Felhívás!

Lokálisban az egyetemest

Péntek este kettős esemény színhelye volt az Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítóterme: megnyitották Székely Géza grafikus és festőművész kiállítását, majd bemutatták Benő Attila Egy század arcai című verseskötetét, amelyet Székely Géza illusztrált (lásd fentebb).

A nagyszámú érdeklődőt Dimény Attila múzeumvezető üdvözölte, majd kiemelte: Székely Gézának ezelőtt tíz évvel volt kiállítása itt, így kerek évfordulón tekinthetők munkái az 1958-ban, Csernátonban született, Kolozsváron élő képzőművésznek, aki az elmúlt 2-3 év alatt született alkotásait mutatta be a céhes városban. A tárlatot Deák Ferenc magyar szakos tanár méltatta, elmondva: Székely Géza grafikai erőpróbái a nekifeszülés dinamikáját és az ütköztetés bátorságát vállalják fel.

„Képi világa egy erőteljes kulturális elkötelezettség mértékével emel ki motívumokat, amelyeket az idő nemesített jelképtárrá, és az alkotó jelenének problémaérzékenysége teszi időszerűvé. Filozofikus egyetemességre törekszik, mint a magyar grafikát megújító Kondor Béla. A grafikai technikákkal kísérletezik, mint a kolozsvári grafikaiskola jeles képviselői” – fogalmazott Deák Ferenc. Van egy hit a modern egyetemesség megélésében, amelyben az otthonban a végtelen, a lokálisban az egyetemes és az egyszeriben a mitikus utáni vágy mutatkozik meg – vélekedett.

„A világot az értelmiségi szereppel azonosuló művész szemével vallatja. Hisz a humánumban, de pusztuló világot mutat. Mozgásban, elmozdulásban ragadja meg a beállított elemet, így az értékek átértékelése, kiemelt elemek egészhez való viszonyának feszült és megkérdőjelezett viszonyában jelennek meg” – foglalta össze az alkotóember művészetének a lényegét, hozzátéve: Székely Géza erős karaktervonással és intellektuális többlettudással kérdez rá az én és a világ kapcsolatára.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.