható gondolatokat. Annál is inkább, mert a túlzott központosítást le kellene bontani.
Ne beszéljünk arról, hogy az erdélyi magyarság zöme rá szavazott, de arról igen, hogy reménykedtek – hiszen ezt ígérte – egy normális Románia létrehozásában.

Erre fel eddig csak Regát zsarolta ki egyszerűen gyarmatként kezelve Erdőelvét, most már a nyugati „barátok” is visznek mindent, ami vihető, pénztől, munkáskéztől kezdve a fáig, a földi kincsekig hosszú a sor. Azt már több történész, újságíró, sőt politikus kimondta, hogy az Erdélyben lakók többsége, románok, magyarok, németek egymás között nem másról, mint a gazdasági nehézségekről beszélnek, tárgyalnak. És a cél egy: minél jobb életszínvonal. Ha ezt a szülőföldön nem tudják megvalósítani, kivándorolnak.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.