Felhívás!

Az ókorban már pusztított a kanyaró

Az ókorban már pusztított a kanyaró Külföld

A fertőző betegségeink sokasága a csoportos, tömeges letelepedésünkhöz kötődik, a kanyaró is ezek közé tartozik.

A Science ismertetője alapján egy német vezetésű nemzetközi kutatócsoport nemrégiben a vírus eddig ismeretlen mintáinak elemzését végezte el, és pontosította a molekuláris óra adta korábbi eredményt. Sebastien Calvignac-Spencer, a berlini Robert Koch Intézet járványtani evolúcióbiológus kutatója, a vizsgálatok vezetője a Berlini Orvostörténeti Múzeum patológiai gyűjteményében bukkant rá egy 1912-ben, 2 éves korában kanyaró következtében elhunyt kislány tüdejére, s erre alapozta a csoportjával az új vizsgálatokat. A tüdőből vett minta alapján speciális eljárással tudták feltárni a több mint 100 éves vírusminta genetikai anyagát.

A marhavész és a kanyaró vírusainak elkülönülése lehetett az a legkorábbi időpont, amelyben a kanyaró már emberi betegséggé vált, így a vírus megjelenését ezen eseményhez köthetjük.  Mivel a kanyaróvírus RNS-vírus, az RNS pedig még a DNS-nél is jóval nehezebben marad fenn régészeti leletekben, így a kutatócsoport a Berlini Orvostörténeti Múzeum patológiai gyűjteményből származó 1912-es minta alapján végezte el az elemzést. E mintában a vírus eddigi legrégebbi törzsét találták meg, ennek, és a részletesebb mérésnek köszönhetően sikerült pontosítani a korábbi molekuláris óra vizsgálatokat. Az 1912-es mintához egy 1960-as évekből valót is hozzászámoltak még a kutatók, és így született meg az eredmény: a kanyaró már az ókorban, a történelmi adatokkal egybecsengően, időszámításunk előtti 4. században megjelent a nagyvárosokkal együtt. A kanyaró, számos más emberi betegséget okozó vírushoz hasonlóan, valamilyen emberi életmódváltás, vagy átalakulás következtében terjedt el fajunkban.

A német kutatócsoport a berlini múzeumi gyűjteményből további minták vizsgálatát is tervezi. Thomas Schnalke, a múzeum vezetője az mondta: „Külön öröm számunkra, hogy e régóta porosodó gyűjtemény új életet kap azzal, hogy egyre több kutató kopog be hozzánk és érdeklődik a mintáink iránt.” A gyűjtemény, az újabb vizsgálati technikáknak köszönhetően valódi kincsesbányává vált, ablakot nyithat a múltra.

(natgeo)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.