Felhívás!

Itthon és otthon baróti szemszögből

Itthon és otthon baróti szemszögből Cseperedő

Deák Zsófiát, a baróti Gaál Mózes Általános Iskola nyolcadik osztályt végzett diákját, elsősorban a reál tantárgyak vonzzák, de szeret olvasni, a verselemzés pedig a kedvencei közé tartozik. Íráskészsége is fejlett, tisztán és érthetően fogalmazza meg gondolatait. Talán ez is közre játszott abban, hogy a Bod Péter Megyei Könyvtár és s csernátoni Haszmann Pál Múzeum által meghirdetett Itthon és otthon címet viselő versenyen a 7–8. osztály kategóriájában a legmagasabb pontszámot érte el.

– Bevallom, eléggé hirtelen döntés volt benevezni az Itthon és otthon versenyre. Sose érdeklődtem igazán az irodalmi és magyar versenyek iránt. Annak ellenére sem, hogy nagyon szeretek olvasni, és Benedek Erika magyartanárnőmmel verset elemezni. Viszont most úgy éreztem, ez a verseny alkalmas lehet arra, hogy egy számomra nagyon fontos témáról megosszam a véleményemet másokkal. Ezért, amikor a tanárnő értesített erről a versenyről, nem volt kérdés számomra, hogy benevezek – magyarázta Zsófia.
Mivel nem volt ilyen jellegű tapasztalata, eleinte izgatott volt, hogy hogyan birkózik meg a feladatokkal, de amint az eredmény is mutatja, kitűnően teljesített.

– Nagy örömömre pozitívan csalódtam, a feladatok izgalmasak voltak, kreativitást és időt igényeltek, amit nem sajnáltam rááldozni. Két forduló volt, és mind a kettőben meg kellett fogalmaznom, hogy mit jelent számomra az itthon, és mit az otthon, persze mind a kettőben volt egy kis különlegesség. Az első fordulóban a saját, illetve a dédnagytatám történetével meséltem el, hogy mit jelent számomra az itthon és az otthon. A második fordulóban pedig egy, az itthonra és otthonra épülő dal szövegét kellett elemeznem. Illetve volt egy online feladat is, ahol egy novellával kellett dolgoznom – sorolta a diáklány.
A vetélkedő kapcsán feltett kérdésekre őszintén és egyszerűen válaszolt.

– Nyilvánvalóan és természetes egyszerűséggel meg tudtam fogalmazni, hogy mit is jelent nekem ez a két fogalom: az otthonom az, ahol a családom van, az itthon pedig az országom, a városom, az a vidék, ahol felnőttem – fejtette ki.

S bár minden igyekezetével azon volt, hogy minél jobban oldja meg a feladatokat, nem számított arra, hogy a legmagasabb pontszámot éri el.

– Ahhoz képest, hogy mennyit dolgoztam vele, egyáltalán nem számítottam ilyen eredményre, nagyon meglepett. Mivel eléggé maximalista vagyok, úgy éreztem, hogy nem teljes, így abban sem voltam biztos, hogy a második fordulóba bejutok. A reál versenyeken sokkal többet kellett dolgoznom, sokszor nem is mentek annyira. Bár ezen a téren is szereztem díjakat, amikre nagyon büszke vagyok. Például részt vettem elsősegély versenyen egy nagyszerű csapattal, és elsők is lettünk, illetve a legjobb barátnőmmel egy csapatban biológia versenyen is szereztünk díjat. Ezen kívül matematika, fizika és kémia vetélkedőkön, valamint német szavaló versenyen is kipróbáltam magamat kisebb-nagyobb sikerrel. A tantárgyversenyekből is ki lehet találni, hogy én a bio–kémia szakágat részesítettem előnyben. Sokáig orvosira is készültem, de idén elbizonytalanodtam, és már egyáltalán nem vagyok biztos benne.

Szerencsémre van még négy évem eldönteni, most inkább azzal foglalkozok, hogy szeptemberben Szentgyörgyön kezdhessem az iskolát. De addig, míg itt a nyár, minden szabadidőmet kihasználom, hogy kipihenjem a vizsga fáradalmait, és hogy minél több időt tölthessek a családommal és a barátaimmal – summázta a diáklány.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.