Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Emlékközpontot avatnak Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére

Emlékközpontot avatnak Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére Kovászna megye

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén április 8-13. között harmincnegyedik alkalommal szervezi meg a Csoma Napokat a tibetisztika megalapítójaként elismert névadója emlékére. Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóját Csoma-emlékévnek nyilvánító szervező közösség idén rendhagyó eseményekben bővelkedő programhoz várja az ünneplőket Kovásznán és Csomakőrösön.

Hirdetés
Hirdetés

Már harminc éve megfogalmazódott a gondolat, hogy létrejöjjön a Csoma-központ. 1994-ben kérte fel Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapító elnökeként Gazda József író, szociográfus, művelődésszervező Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt a Csoma-központ megtervezésére.

Makovecz Imre megbízásából, felügyelete és korrigálása mellett akkori ifjú tanítványa, későbbi munkatársa, Csernyus Lőrinc építész készítette el a Kőrösi Csoma életművére támaszkodó tervet. A koncepció szerint az épületterv kapocs kívánt lenni kelet és nyugat között: a magyar ősi kultúrát, organikus építészetet kapcsolja össze a keleti tibeti építészeti stílussal.

Magyarország kormánya 2020-tól karolta föl a központ felépítésének ügyét, és összesen közel 422 millió forint támogatásból fölépülhetett a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola, a Kovászna-Belváros Református Egyházközség által az egyesületnek adományozott Pap-kerti telken.

A központ működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és öt vendégszobát is magába foglal.

Az Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épülete ünnepélyes felavatása a Kőrösi Csoma születésének 240. évében megrendezett Csoma Napok nyitányán, április 8-án lesz. Az épületet Csák János Magyarország kulturális és innovációs minisztere avatja. Áldást mond Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

A nemzeti összefogással megteremtett épület nem csak emlékközpont- és dokumentációs központként fog működni, hanem az egyesület és a népfőiskola minden tevékenységnek otthont adó épület lesz, tehát tulajdonképpen Kovásznának és a térségnek egy nagyon szép, nagyon modern felszereléssel ellátott központja lesz, amit mindenki használhat – fogalmazott Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola vezetője.

Otthonavató premierként, az avatóünnepen megnyílik a központ első Csoma-témájú kiállítása is. A Térképes utazás Kőrösi Csoma Sándorral címet viselő, Csoma útját bemutató tárlat a Magyar Földrajzi Társaság Térképészeti Szakosztályának 150. évfordulójára született, és erdélyi vándorlása után érkezik Kovásznára. Mivel a tárlatanyagot a központnak adományozták készítői, így vándorlása végén új otthonában állandó tárlatként fogadhatja az érdeklődőket.

A térképgyűjteményt a tárlat tervezője és kurátora, Török Zsolt Győző, az ELTE Térképészeti Intézetének professzora ismerteti a központavató ünnepségen.

A Csoma Napokon számos más érdekes esemény is várja az érdeklődőket.

Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2024. március 25., 9:15
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára küldöm,
    az alábbi verset :

    Fikker János:

    Gyököket, ragokat számolt…

    Csomakőrös, Csoma Sándor.
    Útnak indult a Nagy Vándor.
    Őseinket, felkutatni.
    Angoloknak, szótárt adni.
    Tibet Nyelvét, rendszerezni.
    Nélkülözve, mégis tenni…

    Nyomot hagyni, a világban.
    Útra indult, egymagában.
    Szikár székely, Csoma Sándor,
    Enyed után, Göttingába.
    De, Nagy Tibet volt az álma…

    Pár krajcárral indult Útnak.
    A szemében, fények gyúltak.
    Keresett egy más világot.
    Megtalálta, amire vágyott,
    kolostorok, néma csendjét,
    szerzetesek, békés rendjét…

    Szűk cellában, egymagában,
    alkotott, a nagy magányban.
    Bár már ismert, vagy húsz Nyelvet,
    kereste az Ősi Egyet.
    Sápadt arca, láztól lángolt.
    Gyököket, ragokat számolt.
    Vére, meggyúlt, teste égett,
    DARJEELING, tett Reá pecsétet…