A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azzal vádolták csütörtökön a kijevi kormányerőket, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre.
Egyelőre nem derült ki, hogy az incidensek mennyire súlyosak, és nem érkezett azonnali reagálás sem Ukrajnától, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ), amely figyelemmel kíséri a kelet-ukrajnai helyzetet, bár az elmúlt napokban kivonta megfigyelői jó részét az érintett térségből.
Az elmúlt nyolc évben többször is előfordultak ilyen incidensek, de a mostani azután következett be, hogy Oroszország több mint 100 ezer katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, miközben azt követelte, hogy a NATO kötelezze el magát, tagjai közé nem fogadja be Ukrajnát.
A Nyugat újabb szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, ha megtámadja Ukrajnát; Oroszország cáfolja, hogy támadást tervezne.
Az amerikai hírszerző ügynökségek a hónap elején azt közölték, hogy szerintük Oroszország ürügyet gyárthat egy ukrajnai invázióhoz, esetleg egy megrendezett támadást bemutató propagandavideók készítésével. Oroszország ezt elutasította.
A lövésekről szóló állítások az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság képviselői által kiadott nyilatkozatban szerepeltek.
Azt állították, hogy az ukrán kormányerők csütörtökön négy különböző incidensben aknavetőket, gránátvetőket és géppuskát vetettek be.
„Ukrajna fegyveres erői durván megsértették a tűzszüneti rendszert, nehézfegyvereket használtak, amelyeket a minszki megállapodások értelmében vissza kellett volna vonni” – fogalmaztak a közleményben.
Oroszország a héten azt közölte, hogy a tervezett hadgyakorlatok befejezése után visszavonja csapatai egy részét az Ukrajnával szomszédos területekről. Kijev szerint erre nincs bizonyíték, az Egyesült Államok pedig azt közölte, hogy gyanúja szerint Moszkva valójában akár hétezer katonával még meg is növelte erői számát a térségben.
Az orosz parlament alsóháza kedden megszavazta, hogy felkéri Vlagyimir Putyin elnököt, ismerje el függetlenként a két önjelölt kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot.
A Kreml jelezte, hogy Putyin nem tervezi ezt azonnal megtenni – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség.
Az ukránok szerint a szakadárok támadtak
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat, amelyeket szerinte a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtottak végre ukrán ellenőrzésű települések ellen.
„Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren.
Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint csütörtökön tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei frontvonalnál fekvő, ukrán ellenőrzés alatti Sztanicja Luhanszka települést. Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat.
Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.
A parancsnokság később kiadott közleményében arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az „orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével. A támadásokban egy katona sérült meg.
Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek – azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket -, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.
