Meglepő szárnyalás

A legoptimistább gazdasági előrejelzéseket is meghaladó arányban növekedett a romániai gazdaság az idei év első negyedében. Az Európai Unióban legnagyobb arányú, 2,8 százalékos növekedést produkált január és március között 2020 utolsó negyedévéhez képest. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői idénre Romániában az uniós tagországok között a leggyorsabb fellendülést becsülik, éves szinten akár 6-7 százalékos GDP-bővülést is lehetségesnek tartanak.

Szakértők szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a korábbi gazdasági válságok kezelésével ellentétben Románia ezúttal nem szigorító intézkedésekkel, hanem az adó- és pénzügyi politikák összehangolt enyhítésével válaszolt, támogatta az üzleti életet, és korlátozta a munkanélküliség elmélyülését. Másrészt, mivel Romániában enyhébbek voltak a járványügyi korlátozások, mint más országokban, a lakosság sem fogta vissza kiadásait, nagyvonalúbban költekezett, ami várakozáson felüli gazdasági növekedést eredményezett.

Egészségesebb alap szükséges

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége az elmúlt napokban konzultációkat tartott hazai gazdasági szakértőkkel és szakpolitikusokkal. Ennek keretében Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-képviselő, az alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja átfogó elemzést mutatott be Románia gazdasági helyzetéről, amelynek több eleme is megjelent a Nemzetközi Valutaalap napokban közzétett záró nyilatkozatában.

Miklós Zoltán elemzésében rámutat: 2015 óta egyensúlytalanságok alakultak ki a kormányok úgynevezett prociklikus gazdaságpolitikája és az elmaradó reformok miatt. A prociklikus megközelítés azt jelenti, hogy amikor a gazdaság önerőből is képes lenne növekedésre, a kormányzat különböző döntésekkel – például adócsökkentéssel, béremeléssel – erre még rásegít. Romániában így növekedett az állami szektorban a foglalkoztatottság, és a magánszektorral ellentétben jelentősen emelkedtek az állami alkalmazottak bérei. A probléma ezzel leginkább az, hogy válság idején ezek nehezen fenntarthatóak, és a kormányzatnak nem maradnak tartalékai, hogy a gyengébben teljesítő gazdaságba beavatkozzon olyankor, amikor a legjobban kellene.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint a jelenlegi kormány számára egyértelmű volt, hogy új megközelítésre van szükség egy egészségesebb pénzügyi rendszer megteremtése érdekében. Így az idei költségvetés állami beruházásokra összpontosít, hiszen 61 milliárd lejt, a GDP 5,5 százalékát költik erre. Ugyanakkor az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként Romániának járó 29,2 milliárd eurónak is pozitív hatása lesz a GDP növekedésére.

Reformokra van szükség

Miklós Zoltán szerint költségvetési reformokra van szükség, hiszen Románia GDP-hez viszonyított adóbevételei – beleértve a szociális hozzájárulásokat is – csupán 30 százalékosak, jóval a 41,1 százalékos uniós átlag alatt vannak. Emellett az ország képtelen behajtani az áfa 30 százalékát. Ahhoz, hogy ne legyen szükség adóemelésekre, növelni kell az adóbehajtás mértékét. Ehhez az adóhatóság (ANAF) digitalizálása a megoldás, amely 2-3 éven belül a fiskális bevételek akár 10%-os növekedését eredményezné az áfahiányból, a szürke és feketegazdaságból befolyó bevételeknek köszönhetően. Ez a nagyobb költségvetési bevétel pedig az államháztartási hiány 2-3%-os csökkenését jelentheti.

Emellett szükség van a közkiadások reformjára is, állapította meg Miklós Zoltán, aki rámutat: a közszférában 1,24 millió olyan személy van, akiknek átlagbére 25-30 százalékkal meghaladja a magánszektorban dolgozók jövedelmét. Gondot jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is, hiszen a társadalombiztosítási költségvetés hiánya 12,5 milliárd lejre rúg. Miközben az állami nyugdíjak szintje alacsony, valamit kezdeni kell a nagy összegű speciális nyugdíjakkal.

Nem államosítják a magánnyugdíjt

Nem államosítják a kötelező magánnyugdíj-rendszert, és legközelebb jövőre nőnek a nyugdíjak, jelentette be Florin Cîţu. A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság nem kérte, hogy államosítsák a magánnyugdíj-rendszert vagy tolják ki a nyugdíjkorhatárt, csak azt javasolták, hogy Romániának legyen fenntartható nyugdíjrendszere. A kormányfő szerint új nyugdíjtörvényre van szükség, mert 15 éven belül veszélybe kerül a rendszer, mivel rengeteg ember vonul nyugdíjba, és egyre kevesebben lesznek, akik nyugdíj-hozzájárulást fizetnek.

Elszálltak a bútorárak

Egy hónap alatt megduplázódott a fa ára, és hiány van a piacon préselt lemezből, MDF-lapból és furnérlemezből, kongatta meg a vészharangot a Romániai Bútorgyártók Egyesülete. A bútorgyártók arra panaszkodnak, hogy több termelőkapacitást is kénytelenek voltak leállítani az alapanyagok hiánya miatt, így várhatóan komoly áremelkedés jön a bútorpiacon. Az ágazati szövetség szerint az alapanyaghiányt elsősorban a fa útját követő SUMAL 2.0 rendszer beindítása okozta, amely valóban csökkentette az illegális fakitermelést, de csökkent a piacon elérhető faanyag-kínálat is.