Videoblogokkal tippeket ad

Videoblogokkal tippeket ad Kultúra

Kertész Huba neve közismert a háromszéki zenészi körökben, és az internetes oldalakon közzétett, a zenével kapcsolatos tapasztalatait, zenekütyüket bemutató, hangfelvételkészítés-ismertető videóinak köszönhetően egyre szélesebb körben válik népszerűvé a határokon túl is.

Lapunk arról érdeklődött, hogy muzsikusként milyen nehézségekkel küzd egy sepsiszentgyörgyi fiatal, de tervekről, merészebb álmairól is faggattuk Hubát.

– Bemutatkozna röviden?
– Kertész Huba vagyok, 1992-ben születtem Sepsiszentgyörgyön. Már kiskoromban zenésznek képzeltem el magam. Elsőként a dobok mögé ültem, ám a Deep Purple és az AC/DC zenekar megismerése után nyilvánvaló volt számomra, hogy gitárosként fogom leélni az életemet. A családi háttér is adott volt, hiszen édesapám zenész. Igaz, utólag szüleim elmesélték, hogy a legelején egy pénzesebb szakmát képzeltek el nekem, és nem akartak a művészeti iskolába íratni. Többen kérdezik, hogy meg lehet-e élni zenészként Háromszéken. Erre azt szoktam mondani, hogy lehetne jobb is, de addig, amíg azt csinálhatom, amit szeretek, udvariatlanság panaszkodni.

– Milyen zenét szeret? Befolyásolta-e ízlésének kialakulását édesapja zenehallgatási szokása?
– Édesapám otthon főképpen jazz és blues muzsikát hallgat. A blues nálam is talált, ám a jazzt a mai napig nem érzem magaménak. A suliban klasszikus gitárt tanultam, de szívemhez legközelebb az elektromos gitár, konkrétan a metál stílus áll. Korán kerültem zenekarba, már 15 évesen Magyarországon, Szlovákiában turnéztunk egy heavy metalt játszó csapattal.

– Az iskola elvégzése után merre sodorta az élet?
– Meggyőződésem, hogy egy aktívan zenélő gitárosnak nem kell egyetemi diploma, az élet iskolája sokkal hatékonyabb. Ha nagyon megszorulok, akkor van hangtechnikusi, illetve gitáros diplomám, de az egyetem nem vonzott sohasem. A suli elvégzése után rögtön elkezdtem zenélni, pénzt keresni. Számos, és különféle projektben vettem részt, mindenhonnan tanultam egy keveset, mindennek utólag hasznát veszem.

– Alapjáraton rockernek vallja magát, ám esküvőkön is zenél. Ezt hogy egyezteti?
– Ha ezelőtt 4-5 évvel valaki azt mondta volna, hogy lagzikban fogok zenélni, kikacagtam volna, és lehet, hogy egy pohár vízzel is szembe öntöm. Úgy gondoltam, hogy ez a szakma nem hozzám való, lealacsonyító. Viszont az is tény, hogy nem vagyok az a fajta ember, aki egyetlen stílus mellett elkötelezi magát, és mást zsigerből elutasít. Szeretek kísérletezni. Többéves lagzis muzsikálás után elmondhatom, hogy ennek is vannak szép pillanatai, igazi kihívás, főképpen, amikor 11 órán át le kell kötni a közönség figyelmét, számtalan stílust kell uralni alapszinten. Ez egy munka, pénzt hoz, és mégsem gyárban kell melózni, hanem gitáron gyakorolhatok.

– Dicséretes, hogy video­blogok feltöltésével a zenéről, stúdiós munkáról beszél részletesen, illetve zenekütyüket mutat be a széles közönségnek. Mesélne erről dióhéjban?
– Lassan 2 éve készítek vlogot. A videókkal tippeket adok, zenecuccokat mutatok be, de demóanyagok felvételéről is beszámolok, és sorolhatnám. Amikor elkezdtem hanganyagokat rögzíteni, nehezen szedtem össze a szükséges infókat, azzal szembesültem, hogy főképpen angol nyelven vannak útmutatók az interneten. Segíteni szerettem volna, és most is ez az elsődleges célom. Természetesen benne van a pakliban, hogy ezek a felületek, közösségi oldalak komoly ingyenreklámot biztosítanak: butaság lenne ezt ki nem használni.

– Milyen merész álmokat dédelget?
– Egy 8-9 számos instrumentális progresszívmetál albumot készítek már több éve. Ezt szeretném nyilvánosságra hozni, kiadni, és ha lehet, zenekarral, színpadon is bemutatni, illetve édesapámmal közösen egy stúdiót, bérelhető zenepróbatermet nyitnánk meg hamarosan a megyeszékhelyhez közeli Gidófalván, ide várunk minden érdeklődő zenészt. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.