Meredeken emelkednek az élelmiszerárak!

A koronavírus-járvány egy éve alatt meredeken emelkedtek az élelmiszerárak. Mára mindenkinek feltűnt, hogy bevásárláskor mélyebben kell zsebbe nyúlni, mint egy évvel ezelőtt. A www.monitorulpreturilor.info árfigyelő portál adatai szerint egy év alatt 2-4 százalékkal drágultak csak az élelmiszerek.

Az árfigyelő applikációt is működtető versenytanács vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, nem-e kartellezés áll a jelenség mögött vagyis hogy a versenytársak titokban megegyeztek az élelmiszerárak alakításában, hogy magasabb árakat, illetőleg profitot érhessenek el. Gyerkó László, a versenytanács tagja szerint elemzésük idén más lesz, mint az eddigiek, hiszen a koronavírus-járvány miatt a cégeknek számos korlátozással kellett megbirkózniuk, és ezek befolyásolhatták az élelmiszerárak alakulását. A szakember szerint tételesen elemzik egyes élelmiszerek árának alakulását, és várhatóan egy hónapon belül elkészül az arról szóló átfogó jelentés, hogy mi áll a drágulás hátterében.

A versenytanács adatai szerint 2014 júniusa óta idén márciusban emelkedtek a legmagasabb szintre az élelmiszerárak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének számításai szerint a világpiacon már a tizedik egymást követő hónapban jegyeznek fel árnövekedést. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak. Romániában tavaly március óta 2-4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, legjelentősebben, 8 százalékkal a növényi étolaj ára emelkedett. Gyerkó László szerint a versenytanács azt vizsgálja, hogy történtek-e országos vagy térségi szinten olyan egyezkedések a versenytársak között, melyek befolyásolhatják az árképzést. A versenytörvényt sérti ugyanis, ha egyes termékeknél akár a helyi kereskedők közti egyezkedés következtében történt áremelkedés.

A szakember emlékeztetett, az elmúlt években is emelkedtek árak az infláció következtében, ám a mostani jelenségre azért keresnek magyarázatot, mert nem egészségesek a nagy árkilengések. Nyilván az elmúlt egy év élelmiszerdrágulásában is benne van az infláció, viszont más volt a gazdasági környezet, mint az elmúlt 30 évben, ezért meg kell vizsgálják, hogy ez mennyire befolyásolta az árak alakulását.

Gyerkó László ugyanakkor leszögezte: a versenytanács nem szabályozhatja, hogy milyen árrést alkalmaznak a kereskedők egyes termékek esetében, hiszen ez ellentmondana a szabadpiacna; azt szeretnék kiszűrni, hogy az árképzés során ne történjen kartellezés. Példaként említette, hogy azt nem lehet hatóságilag szabályozni, hogy egy bolt 10 lejért kínálja az étolaj literét, ha mondjuk 50 lejes árért is találna rá vevőt. Magyarázata szerint a kereskedők általában úgy alakítják az árrésüket, hogy az adott térségben miként reagálnak erre a vásárlók. Mivel minden boltnak több terméke is van, úgy állítják be azok árait, hogy kiegyenlítődjenek, és átlagban megérje a vállalkozónak.

A versenytanács árfigyelő portálján (www.monitorulpreturilor.info) 1700 hazai üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként rákeresni, összehasonlítva azokat.