Kegyetlen kétlábúak

Természet- és állatszerető emberek érzéseinek megzavarására alkalmas sorok következnek. Nagyobbrészt emberekről van pedig szó, ám kisbetűs embe­rekről…

Sepsiszentgyörgytől nem messze, az Előpatak felé vezető út mentén fekvő erdők egyikében egy borzcsalád talált otthonra egy fa gyökerei között. Egy olyan erdőrészről van szó, amelyet az APIA támogatási rendszerébe foglalt, mert a tulajdonos Szemerja-Görgő Közbirtokosság csendzónának nevezte ki, ugyanakkor vállalta, hogy annak öt évre háborítatlanságot biztosít, nem termel ki fát, nem zavarja az erdő csendjét. Az élővilágban – flórában és faunában egyaránt – ez idő alatt bekövetkező változásokat a BBTE környezetmérnök szakos hallgatói is nyomon követik.

Csákány László közbirtokossági elnök minden nap szemmel tartja a felügyeletére bízott területet, és az azon élő állatokat is folyamatosan megfigyeli, a borzvár előtt vadkamera is volt a fialás idején, majd azt áthelyezték egy másik érdekes élőhelyre. Míg két hétig szabadságon volt, valaki háztartási hulladékkal és mésszel betömte a borzvár bejáratát, majd ágakkal próbálta tettét álcázni. Remélhetőleg a védett állatként nyilvántartott borzoknak nem esett bajuk e vandál tett folyományaként, hiszen általában több kijárata is van a váruknak, ám milyen torz gondolkodás vezethette az illetőt, aki csak azért képes volt szeméttel kerülni egyet az erdőben, hogy az állatok életét ellehetetlenítse, hiszen amúgy senkit nem veszélyeztetnek? Nálunk elég ritka vadról van szó, a Szemerja-patak és Sugásfürdő közötti erdőrészen mindössze három borzvárat tart számon a közbirtokossági elnök.

Hasonló eset a rókalyukak esetében sem egyedi, volt rá példa, hogy egy pöcegödör tartalmával tömték tele annak kijáratát.