Egyre drágább a bárány és egyre kevesebben tenyésztik

Tavalyhoz képest idén 10-15 százalékkal többe fog kerülni a húsvéti bárány kilója – állítják a gazdák. Az áremelkedést elsősorban a takarmányok drágulásával indokolják, amelyek hatására az állatok felnevelése is egyre nagyobb beruházást igényel. A bárányok túlnyomó többsége külföldön talál gazdára, így a vásárlók kisebb kínálatból válogathatnak a piacokon és a boltokban.

Az elmúlt időszakban a juhtenyésztők szervezkedni kezdtek azzal a céllal, hogy egy minimum árat szabjanak meg az eladásra kínált bárányhúsnak. A közösségi médiában az állattartók arra biztatják egymást, hogy egyikük se adja 24 lejnél olcsóbban az élő bárány kilóját, ugyanis véleményük szerint ez lenne korrekt, a költségeiket hűen tükröző ár.

Állításukat a Botoșani megyei Popăuți juhtenyésztési kutatóállomás szakemberei is alátámasztják, akik kiszámolták, hogy mennyibe kerül egy bárány három hónapig tartó gondozása, amíg eléri az ideális eladási súlyt. Figyelembe vették a tej és a takarmányok árát, illetve az egyéb kiadásokat is, és arra jutottak, hogy egy 30 kilogrammos állat esetén a teljes költség 600 lejre rúg, ami 10 százalékos haszonkulccsal számolva 22 lejes eladási árat eredményez. Ha ehhez hozzáadjuk az áfát is, akkor a tenyésztők által igényelt 24 lejes árat kapjuk. A kutatóállomás szerint az ennél magasabb ár spekulációt, az alacsonyabb pedig veszteséget jelent a gazdák számára.

Az üzletekben jelenleg a fenti összeg dupláját, mintegy 50-55 lejt kérnek egy kilogramm húsvéti eledelért, ezért sokan inkább csak egy fél vagy negyed bárányt vásárolnak, vagy elosztják rokonaikkal, ismerőseikkel az állatot. A statisztikák szerint egyébként egy romániai lakos átlagosan 3 kilogramm bárányhúst fogyaszt évente.

A kedvező időjárásnak köszönhetően a báránynevelési időszak idén korábban kezdődött, azonban a katolikus húsvét korai időpontja miatt kevesebb állat érte el a vágósúlyt, hiszen egy báránynak legalább hathetesnek és 8-10 kilogrammosnak kell lennie, hogy érdemes legyen levágni. Ezzel szemben az ortodox húsvét öt héttel későbbre, május 5-re esik, így addigra várhatóan nagyobb jószágok kerülhetnek a vásárlók kosarába.

A bárányoknak kis hányada kerül a hazai piacra

Hencs András, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosa érdeklődésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy évről-évre kevesebben foglalkoznak juhtenyésztéssel Háromszéken, és ezzel párhuzamosan a juhállomány száma tekintetében is enyhe csökkenés tapasztalható. Véleménye szerint ez a mezőgazdasági támogatások késlekedésének, az egészségügyi óvintézkedéseknek és a legelőbérlés magas költségeinek tulajdonítható, ugyanakkor a sajt és az orda piaci értékesítése is egyre nehézkesebb a gazdák számára.

A vásárlók szempontjából rossz hír, hogy a bárányállománynak mindössze mintegy 20 százalékát értékesítik az országban, a nagygazdák elsősorban külföldre, például az arab államokba exportálják állataikat – magyarázta a szakember. Ennek fő oka, hogy élő súlyban jó áron, nagy mennyiségben tudják értékesíteni a jószágokat, így nem kell vesződniük a levágásukkal.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy az érvényes jogszabályok értelmében házilag csak családi fogyasztásra elegendő mennyiségben szabad bárányt vágni. Ha valaki magánszemélyként a piacon vagy a kereskedelemben szeretné értékesíteni a bárányhúst, engedélyezett vágóhídon kell levágatnia az állatot. „Rá kell tegyék a vágóhíd pecsétjét, amely bizonyítja, hogy az állat higiénikus körülmények között volt levágva. Csak így szabad árusítani a piacon” – közölte.

Megtudtuk, élősúlyban jelenleg 23-24 lejt fizetnek a bárány kilójáért Háromszéken, ami jelentős emelkedést jelent a tavalyi 17 lejes árhoz képest, így feltehetően a vágott bárány esetében is hasonló mértékű drágulás lesz tapasztalható.

Számos tényező hátráltatja a gazdákat

Kovács László 31 éve foglalkozik juhtenyésztéssel, jelenleg mintegy 600 állatot tart kézdioroszfalvi tanyáján. A helyszínen tett látogatásunk alkalmával elmondta, egyre kevésbé éri meg az állattartás, mivel magasak a költségek, nagy a bürokrácia, az állam pedig még a tavalyi támogatásokat sem fizette ki. Munkájukat ugyanakkor az évről-évre változó törvények, a legelőbérlés költségei és a gyakori hatósági ellenőrzések is nehezítik. „Az utánam jövő generáció már nem fogja ezt csinálni. Ez egy nagyon lekötött mesterség, 24 órából 24-et itt kell lenni” – fogalmazott. Hozzátette, a fiatalokat már nem igazán érdekli ez a szakma, munkásai idős emberek, az utánpótlás pedig nem biztosított.

Mint mondta, ő kizárólag élő súlyban, külföldre értékesíti az állatokat, ugyanis az arab országokban nagy a kereslet mind juhok, mind a bárányok iránt, jó árat fizetnek a jószágokért, és egyszerre akár 300-400 darabot is elvisznek. Tudomása szerint a környékbeli juhtenyésztők többsége is inkább ezt a megoldást választja, ezért valószínűleg kevés levágott állat fog a boltokba, piacokra kerülni.

A báránytartó gazda kifejtette, ő eladásra nem vágat le bárányt, ugyanis a piacon sok papírmunkával jár az értékesítése, de úgy érzi, hogy helyi szinten nem is lenne rá kereslet. „A kommunizmusban és a demokrácia első éveiben a nagyszüleim is tartottak bárányt, és mind helyben adták el őket, akkoriban mindenki bárányt evett húsvétra. Ma már hiába vinném ki a piacra, nem tudnám eladni” – magyarázta, hozzátéve, hogy emiatt egyre kevesebben és egyre kisebb létszámban tartanak juhot a környéken.

Reális az ár, de kevesen tudják megfizetni

Véleménye szerint az élő juh jelenlegi 23,5 lejes ára reálisnak mondható, az átlagfizetésből élőknek azonban jelentős anyagi terhet jelent 500-600 lejt kiadni egy tíz kiló körüli, levágott állatért. Elpanaszolta, a sajtot is nehezen tudják eladni, annak ellenére, hogy természetes és nem tartalmaz adalékanyagokat, mert az emberek inkább a finomabbnak tartott bolti termékeket választják.

A csernátoni Lukács Edit férjével közösen mintegy 200 jószágot tart. Ő arra panaszkodik, hogy egyre nehezebben találnak munkást az állatok mellé, így a munka oroszlánrésze a családra hárul. Több mint húsz éve foglalkoznak állattartással, és úgy látják, megéri az erre szánt idő és energia, de ehhez az is hozzájárul, hogy saját legelőjük van, így nem kell bérlésre költeniük.

Elmondása szerint idén kisebb az érdeklődés a bárányhús iránt, az igénylések függvényében mintegy 50 állatot fognak levágni, amelyeket otthon a háznál, illetve a kézdivásárhelyi piacon értékesítenek majd. „Szerintem idén többen fogják élő súlyban eladni a bárányokat, valószínűleg nem lesz sok levágni való állat, mert korai időpontra esik a húsvét” – vélekedett, hozzátéve, hogy a vásárlóknak várhatóan 45-50 lejt kell majd fizetniük egy kiló bárányhúsért.

Fotó: Pinti Attila