Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Sepsiszentgyörgy lelke és hangja: búcsú Cserkész Béla zenetanártól

Sepsiszentgyörgy lelke és hangja: búcsú Cserkész Béla zenetanártól Kovászna megye

Két lábbal állt a földön, a zenében mégis az érzelmei vezérelték Cserkész Bélát, aki ötven évig élt a hivatásának, mielőtt végső búcsút vett attól hosszas, méltósággal viselt betegség után február másodikán. Háromszék egyik legtiszteletreméltóbb zenészének életét, munkásságának mérföldköveit, családi emlékeit Cserkész Emese, a művész lánya idézi fel.

Hirdetés
Hirdetés

„Megtanultam rendezettnek és pontosnak lenni. És ami mégfontosabb: igazán szeretni a zenét” – emlékszik vissza Emese, aki testvérével, Adalberttel (Jimmyvel) együtt beleszületett a művészvilágba. Cserkész Béla maga is zenészcsaládból származott, apja, idősebbik Cserkész Béla, gyergyóalfalusi adatközlő hegedűjátékának dallamait népszerűen használják fel ma is a különböző magyar népzenei együttesek. Nagyapja Páka János, az ő nevéhez fűződik Weiner Leó Vonószenekari Divertimentójának Jó alapos csárdás c.tétele.

Háromszék lett az otthon

Egy régi daganat kiújulása, és a harmadik szívinfarktus közös erővel győzte le a művészt fél év nehéz harc után, végső nyugalmat a kilyéni katolikus temetőben lelt. Életét azonban rendkívüli pezsgés jellemezte: a gyergyószéki születésű Cserkész Béla előbb Marosvásárhelyen tanult, később a kolozsvári zeneakadémián képezte tovább magát, mielőtt Sepsiszentgyörgyre került volna klarinétosként a Tamási Áron Színház zenekarába 1969-ben. 1975-ben Gyergyószentmiklósra alkalmazták zenei metodistaként, majd 1981-ben Benczédi Huba karnagy meghívására visszajött Sepsiszentgyörgyre a nemrég felújított Vadrózsák Művészegyüttesbe, ahol az együttes megszűnéséig, 1990-ig dolgozott. A várost pedig olyannyira megszerette, hogy végül itt alapított családot, lánya szerint ízig-vérig sepsiszentgyörgyivé vált.

Már 1983-tól bedolgozott a Művészeti Népiskolánál, mint szaxofontanár, majd 1990-től teljesen átigazolt az iskolához, mint klarinét- és szaxofontanár. Pedagógusi pályáját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2016-ban életműdíjjal ismerte el. A két fúvós hangszer mellett zongorát, zeneelméletet és zenetörténetet, illetve kamarazenét tanított az iskolában. Tanári állásán túl Sepsiszentgyörgy kulturális életének szervezésében is folyamatosan részt vállalt: az 1993-ban alapított Vadrózsák Alapítvány elnöke lévén rengeteg népzenei előadást és 17 népzenei tábort szervezett, népzenei gyűjtést végzett Katrosa és Kászon vidékén.

A Szent György Napok visszatérő fellépője volt a dzsessz-zenekarával. Fotó: Kelemen Lajos

A dzsessz hírét vitte

 „Nem tudhatom, hogy a sok-sok tevékenység közül mit szeretett a legjobban, mert a zenélésbe és tanításba is a lehető legtöbbet adta bele” – fogalmazott Emese, és kihangsúlyozta, hogy édesapja különlegessége nem csak az odaadásában, hanem a sokszínűségében is rejlett. A főiskolán klasszikus zenével foglalkozott, aztán jött a népzene, dzsessz és végül a nóta. Oszlopos elemei voltak zenekaraival a Szent György Napoknak, mi több, Cserkész Bélához köthető a Jazz Kocsma létrejötte is, ahol az ő meghívására számos hazai és külföldi rangos művész is fellépett, többek között Louis Armstrong klarinétosa, Joe Murányi. A Session Jazz Band megalapítója volt, amellyel több fesztiválon vett részt, a Transylvanian Dixieland fesztivál két kiadását is megszervezte.

Ő maga hangszerelte a saját zenekarainak a kottáit, felesége őrzi azokat, amiket elkezdett. Emese állítja, hogy édesapja szavatartó ember volt, emiatt szerette is mindenki, ugyanakkor kritikusan is fordult a zenésztársaihoz. Szigorúan vette a gyakorlást, mindig a tökéletes hangzásra törekedett és arra, hogy zenekarainak fellépéseit hibátlanul leszervezze. Emellett komolyan vette saját gyermekei, és iskolai taníványai oktatását is, akiknek pályafutását mindvégig figyelemmel követte.

A Cserkész család

A két testvér és az édesapa közti köteléket a zene teremtette meg, a szenvedély, amiben osztoztak, Cserkész Béla pedig büszkén, elismerően tekintett gyermekei karrierjére. A hatvanadik születésnapján közös koncertet is szerveztek, erre lánya jó érzésekkel emékszik vissza.

Az élet azonban úgy hozta, hogy a Cserkész család tagjai nem csak a hivatástudatban, de betegségeikben is egyeztek: mindhárman daganattal küzdöttek. Az elmúlt években a testvérpár gyógyulását több jótékonysági koncerttel segítették, a közösség ereje és szeretete pedig mai napig is kitart, Jimmy és Emese pedig jelenleg is kezelés alatt állnak. „Nagyon rossz volt látni, hogy erőtlen. Az apa, akire addig felnéztünk, hogy mennyire erős, összeesett” – emlékezett vissza az utolsó hónapokra a lánya, aki maga is harcol az egészségért.

Cserkész Béla nyugdíjas korában is zenélt a Muskátlival és néhány magántanítványt is a szárnyai alá vett. 2016-ban a városból vidékre költözött feleségével, akivel 50 évig voltak házasok. Életének 74. életévében hunyt el, a gyászoló család február 6-án kísérte utolsó útjára a művészt, aki apaként és tanárként is tudatában volt annak, hogy zenészként mindkét gyermeke folytatja az általa kijelölt utat.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük