Felhívás!

Egyre kiélezettebb a koronavírus elleni vakcináért folyó verseny

Egyre kiélezettebb a koronavírus elleni vakcináért folyó verseny Külföld

A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa – írja az AFP, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni “csodafegyver” megtalálása felé vezető úton.

Hány oltóanyag van előkészülőben?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be.

A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.

A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.

Milyen vakcinák készülnek?

Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.

A “klasszikus” oltások inaktivált, “halott” kórokozókat tartalmaznak, míg más vakcinák élőállításakor élő, de legyengített vírustörzseket alkalmaznak, amelyek azonban elég erősek ahhoz, hogy beindítsák az antitesttermelést, anélkül, hogy megbetegedést okoznának.

Az úgynevezett “alegység-vakcinák” egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.

A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.

Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.

Az eddigi eredmények

Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.

A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint a kínai Sinopharm vállalat által kifejlesztett oltóanyag immunválaszt váltott ki.

Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.

Bár az előzetes eremdények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik, a Johnson&Johnson, valamint az Eli Lilly által kifejlesztett oltóanyagok esetében biztonsági okokból nemrég ideiglenesen leállították a tesztelést.

Ez azonban nem feltétlenül rossz hír – véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.

“Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön” – jelentette ki.

Több olyan esetre is fény derült az elmúlt időszakban, amikor a COVID-19-ből kigyógyult páciensek másodszorra is megfertőződtek egy másik vírustörzzsel, és ez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen időszakra biztosít védettséget az oltás.

Gyorsaság vs. biztonság

A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.

Donald Trump a november 3-án tartandó amerikai elnökválasztás előttre ígérte a vakcinát, de aligha tudja majd tartani a szavát. A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.

“A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is” – jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.

“Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek” – nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.