Merre tart gazdaságunk?

A kétezres évekhez képest erősödött Románia gazdasága, de nem bonthatunk pezsgőt, hiszen a nyugati államokhoz való felzárkózás régiónként nem homogén, megyei lebontásban jelentős eltérések vannak, mutatott rá Bálinth Csaba.

A makrogazdasági elemző a Sepsiszentgyörgyön megszervezett közgazdász vándorgyűlésen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy „Kié lesz a 21. század, és merre tart Románia?” Emlékeztetett, a kétezres évek elején az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) még csak az uniós átlag negyedét érte el, ez viszont tavalyra már 63 százalékra emelkedett, tehát Romániának sikerült lefaragnia hátrányából úgy, hogy közben a nyugati országok is lépegettek előre.

Bálinth Csaba rámutatott, hogy a kétezres évekhez képest mára két és félszeresére növekedett a munkaerő termelékenysége is, hiszen 20 évvel ezelőtt az aktív lakosság 45 százaléka még a mezőgazdaságból élt, ami mostanra 20–22 százalékra csökkent. Az alacsony hozzáadott értékű agráriumból ugyanis a munkaerő a szolgáltatások és ipar felé migrált.

A makrogazdasági elemző szerint a romániai gazdaság növekedést a beáramló külföldi tőke és az ezzel érkező tudás (know-how) is segítette. Gondot jelent ugyanakkor, hogy az állami beruházások szintje alacsonyabb, mint az uniós átlag. Bálinth Csaba úgy véli, a következőkben folytatódhat a hazai gazdaság strukturális átalakulása, hiszen a lakosság 20 százaléka még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, miközben az Európai Unióban ez az arány 2–3 százalék. Mivel folytatódhat a lakosság migrációja vidékről városra, jelentős infrastruktúra-beruházásokra van szükség, illetve az ország gazdasági növekedésének fenntartásához többet kell fordítani innovációra és technológiai fejlesztésekre.