Egyet előre, egyet hátra

Egyet előre, egyet hátra Gazdaság

A vállalkozók kapnak hideget, meleget. Miközben a kormány törvényben szabályozta, hogy a hatósági ellenőrök kihágás észlelésekor egyből ne büntessenek, hanem adjanak útbaigazítást, addig életbe lépett egy olyan rendelet is, miszerint a pénzügyi ellenőrök 15 százalékos ösztönző jutalékot kapnak, ha adóhátralékot állapítanak meg.

A jogszabály értelmében az ellenőrzéssel és bírságok kiszabásával megbízott intézményeknek és hatóságoknak kötelességük lesz a kihágás észlelésekor először figyelmeztetést adni, egy tervet csatolni a hiba kiigazítására, és határidőt kitűzni, amíg a szabálytalanság elkövetője helyrehozhatja a hibát. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak kifejtette: van törvény, de nincs amire alkalmazni, ugyanis az alkalmazási módszertanban kell majd pontosítani, hogy konkrétan milyen kihágásokra vonatkozik. A Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) Kovászna megyei elnöke, Benkő Pál is azt mondja, várják a megelőzési törvény módszertanát, amely majd segíti a vállalkozókat, bár tapasztalatok szerint Kovászna és Brassó megyében jelenleg is megértők az ellenőrök, a formai hibák esetén nem bírságolnak azonnal.

Zsebbe kell nyúlni, ha jön az ellenőr?
A lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértők egyöntetűen elhibázottnak tartják, hogy életbe lépett a pénzügyi ellenőrök 15 százalékos jutaléka, amely arra ösztönzi őket, hogy tüzetesebben vizsgálódjanak, és minden áron adóhátralékot állapítsanak meg. A kis- és közepes vállalkozókat tömörítő országos szövetség (CNIPMMR) véleménye szerint az idei esztendő az adóellenőrök túlkapásának éve lehet a 116-os számú kormányrendelet miatt, amely az adóhátralék vagy az elkobzott javak értéke 15 százalékának megfelelő jutalékot helyez kilátásba az adóellenőröknek.
Debreczeni László szerint a pénzügyőrök eddig is motiváltak voltak, hiszen havonta teljesíteniük kellett egy kitűzött célt, vagy­is hogy mennyi bírságot kell begyűjteniük az államkasszának, ám mostantól ez a motiváció már személyessé válik, hiszen saját zsebre megy. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elhibázott döntésnek tartja, hogy a kormány visszavezette a hét évvel ezelőtt megszüntetett ösztönző jutalékot. Emiatt ugyanis visszatér az a rendszer, hogy a vállalkozó tudja, amint megjelennek az ellenőrök, kénytelen „zsebbe nyúlni”, mert így is, úgy is találnak valami hibát.

Költség-e a szakkönyvvásárlás?
Édler úgy véli, inkább a különböző informatikai hálózatokat és adatbázisokat kellene összekötni, és azokból kiszűrni az adócsalást, nem helyszíni vizsgálódással zaklatni a vállalkozót. Ilyenre csak akkor kellene sort keríteni, ha felmerül a visszaélés gyanúja. A jutalékot akkor kaphatják meg az ellenőrök, ha adóhátralékot állapítanak meg, de ezt megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy valami nem volt jól könyvelve. Példaként említette, hogy a vállalkozó szakkönyvet vásárol, és azt költségként leírja, a pénzügyőr úgy dönthet, hogy az nem elszámolható. Ez az összeg adóhátralékként jelenik meg, és késedelmi kamatot is számolnak rá.
A Pro Wood faipari klaszter menedzsere, Kádár Rezső szerint is visszalépést jelent a 15 százalékos ösztönző jutalék. Hozzátette: az lenne az ellenőrző szervek feladata, hogy visszaszorítsák az adócsalást, és segítsék a vállalkozót, hogy időben korrigálja a tévedéseit. Erre alkalmas lehet az adóügyi kihágások megelőzését célzó törvény, viszont az ellenőröket ösztönző jutalék ismét nehéz helyzetbe sodorhatja a vállalkozókat, miután az elmúlt években pozitív változás volt tapasztalható az ellenőrök hozzáállásában. Most viszont visszatérhetnek azok az idők, amikor az ellenőr kijelentette, addig vizsgálódik, amíg talál valamit…

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.