A pénznek nem a román kormány, hanem a józan paraszti ész szerint kell forognia

Válságos időben a közberuházások előre vitele lenne a legfontosabb, véli Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a kormány megszorító intézkedéseit elemezve. Meglátása szerint ugyanis „ha a pénz forog, van élet, van fejlődés”, de Bukarestben éppen fordítva gondolkodnak.

A megyei önkormányzat elnöke sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a kormány megszorító rendeletének a megye és az ország gazdaságára gyakorolt hatásáról. Mint mondta, a közgazdászok is egyetértenek abban, hogy válságos időkben a közberuházások előre vitele a fontos, jelen esetben viszont az önkormányzati kiadások letiltása sok kis- és középvállalkozás halálát fogja jelenteni.

Románia túlköltekezett, vagyis kiadásai meghaladják a bevételt, de arról nem szól a fáma, hogy közben óriásira duzzadt a közalkalmazotti szféra (mintegy 1,2 millió emberről van szó), melynek 80%-a a központi apparátusban dolgozik. Ugyanakkor a kormány nem képes behajtani a kintlévőségeket: az állami vállalatok – főleg a bányászati és vasúti szállítási ágazatban – milliárdokkal tartoznak az államkasszának, nem fizetnek társadalom- és egészségbiztosítást, aminek az a következménye, hogy nincs pénz a nyugdíjakra. Minden gond abból ered, hogy a saját cégeivel szemben engedékeny az állam, viszont a kis- és középvállalkozókról kíméletlenül lenyúzza a bőrt – állapította meg az elöljáró.

A rendelet leállítja a megye saját beruházásait, de az állami finanszírozású építkezéseket is. Ugyanakkor nem lehet tanulmányokra, szakértői anyagokra költeni, ennek pedig éppen most, télen lenne az ideje. Tamás Sándor konkrét példával is illusztrálta az október végén kibocsátott sürgősségi kormányrendelet káros hatásait: eddig példa nélküli módon haladtak az új sepsiszentgyörgyi tüdőkórház építésével, gyakorlatilag 13 hónap alatt felhúzták a létesítményt, mivel azonban a finanszírozó Országos Befektetési Ügynökség (CNI) nem fizette ki a kivitelezőt, leállt a jó ütemű munka, alig pár munkás lézeng a munkatelepen.

A rendelet szerint az önkormányzatok az előző kilenc hónap kifizetéseiből kiszámolt havi átlagnak megfelelő pénzösszeget költhetnek egy hónapban, ami a megyei tanács esetében 3 millió lejt jelent. Ennek harmadát hamarosan kifizetik a kézdivásárhelyi Szentkereszty-kápolna felújítása kivitelezőjének. Aktuális lenne az oltszemi kastély udvarán Bodok község önkormányzatával közösen épített konyha és étkező munkálatainak kifizetése, és bár a megye tudja állni a részét, a község nem, mert az ő része több, mint a havi átlagkiadása.

Ugyanakkor kisebb összeget, 150 ezer lejes tételt jelent a megye kiadásai között, de a drogfogyasztás elleni harcban nagyon fontos lenne, hogy megvásárolják azt a hat drogteszt-elemző műszert, amelyeket a megyei rendőrségnek szántak, viszont mivel még nincsenek megkötve a szerződések, már nem is lehet költeni rájuk – sorolta a költségvetési megszorítások lecsapódását a tanácselnök.

Tamás szerint arra lehet számítani, hogy sokan beperelik az államot, és jó eséllyel nyernek, vagy az önkormányzatok megpróbálnak minden kiadást jövőre áttolni. De az is benne van a pakliban, hogy a rendelet nyomán fel nem használt pénzeket az állam átemeli a saját büdzséjébe.

„Szemfényvesztés az egész, a kormány vonatkozó rendelete semmivel nem csökkenti költségvetési hiányt” – vélekedett a tanácselnök.