Szükség van a feldolgozó iparra

Az első negyedévben csaknem 66 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelemében jegyzett deficit. Az év első három hónapjában ezen termékek külkereskedelmi hiánya 755,34 millió euróra tehető, közölte a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.

A szaktárca szerint a legnagyobb exportbevételt hozó élelmiszerek között szerepelt a kukorica 405,38 millió euróval, a napraforgómag 173,45 millió euróval, a búza 170,28 millió euróval, a szivar, szivarka és cigaretta 158,25 millió euróval, valamint az egyéb dohány és dohánypótlók 74,88 millió euróval. A kukorica az importált termékek listáján is az első helyen áll, ebből 157,86 millió euró értékben importált Románia a január és március közötti időszakban. Ezt a hűtött vagy fagyasztott friss sertéshús követi 123,13 millió euróval, aztán a pékáruk, péksütemények és kekszek közel 103 millió euróval, valamint a takarmányozáshoz használt készítmények 94,46 millió euróval következnek a sorban.

„A 2019-2020-as mezőgazdasági évben tapasztalt szárazság mind a termés, mind az export tekintetében kihatott az agrár-élelmiszeripari ágazatra, így az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi mérlegének hiánya 2020-ban 1,937 milliárd euró volt, ami 58,1 százalékkal több, mint 2019-ben. A kereskedelmi deficit növekedése elsősorban a búza, a kukorica, a napraforgómag és a szójabab exportjának erőteljes visszaesésével magyarázható” – szögezik le a mezőgazdasági minisztérium képviselői.

A megtermelt mezőgazdasági termékeinkből relatív sokat viszünk ki a határon túlra feldolgozatlan formában, majd visszavásároljuk feldolgozva, félkész vagy késztermékként, mutatott rá Könczei Csaba képviselő, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa. Hangsúlyozta, több tényező is hozzájárult a mutatók romlásához, például a sertéspestis miatt az elmúlt években elpusztították a sertésállományt. A tavaly ugyanakkor aszály sújtotta az ország déli-keleti részét, megtizedelve a gabonatermést. Az ország még mindig nagy mennyiségű búzát exportál Közel-Keletre, közben behozza nyugatról a félkész pékárut.

„A feldolgozó ipart kell oda helyezni a mezőgazdasági termelés háta mögé, hogy a megtermelt mezőgazdasági terméket feldolgozott formában, nagyobb hozzáadott értékkel lehessen értékesíteni” – mondta Könczei Csaba. A háromszéki szakpolitikus hangsúlyozta, a növénytermesztésben a hozamok terén Románia most már megközelíti az európai átlagot, de az állattenyésztésben még mindig sok a tennivaló, szükség van fejlesztésekre, a termelékenység, a kapacitás növelésére. Ugyanakkor a dolgok összefüggnek, a feldolgozó ipar fejlesztése az állattenyésztés fellendülését is eredményezheti.

„Ha Háromszéken például megépülnek a jó kapacitású, a piacot ellátni és megtartani tudó vágóhidak, a húsmarhatenyésztés is nagyobb lépésekben fejlődik majd” – fejtette ki. Rámutatott, Kézdivásárhelyen jó példa a helyi termelők által létrehozott Kézdi Lacto Coop feldolgozó, amelynek napi 30 ezer liter tej feldolgozására van kapacitása, ha három váltásban kezdenek dolgozni, ám ez a mennyiség nem sok a nagyokhoz képest. A kis helyi üzemek a helyi piacokra kell dolgozzanak, ezek rendszerét kell újraalakítani, hiszen az uniós csatlakozás  előtt sok kis tej- és húsfeldolgozót felszámoltak, arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg az uniós elvárásoknak. Most ezekre igény lenne, hogy több helyi terméket fogyaszthassunk, a felesleget pedig értékesíthetnék a nagyvárosokban, szögezte le Könczei Csaba.