Izsák Balázs: ne lehessen az asszimilációs politika szolgálatába állítani az EU kohéziós alapjait

Izsák Balázs: ne lehessen az asszimilációs politika szolgálatába állítani az EU kohéziós alapjait Románia

A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés többek között azt tűzi ki célul, hogy megakadályozza az Európai Unió kohéziós forrásainak a felhasználását az asszimilációs politikában.

Erről Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke beszélt Tusnádfürdőn szombaton, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján tartott pódiumbeszélgetésen.

Elmondta: az erdélyi magyarság száz év alatt megtanulta, hogy az asszimilációs politikának a legfontosabb komponense a gazdaság. A befektetésekkel, a munkaerő elvándorlásának elősegítésével meg lehet változtatni egy-egy térség etnikai összetételét. Hozzátette: míg az EU kohéziós alapja elvileg azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a gazdasági különbségeket, Románia EU-csatlakozása óta a székely megyék leszakadása fokozódott. “Ha a katalánok, székelyeknek, baszkoknak a kulturális fejlődéshez való joga sérül, ezzel európai kulturális sokszínűsége is sérül” – jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke szerint jelenleg az a kihívás, hogy 2020 május 20-ig sikerüljön összegyűjteni azt az egymillió aláírást az EU legalább hét tagállamából, amely megalapozza a szabályozás igényét. Hozzátette: ha sokkal több aláírás gyűlne össze, akkor ez nyomatékosítaná, hogy a nemzeti régiók erőt képviselnek Európában.

Korodi Attila, a nemzeti régiók polgári bizottságának az RMDSZ-es tagja megemlítette: az RMDSZ 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta. Arról is beszélt, hogy – ha a jelenlegi erőviszonyok jelentősen nem változnak – Romániában a jövő évi parlamenti választásokon a mostani ellenzék jut hatalomra, és újra napirendre kerül a közigazgatási rendszer átalakítása. Fontosnak tartotta, hogy ez ne a magyarok kárára történjék.

Vincze Lóránd európai parlamenti képviselő, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: mind az RMDSZ által elindítot Minority SafePack polgári kezdeményezés beterjesztőinek, mind a nemzeti régiós kezdeményezés elindítóinak pereskedniük kellett azért, hogy az Európai Bizottság elismerje, hogy egyik kezdeményezés sem idegen az uniós jogtól.

Elmondta: a Minority SafePack aláírásgyűjtése során kiderült, hogy nem könnyű megmozgatni a nyugat-európai nemzeti közösségeket, melyeknek a szervezetei nem rendelkeznek azzal a szervezési kapacitással, amellyel például az RMDSZ rendelkezik. A politikus fontosnak tartotta, hogy sikerüljön egy-egy népcsoportot a saját problémáival megszólító jelszavat találni.

Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutató úgy vélte, a katalóniai krízis nem segíti a magyar célok európai elfogadtatását. Megemlítette: Magyarország Románia EU-csatlakozása blokkolásával tudta volna kikényszeríteni a Székelyföld területi autonómiáját, de ezt nem tette meg.

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke úgy vélekedett, hogy a polgári kezdeményezés sikere úgy növelné az EU kompetenciáit, hogy nem csökkentené a tagállamok szuverenitását.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: a nemzeti régiók polgári kezdeményezés kiváló eszköz arra is, hogy összefogásra ösztönözze az erdélyi magyar pártokat és politikai szervezeteket.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.