Minek a túlóra?

Ötszáztizenhat személy vett részt a munkaerő-foglalkoztatási hivatal pénteki munkabörzéjén, de az alkalmazók nagy része csalódottan távozott a szentgyörgyi, Vadász utcai sportcsarnokból.
Az 516-ból 238-an szociális segélyen élő hátrányos helyzetűek, gyakorlatilag analfabéták voltak, akiknek semmilyen munkát nem tudott felajánlani a munkaügy, ők pedig – a kevés kivételtől eltekintve – nem győzködték sokat az illetékeseket afelől, hogy dolgozni akarnak. Harminchárom cég tett állásajánlatot, négyen az uniós pályázatok start-up programjaihoz kerestek jelentkezőket, nem túl nagy sikerrel, 118 személyt visszahívtak további tárgyalásokra, helyben senkit nem alkalmaztak.
Főleg fiatalabbak és hátrányos helyzetűek érdeklődtek egy kőröspataki fafeldolgozó cégnél, amelynek szakképzetlen munkásokra volt szüksége. A cég képviselőinek tapasztalatai szerint a nők megbízhatóbbak, a végzősök pedig félnek a fizikai munkától, noha nem is ismerik a munkafolyamatot. Egy másik asztalnál építőiparba kerestek kőműveseket, de pár ittas személyen kívül nem is érdeklődtek náluk, mint ahogy a fémmegmunkálással foglalkozó cég képviselője is idővesztegetésnek látta a börzére szánt időt, mert sem szakképzett, sem szakképzetlen embert nem találtak.
Kelemen Tibor munkaügyi igazgató az állásvásár utáni sajtótájékoztatón elmondta, meglepve hallotta az egyik asztalnál, hogy fizetik a túlórát. Ebből arra lehet következtetni, hogy 8 óra alatt nem teljesíthető normát állítanak fel, vagy az eredetileg megegyezett munkamennyiséget növelik meg kiszámíthatatlan módon Az embernek méltó módon meg kellene élni a normál mennyiségű munkából – mondta az igazgató. A börzén olyan is megfordult, aki ilyenszerű rossz tapasztalatai miatt a konfekcióipart messziről elkerüli. <<