Az emberekkel van a legtöbb tennivaló – idő kell a bizalmatlanság leépítéséhez

A kezdeti tapogatózást sok tanulás követte, mostanra pedig rengeteg tapasztalatot halmozott fel a Sepsi Helyi Akciócsoport a sepsiszentgyörgyi hátrányos helyzetűeknek otthont adó lakónegyedekben végzett munka során. A 2017-ben elindított kísérleti programot pénteken zárta le a menedzseri csapat, az elmúlt hat év tanulságait és eredményeit összegezte, jövőbeli terveit is vázolta az akciócsoport vezetősége.

A 2014–2021-es támogatási ciklushoz kötődő, 7 millió euró összfinanszírozású pályázat módszertana előírta, hogy a kezdeményezők oly módon döntsenek a fejlesztési stratégiáról, hogy a beavatkozásokat illetően a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a célközönség tagjainak véleményét is – magyarázta az egyesület projektmenedzsere, Veres Nagy Tímea. A finanszírozók azt is elvárták, hogy a célok – a szociális problémák enyhítése, a felzárkóztatás – érdekében fogjanak össze az állami intézmények, civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek, valamint hogy az infrastruktúra fejlesztését kísérjék olyan nevelő jellegű programok, amelyek során a közösség tagjait megtanítják használni is a rendelkezésükre bocsátott létesítményeket, és ez fordított irányban is igaz legyen.

Sepsiszentgyörgy három marginalizált negyede került a pályázat középpontjába, elsősorban Őrkő, valamint a Csíki lakótelep bizonyos utcái és az egykori munkástelep, a Szépmező. Az akciócsoport 2017-ben alakult, a finanszírozási szerződést 2018-ban írták alá, a 7 millió eurót pedig (amelyben a projekt személyzeti és fenntartásának költségei is benne vannak) kipályáztatták különböző szervezetek által felvállalt célok megvalósítására.

A bizalom megszerzéséhez sok idő kell, de anélkül nem lehet építkezni

Vannak tanulmányok arra vonatkozóan, hogy egy közösségben a mentalitásváltás húsz évbe kerül, és az is közismert a szakmai berkekben, hogy az infrastruktúra-építésnek ott van értelme, ahol már legalább három-négy éve foglalkoznak az emberekkel, a közösségekkel – magyarázta a projektmenedzser. Nem szégyen, hogy az első két-három évben, de a pályázat hatéves időtartama alatt is folyamatosan rengeteget kellett tanulnia a menedzseri csapatnak, sőt időnként külső szakértőket is bevontak, ha úgy érezték, meghaladja őket a feladat komplexitása. De ugyanez volt a helyzet az irányító hatóság és az illetékes minisztérium (akkori fejlesztési minisztérium) berkeiben is. A tervek kivitelezésére csak 2022–2023-ban került sor, így a célszámok közül néhány elmarad a meghatározottól, néhány tekintetben viszont jelentősen túlteljesítettek a pályázati partnerek.

A beavatkozások többsége az Őrkőre irányult, hiszen ott egy tömbben és mélyszegénységben, egy nagy részben infrastruktúra nélküli telepen él számos roma, a többi városrészben kevésbé súlyosak a problémák. Mindehhez viszont az volt szükséges, hogy rengeteg terepmunkával, rendszeres jelenléttel és kommunikációval felépítsenek egy bizalmi légkört az érintett közösségekben.

„Az akciócsoport egy jó eszköz, kérdés, ki tudja úgy kihasználni, hogy a közösség nyerjen” – taglalta Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, a Helyi Akciócsoport elnöke Az infrastruktúra kiépítése, ezzel egy időben a szociális fejlesztés és gondolkodás mindig az önkormányzat feladata. De az alpolgármester szerint is sarkalatos pontja a helyes cselekvési irány meghatározásának a sok beszélgetés az érintett közösség tagjaival, amelynek során kialakulnak a kapcsolatok: ilyenkor sok előítélet elhalványul, árnyalódnak az egyes jelenségek megítélései. Konkrét, látható eredménye a pályázatnak, pontosabban az önkormányzat által kezdeményezett építkezéseknek egy tető alá hozott óvoda az Őrkőn.

A közösségi központ építését hátráltatta sok tervezési módosítás szükségessége. A tervezett 50 szociális lakásból megépült 14 dupla lakás, a többi esetében viszont drénezésre, illetve talajmegerősítési munkálatokra van szükség, ezek jövőre tolódnak. Bár ezeket az építkezéseket le kellett volna zárni ez év végéig, a kormány lehetővé tette az átütemezésüket és a finanszírozás is átvihető a jövő évre, az pedig külön pozitívum, hogy ez nem eredményez más területekről való pénzelvonást sem.

Az Őrkőn le vannak fektetve az ivóvízcsatorna fővezetékei, majd következik az utak, az esővíz-elvezető csatornák és a közvilágítás kiépítése. Ha ezek megépülnek, az önkormányzat legalább három évig köteles a működtetésüket biztosítani. Azt viszont, hogy az emberekkel való foglalkozásnak mekkora a jelentősége, jól szemlélteti az is, hogy az önkormányzat által városi vagy falusi szükséglakásokba költöztetett romák, miután nem tudták fizetni a számlákat, perekbe bonyolódtak, és más téren is sok konfliktus származott a hirtelen életmódváltásból. A Csíki negyedben majdnem készen van az új sportpálya, a park felújítása is közel van a befejezéshez, a közösségi központban pedig már február óta működnek a Caritas-programok, a visszajelzések szerint nagy igény van a segélyszervezet szolgáltatásaira.

Túlteljesítették a célokat

Az akciócsoport hatéves tevékenységének tényszerű és számszerű összesítését Knop Ildikó, az egyesület monitoring szakértője végezte el. A különböző beavatkozásokra összesen 4,4 millió eurót költöttek el (a lehetséges 4,5-ből), ennyi a pályázat vissza nem térítendő része, miközben a fejlesztések összértéke óvatos becslések szerint is legalább 30 százalékkal nőtt, a különbözetet pedig az önkormányzatnak kellett felvállalnia, noha eredetileg csak 2 százalékos önrésze volt.

Tíz partnerszervezet vállalt részt az akciócsoport fejlesztési stratégiájának megvalósításában, az egyesületnek végül is a rendelkezésükre álló összeg 99,67 százalékát sikerült kipályáztatni, de majd csak január végén, mikor az utolsó számlákat leteszik, derül ki bizonyosan, mennyit sikerült elkölteni. Az már most is látható, hogy az eredetileg megcélzott személyeknél sokkal többhöz jutottak el a különböző szolgáltatásokkal (képzés, szakoktatás, tanácsadás, oktatás).

Az elmúlt hat évben a legtöbb energia a foglalkoztatás növelésére ment el, ez rengeteg emberi erőfeszítést kívánó és kevés sikerrel kecsegtető feladat, mert nagyon kevés szakmában képezhetők az alacsony iskolázottsággal rendelkezők. Eddig 120 embert sikerült állásba segíteni (azt nem tudni, megmaradtak-e munkahelyeiken), ők zöldövezet-gondozói, virágkötő, építőipari segédmunkási, asztalos-ács, kőműves, éjjeliőr és fodrász tanfolyamok végzettjei közül kerültek ki. A Diakónia otthongondozói képzést indított e közösségekben, mert az ottani családokban az átlagot jóval meghaladó számban vannak halmozottan hátrányos helyzetű, krónikus betegek.

Az egyesület hét szociális szolgáltatás létesítését is vállalta: többek között egyéni és szülői tanácsadás, nappali központ indult az Őrkőn és a Csíki negyedben, egészségügyi szűréseket végeztek a célcsoportokban, amelyekben egészségügyi mediátorok dolgoztak. Az Együtt a közösségért program keretében az Oltmező utcai szociális lakások lakóival is dolgoztak a Máltai Szeretetszolgálat és partnerei. Egy szociális mosoda működik a Csíki negyedben, a másik az Őrkőn lesz, de még nem üzemképes. Az Integrahelp projekt keretében egy közösségi-egészségügyi mobilcsapat ment házhoz és segítették az embereket hozzájutni az egészségügyi szolgáltatásokhoz, monitorizálták helyzetüket, de ha kellett, a legszükségesebb otthongondozói tevékenységeket is felvállalták.

A Helyi Akciócsoport idén augusztusban már megpályázta a 2024-2029 közötti időszakra szóló 5,6 millió eurós finanszírozást, és pályázata nyertes volt, a lehetséges 10 pontból 9,25-öt ért. Öt közösségi konzultáción mérték fel, mire van a lakosságnak igénye, és bár a megjelöltek közül minden nem építhető be a finanszírozható célok közé, megvan a célcsoporttal együtt kialakított prioritási lista, amin a legelőkelőbb helyen a lakhatással, munkahelyekkel és oktatással kapcsolatos elvárások szerepeltek.

Veres Nagy Tímea elmondta, számára nagy jelentőségű momentum volt, igazi áttörés, hogy míg az előző ciklusban a közösségek részéről csak a panaszáradattal szembesültek és a perspektívátlanságot tapasztalták, illetve az azonnali szükségletek kielégítésén volt a hangsúly, a legutóbbi konzultációkon az érintettek képesek voltak tervezni és érvelni egyik vagy másik cél mellett, rámutatni, az miként jobbítaná közösségük életét. Saját motivációjára vonatkozóan projektmenedzser pedig így fogalmazott, „ezt a munkát nem lehet megunni, mert nincs olyan, hogy kedd reggel felkelsz, és akkor nincs szegénység…”