Stoltenberg: a NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli a kiemelt készültségben tartott erőit
A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hog...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott.
Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának hatására és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.
A reál-GDP növekedés úgy az EU-ban, mint az euróövezetben várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.
A prognózis szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban. A 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten. Az euróövezetben áprilisban 7,5 százalékra szökött fel az infláció, ami a legmagasabb érték a monetáris unió történetében.
Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra csökken. Az infláció várhatóan az idei második negyedévben 6,9 százalékon tetőzik, majd ezt követően fokozatosan csökken.
Az EU-ban az infláció a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra esik vissza.
Az átlagos maginfláció az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban mind az EU-ban, mind az euróövezetben 3 százalék felett lesz.
A munkaerőpiac erős alapokon áll. Az EU gazdaságában 2021-ben több mint 5,2 millió munkahely jött létre és közel 3,5 millióval nőtt a foglalkoztatás. Az EU-ban a foglalkoztatás az előrejelzések szerint idén 1,2 százalékkal nő.
A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint tovább csökken, az EU-ban idén 6,7 százalékra, 2023-ban 6,5 százalékra, az euróövezetben pedig 2022-ben 7,3 százalékra, illetve 2023-ban 7,0 százalékra.
Január vége óta az amerikai dollár várható kamatemelkedése miatt az euró a dollárral szemben január vége óta 5,3 százalékkal gyengült. Az euró a kínai renminbivel szemben is leértékelődött, a kínai kötvények és áruk iránti nagyobb keresletnek köszönhetően egyes feltörekvő piacok (Brazília, India, Mexikó) valutáival szemben. Összességében, nominális effektív értéken az euró értéke január vége óta mintegy 2 százalékkal csökkent.
A világgazdaság helyzetéről szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus komoly sokkot okozott az ipari folyamatok szempontjából kritikus anyagok (például palládium, neon) ellátásának megszakadásával, tovább növelve a világjárvány okozta logisztikai és ellátási szűk keresztmetszeteket. A legújabb makrogazdasági mutatók az ellátási lánc késedelmeinek újbóli súlyosbodására utalnak. A szállítási költségek is növekedtek minden szállítási módozatban.
A legtöbb gazdaság növekedési kilátásai ezért gyengébbek, miközben a globális inflációs nyomás erősödik. A globális GDP 2022-ben várhatóan 3,2 százalékkal, 2023-ban pedig 3,5 százalékkal bővül. A fejlett gazdaságok 2022-ben 2,8 százalékkal, 2023-ban pedig 2,4 százalékkal fognak növekedni. A feltörekvő gazdaságok az előrejelzések szerint 2022-ben 3,6 százalékkal, 2023-ban pedig 4,5 százalékkal nőnek. Mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok esetében ez több mint 1 százalékpontos visszaesést jelent 2022-re az előző előrejelzéshez képest.
A prognózis alapján az orosz-ukrán háború beárnyékolja a magyar növekedési kilátásokat: az előző prognózisban jelzett 5,4 százalék helyett 2022-ben várhatóan 3,6 százalékra lassul a növekedés, majd 2023-ban 2,6 százalék lesz.
A növekedés lassulását az EU prognózisa az import drágulására, a világkereskedelmi zavarokra, a nagyobb bizonytalanságra és a növekvő kockázati felárakra vezeti vissza, amelyek mind fékezik a növekedést, növelik az inflációt és rontják a külső egyensúlyt.
Mivel a vállalatok erős költség- és keresleti nyomással, valamint gyengébb árfolyammal szembesülnek, az infláció Magyarországon a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 9,0 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 4,1 százalékra csökken. Az előző bizottsági prognózis még 5,4 százalékot jelzett 2022-re és 3,6 százalékosat 2023-ra.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentette az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, így 2,6 százalékos GDP-bővülésre számít a korábbi 4,2 százalékos prognózisához képest.
Az uniós végrehajtó szerv tavaszi gazdasági előrejelzése szerint jövő évben a román bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal fog bővülni.
Az idei év végére 8,9 százalék inflációra számítanak, amely 2023 végére 5,1 százalékra csökken.
A munkanélküliségi ráta várhatóan 5,5 százalék lesz 2022-ben és 5,3 százalékra mérséklődik 2023-ban.
Brüsszel 7,5 százalékos GDP-arányos román államháztartási hiányra számít az idén.
A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága május elején jelentősen csökkentette az idei évre vonatkozó prognózisát, így a román bruttó hazai termék 2,9 százalékos bővülésére számít a korábban remélt 4,3 százalék helyett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását. A Világbank április elején 1,9 százalékos GDP-bővülésre számított.
(MTI)