Az EU a háború elől menekülők számára biztosított azonnali védelem megadásáról döntött

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön.

Ylva Johansson a Belügyi Tanács rendkívüli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.

A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében – közölte az uniós biztos. A döntés értelmében a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.

A konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az EU területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.

Az ideiglenes védelemről szóló irányelvet pénteken hirdetik ki, ezt követően azonnal hatályba lép, és egy évig lesz érvényben. Szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv hatályának megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

Az EU felfüggeszti a határokon átnyúló együttműködéseit Oroszországgal és Fehéroroszországgal

Válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, az Európai Bizottság azonnali hatállyal felfüggesztette az Oroszországgal és szövetségesével, Fehéroroszországgal folytatott együttműködést az Európai Szomszédsági Eszköz határokon átnyúló együttműködési programjaiban (ENI-CBC), valamint, a régiók együttműködését elősegítő Interreg-program balti-tengeri régióját célzó projektjeiben – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteki sajtóközleménye.

Az Oroszországgal közös nyolc program teljes uniós finanszírozása 178 millió, míg a Fehéroroszországgal közös két programé 257 millió euró az 2014-2020 közötti időszakra. A döntés értelmében a kifizetéseket nem folyósítják a két országnak. Az új, 2021-2027-es időszak projektjeiben a két országgal történő együttműködést szintén felfüggesztik.

A sajtóközlemény tudatta azt is, hogy a testület ugyanakkor további lehetőséget keres az Ukrajnával határos uniós tagállamok – Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia – és Ukrajna közötti együttműködési programok megerősítésére, valamint Ukrajna részvételére az ENI CBC fekete-tengeri régióját célzó programjában és az Interreg Duna Transznacionális Programban.  

Az Európai Bizottság pénteken bejelentette azt is, hogy felfüggeszti az orosz szervezetekkel történő együttműködést a kutatás, a tudomány és az innováció területén.

A Bizottság a Horizont Európa 95,5 milliárd euró költségvetésű kutatási és innovációs program keretében nem köt új szerződéseket és megállapodásokat orosz szervezetekkel. E programban jelenleg nincs olyan, folyamatban lévő projekt, amelyben orosz szervezetek részt vennének. Négy orosz kutatószervezet részvételével, több projektre vonatkozó támogatási megállapodás előkészítése zajlott, de a Bizottság a felfüggesztés mellett döntött.

A kisebb összköltségvetésű -79 milliárd eurós – Horizont 2020 program 86 projektjében jelenleg 78 orosz szervezet veszt részt. A Bizottság felfüggeszti a meglévő szerződések értelmében történő kifizetéseket is.

(MTI)