Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön Külföld

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.

Hirdetés
Hirdetés

A lappföldi Kevóban vasárnapra 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire 1914 óta nem volt példa, akkor 34,7 fokos hőséget jegyeztek fel. A rendszeres mérések kezdete, 1844 óta nem volt még olyan forró a június Finnországban, mint az idén a finn országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint.

A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Közben Észak-Amerikában is erős hőhullám tapasztalható. A gyilkos hőség miatt Oregon kormányzójának vasárnapi közleménye szerint 95 ember vesztette életét. Az Egyesült Államok északnyugati és Kanada délnyugati részén több százra tehető a kánikula miatti halálos áldozatok száma.

A szakemberek attól tartanak, hogy a klímaváltozás fokozta katasztrofális időjárási körülmények a következő hónapokban tovább romolhatnak.

Michael Reeder, az ausztrál Monash Egyetem meteorológia professzora szerint az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható időjárás összefügg. Mint írta, a Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében egy trópusi alacsony nyomású terület zavarta meg a légkört, amely az egész féltekén hullámokat keltett. Ez a jelenség az úgynevezett Rossby-hullám, a légkör, valamint az óceánok nagyléptékű hullámmozgása. A hullám Kanada nyugati részén tört meg, és ez idézte elő a hőhullám kialakulásának feltételeit.

„Olyan, mintha egy gitárhúrt pengetnénk. A zavar a futóáramlat mentén terjedt tovább. Eljutott Észak-Amerikába, (felerősödött) és egy nagy magasnyomású rendszert hozott létre a légkör középső részén” – magyarázta Reeder, hozzátéve, hogy ez egy másik hullámot indított el az Atlanti-óceán északi része fölött, amely aztán megtört, és megteremtette a magas hőmérséklet feltételeit az északi régiókban.     „Ebből a szempontból tehát a Skandinávia feletti magas hőmérséklet közvetlenül kapcsolódik az Észak-Amerikában történtekhez” – mutatott rá.

Svédországban idén jegyezték fel a harmadik legmelegebb júniust, Norvégiában pedig az északi-sarkkör közelében fekvő Saltdal megyében 34 Celsius-fokot mértek, ami csak 1,6 Celsius-fokkal alacsonyabb a mindenkori norvég hőmérsékleti csúcsnál.     A június a déli féltekén is nagyon meleg volt. Új-Zélandban, ahol ilyenkor tél van, szintén rekordmeleget jeleztek.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. július 6., 15:07
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Nos ezen szerintem mindenki el kellene gondolkozzon es mindenki csokentse a Co2 labnyomat egy picit, mert eljohet az az idoszak amikor mar visszafordithatalan lessz ez a jelenseg es annak mindenki megfogja tapasztalni a nem kellemes hatasat. Hogy mennyit kellene csokkenteni sajnos azt nem tudom, en szemelyszerint probalok munkaba gyalog jarni, a gyerekek is gyalog jarnak az iskolaban, mar amikor mukodik az iskola es ha az idojaras megengedi. De ez egy porszem a tengerben vagy meg annyi sem. A CO2 nagyobb merteku csokkentesere meg le kellene szigetelni a tombhazat, az epulet huteset paszivan kellene megoldani, es a nap energiat jobban ki kellene hasznali nyaron a melegviz eloallitasahoz. Ilyen celu programokot jobban(tobbet) kellene tamogasson az allam, onkormanyzat. Persze parhuzamosan egy eroteljes erdosites programot is kellene tamogatni, kivalasztani az a fa vagy noveny fajt amelyik a legtobb CO2 „elnyelesehez” kepes. Termeszetesen egy fecske nem csinal tavaszt, de valamikor, valamifelekeppen majd csak neki kell allni, mert ez igy hosszutavon fentarthatatlan. Egy „rovid” esozes elviheti akar a hazunkat, autonkat, a mezon megkarosodhat a termes, stb.