Felhívás!

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (3.)

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (3.) Kultúra

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Karánsebesen Erzsébet királyné szobrát – Horvai János fehér márványból készült művét – először megcsonkították, majd eltávolították. I. Ferenc Józsefnek Rollinger Rezsőtől származó és 1906. október 7-én leleplezett szobrát eltávolították.

Buziásfürdőn Trefort Ágoston volt m. kir. közoktatásügyi miniszter szobra tűnt el. [Később eltűnt az 1870-es években állított Deák Ferenc-kőpad is – szerk.]

Déván az unitáriusok erdélyi apostolának és a XVI. században, 1579. november 15-én vértanúhalált halt legelső unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek (1510–1579) emlékét 1919-ben ledöntötték és darabokra törték. Ezt az emlékoszlopot 1910-ben, Déva várának egyik épen maradt cellájában, a vértanú születésének négyszázadik évfordulóján állította fel az unitárius egyház, ünnepségek keretében.

Németbogsánban [Boksánbánya] a bogsáni csata emlékére felállított 1848/49-es honvédemléket – Füredi Richárd szobrászművésznek 1910. november 13-án leleplezett alkotását – évekkel az összeomlás után megrongálták, s a két főalak (Hungaria és ’48-as honvéd) fejeit letörték. A szobor így megcsonkítva áll ma is.

[A szobrot később eltávolították, a három kőtömbből kifaragott alsó része, amelyen a honvéd alakja a talptól derékig látható, 1999-ben előkerült, és a római katolikus templom kertjében állították ki. A szobor többi részének sorsa ismeretlen. A kommunista éra idején a honvédszobor helyére a Bottlik Tibor által készíttetett román katona szobra került – szerk.]

(folytatjuk)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.