Senki sem tudja, mi lesz?

Miután az alkotmánybíróság felolvasta az alaptörvényt azoknak, akik nem ismernék (hogy ti. az alapvető emberi jogokat kizárólag a parlament által elfogadott törvénnyel lehet korlátozni), a kormány beterjesztett egy tervezetet a parlamentbe, amely a szükségállapotot követő veszélyhelyzetet szabályozza. A gond az – mondja Márton Árpád –, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan volt.

A tervezetben felsorolták nagyjából az összes emberi jogot, amiket továbbra is rendelettel akarnak szabályozni, sőt a felsorolás végére odatették még azt is, hogy „valamint más jogokat”, és szerepelt az is benne, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva gyakorlatilag bárkit ki lehet rúgni, és helyébe akárkit ki lehet nevezni, a szükséges végzettség nélkül is – sorolja az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette: ez egy „örök érvényű” törvénynek készült, amely szerint, amikor a kormány úgy találja, hogy valami veszély van, akkor megtilthatja az emberek kijárást (bármikor „irányítani lehet”, hogy ki vehet részt egy választáson egy „jó kis madárinfluenza-járványra” hivatkozva, például).

– Ismét kiderült, hogy az aritmetika nem a kormány erős oldala. Ha ugyanis ma (szerdán – szerk.) meg is szavazzuk ezt a törvényt, ez két napig a főtitkárságon fog ülni, mert meg kell várni, hogy nem akar-e valaki óvást emelni az alkotmánybíróságon. Még az sem működik, hogy minden frakció leírja, hogy nem akar, mert külső szervek is megtehetik. Ha ezt követően az elnök azonnal ki is hirdeti, ugyancsak az alkotmány szerint, három nap múlva lép életbe – magyarázza Márton Árpád, aki hozzáteszi: ez nyilvánvaló, hogy „nem fér bele” csütörtök éjfélig, amikor megszűnik a szükségállapot. A képviselő szerint jelen állás szerint hétvégén „mindenki azt csinál, amit akar”.