Megerősítés a békéhez
Mind Sepsiszentgyörgyön, mind Erdővidéken véget ért a Házasság hete rendezvénysorozat.
A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.
A falutörvény páratlanul izgalmas bepillantást enged a falvak mindennapjaiba, a helyi önkormányzatiság napi valóságába. Ma, amikor pimasz értetlenek avatkoznának be kioktatólag településeink felirat- és jelképhasználatába, érdemes elmélyedni a települési önigazgatás e remek dokumentumai tanulmányozásában. Imreh István 72 ilyen falutörvényt közölt és elemzett a száznál több ismertből, a 16-19. századból. A falvak önszervező képességét bizonyító szabályozások igazi európai hivatást tükröznek, és összecsengenek számos nyugati példával, szemben a hegyeken túli régiók despotikus hagyományával.
Azért kerültek a 16. században lejegyzésre, mert akkor terjedt el az írástudás, de korábban is hatályban voltak. Foglalatai a helyi szokásjognak, szabályozzák az erdők, legelők stb. használatát, a bíráskodás rendjét. Falugyűléseken hagyták jóvá vagy azokon módosították, az eleven korabeli demokrácia dokumentumai, egyben a hajdani székely szabadság és rendtartás emlékének őrzői.
Imreh elemzi az esküdtek, polgárok, bírók stb. hivatalának szabályait, a tilalmasok mibenlétét, a település belső békéjének zálogait. Az évente tartott falugyűléseken általában felolvasták őket miheztartás és az újonnan betelepedetteknek ismertetés végett. A gazdálkodásra vonatkozó szabályokból kiderül, az állattartás volt a túlsúlyos ágazat, a szántóföldek művelése két és háromnyomásos rendszerben folyt, azaz a határt ugarra és szántóra, avagy ugarra és őszi, valamint tavaszi vetésre szánt részekre osztották fel. A földet már a 16. században kétszer, nem ritkán háromszor is felszántották, méghozzá ökrökkel, a trágyázás is rendszeres volt.
Kovács András