A megyei törvényszékre helyezték át az ozsdolai erdők visszaállamosításának perét

A megyei törvényszékre helyezték át az ozsdolai erdők visszaállamosításának perét Kovászna megye

A Kézdivásárhelyi Bíróság megállapította, hogy nem illetékes az ozsdolai közbirtokosság erdőinek és legelőinek a visszaállamosítása céljával indított per tárgyalásában, ezért az ügy első fokú tárgyalásának a Kovászna Megyei Törvényszékre való áthelyezéséről döntött kedden.

A határozat kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A per áthelyezését a román állam által beperelt ozsdolai közbirtokosság kezdeményezte a perelt vagyon nagy értékére hivatkozva.

A Kézdivásárhelyi Bíróságon egy hete kezdődött az a polgári per, amelyet a román Pénzügyminisztérium indított az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen közel 2900 hektár erdő és legelő jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt. Az első tárgyalás idején mintegy száz közbirtokossági tag tüntetett román, magyar és angol nyelvű transzparensekkel a bíróság épülete előtt.

Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje az MTI-nek korábban elmondta: a felperes azt állítja, hogy az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt állítja, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott romániai restitúciós törvények csak a román kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.

Ozsdola közbirtokossága – mely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a település egykori lakóinak a közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik.

Páll István közbirtokossági elnök az MTI-nek korábban elmondta: a közbirtokossági tulajdon visszaigénylésére vonatkozó kérésüket a helyi és a megyei földosztó bizottság, a kataszteri hivatal, valamint az erdészeti igazgatóság is megvizsgálta, és jogosnak találta. Az elnök elmondta: a visszakapott tulajdon a kommunista diktatúra idején is a közbirtokosság tulajdonaként szerepelt a telekkönyvben. Hozzátette: az erdő és legelővagyon jelentős mértékben járul hozzá a község lakóinak a megélhetéséhez. Az elmúlt évben közel egymillió lej (68 millió forint) értékben termeltek ki fát az erdőből, amit tűzifa vagy építkezési fa formájában a közbirtokossági tagok kaptak meg.

Laczkó-Dávid Géza elmondta: a pénzügyminisztérium több olyan iratot benyújtott a bíróságra, amelyek látszólag azt igazolják, hogy a román állam az 1921-es földtörvény értelmében kisajátította a közbirtokosság vagyonát, és különböző állami hatóságok 1938-ig több közbirtokossági tagnak is állítottak ki erre vonatkozó iratokat. A felperes olyan iratokat is bemutatott, amelyek egyes közbirtokossági tagoknak kifizetett kártérítésre utalnak. Szerinte azonban ezek az iratok nem igazolják, hogy a kisajátítási folyamat lezárult. A folyamat befejezetlenségét jelzi az is, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe az állam tulajdonjogát.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.