EU-prognózis: példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.

Az unió egészére és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019-es őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak – közölte.

A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását az olyan ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött súlya, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni.

Kiemelte: erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza. Az unió egészében a mutató várhatóan a tavalyi 6,7 százalékról az idén 9 százalékra nő, majd jövőre 8 százalék körüli szintre mérséklődik.

A kereslet visszaesése és az alacsony olajárak miatt az idén a fogyasztói infláció csökkenésére lehet számítani. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint az idén 0,2 százalék, 2021-ben pedig 1,1 százalék lehet. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6 százalékos, jövőre pedig 1,3 százalékos infláció várható.

A szakpolitikai intézkedések nyomán emelkedik a költségvetési hiány és az államadósság. Az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,5 százalékra emelkedik, majd jövőre mintegy 3,5 százalékra esik vissza. A 2014 óta tartó csökkenő tendenciát mutató GDP-arányos államadósság ismét növekedni fog. Ez a mutató az euróövezetben a 2019-es 86 százalékról 2020-ban 102,75 százalékra nő, majd 2021-ben várhatóan 98,75 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a tavalyi 79,4 százalék után az idén mintegy 95 százalékos, jövőre pedig 92 százalékos érték várható.

A járvány megfékezését célzó intézkedések fokozatosan várható enyhítése megteremtheti a kilábalás kereteit, az EU gazdasága ugyanakkor 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen – figyelmeztetett Paolo Gentiloni.

A román gazdaság 6 százalékkal csökkenhet az idén

Az Európai Bizottság 6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol az idén és 4,2 százalékos növekedéssel jövőre Romániában, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2 százaléka lehet 2020-ban az EB szerdán közzétett,  tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

A jövő évi államháztartási hiány az Európai Bizottság szerint elérheti a GDP 11,4 százalékát, amennyiben a bukaresti kormány nem változtat a költségvetés jelenlegi szerkezetén. Ezt a hiányt főleg a szeptemberben esedékes, 40 százalékos nyugdíjemelés, 2021 őszére tervezett nyugdíj-újraszámolás, illetve a gyermekek után fizetendő családi pótlék megduplázása növelné.

A tavalyi téli jelentésében az Európai Bizottság még 3,8 százalékos román gazdasági növekedéssel számolt 2020-ra. A jelentős változást a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokkal magyarázzák. Brüsszel szerint a kijárási tilalom miatt bekövetkezett gazdasági leállás jelentősen visszaveti a fogyasztást, amely az elmúlt években a román gazdasági növekedés fő hajtóereje volt, a bizonytalanság miatt pedig sok vállalat elhalasztja a beruházásait.     

A munkanélküliség a történelmi mélypontnak számító 3,9 százalékról az idén várhatóan 6,5 százalékra nő, miután a járvány miatt a vállalatok egy része bezár. A bizottság szerint a bérek mérsékelten fognak nőni az előző években jegyzett kétszámjegyű emelkedéshez képest, az infláció pedig 2,5 százalékra mérséklődik 2020-ban.     

A Nemzetközi Valutaalap az egy hónappal ezelőtt közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített Romániában. Bukarest a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számol 2020-ban, így eddig messzemenően az Európai Bizottság előrejelzése a legpesszimistább Románia esetében.

(MTI)