Hirdetés
Hirdetés

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok Gazdaság

Utolsó előtti állomásához érkezett a bukaresti mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium pályázati útmutatója a júniustól megjelenő mezőgazdasági pályázatok meghirdetéséhez. Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a teljes csomagot áprilisban bocsátják közvitára, amelynek nyomán apróbb módosítások várhatók. Már lehet tudni a pályázatok meghirdetésének határidejét és az elnyerhető támogatások nagyságát, de a szakminisztériumban további egyeztetések folynak a részletes pályázási feltételek kidolgozásáról. 

 

– Miként zárult az utolsó pályázati ciklus?

– A mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára meghirdetett pályázati pénzek 98 százaléka elfogyott, ami a romániai uniós pályázatok terén sikertörténet. Voltak nagyon keresett kiírások, mint a gazdaságok korszerűsítésére meghirdetett 4.1-es alintézkedés és a fiatal gazdáknak szánt pályázat, ahol a meghirdetett pénzügyi keret négyszeresére érkeztek igénylések. A következő négy esztendőre sokkal nagyobb a megpályázható pénz, így reményeink szerint ez a ciklus még sikeresebb lesz, a gazdák élni fognak a lehetőséggel.

– Hosszú ideig tartott, amíg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumban március elejére összeállt az új pályázati tudnivalókról és a leadási határidőkről szóló részletes anyag. A mezőgazdasági termelők mikor jutnak hozzá minden szükséges információhoz?

Hirdetés
Hirdetés

– Mivel új pályázati ciklus indul, az ehhez kapcsolódó háttérmunka sokkal összetettebb. A szakminisztériumi csapat januártól dolgozik a témán. Azt tervezzük, hogy a Beruházások Finanszírozási Ügynökségén (AFIR) keresztül júniusban hirdetjük meg az első mezőgazdasági pályázatokat. Az egyik első kiírás várhatóan a fiatal gazdáknak szól. A részletes pályázati tudnivalókat áprilisban bocsátja közvitára a minisztérium, amit a beérkező észrevételek függvényében ,,finomhangolás” követ majd. Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) alapján a következő négy esztendőre a Romániának járó teljes összeg 15,8 milliárd euró, ebből közel ötmilliárd eurót tudunk pályázatokra költeni.

– Az uniós agrártámogatás kapcsán riadalmat keltett, hogy a pályázati pénzek egyharmada klímacélokat szolgál. Mit jelent ez a gazdák szempontjából?

– Az uniós pályázatok megfinanszírozható felső határa a teljes összeg 65 százaléka. Ez alól a fiatal gazdáknak szóló kétféle pályázat – a 70 ezer eurós változatnak száz százaléka, míg a kétszázezer eurós farmtámogatási finanszírozásnak 80 százaléka a támogatás összege – és a klímacélokat szolgáló finanszírozások jelentenek kivételt. A zöldítési és egyéb környezetvédelmi programokra önrész nélküli finanszírozással jutnak támogatáshoz a gazdák, ami azt jelenti, hogy az elnyert pályázathoz nem kell saját forrás. Kiemelném, hogy minden mezőgazdasági pályázat esetében magasabb pontszámot jelent, ha a pályázó környezetvédelmi feladatokat vagy beruházást vállal. A pályázatok elbírálásánál fontos szempont a környezettudatos gazdálkodás, az okos menedzsment és a digitalizáció.

– A kiírások több szempontból is hasonlítanak a korábbi ciklus pályázataira, de legtöbb esetben az elnyerhető nagyobb támogatás az alapvető különbség. Van-e más lényeges változás?

– A pályázati rendszer több szempontból módosult. A nagy újítás, hogy a korábbi ciklusoktól eltérően a gazda egyszerre nem csak egyetlen pályázatot, hanem hármat adhat le. Egy fiatal gazda 45 éves korig megkaphatja az önrész nélküli, legtöbb 70 ezer eurós támogatást, de pályázhat például állattenyésztési és élelmiszerfeldolgozási forrásra is. Szintén nagy változás, hogy a minisztérium kiemelten támogatja a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Ismerjük, hogy ezen a területen mekkora hiányosságok vannak. Tízmillió eurós felső határig három összegű pályázati kiírás is lesz. 

– Milyen feldolgozó üzemek élveznek előnyt az élelmiszeripari kiírásokon?

– Két fontos területet emelnék ki: a sütőipart – a kisebb, nagyobb pékségeket – és a burgonyafeldolgozást. A sütőiparban 3, 7 és 10 millió eurós pályázati kiírásokra készülünk már létező egységek korszerűsítésére, illetve újak építésére. Az Európai Unió tagországaiban nagy a kereslet a fagyasztott pékáruk iránt, az előkészített tésztát lefagyasztva szállítják a sütödékbe. Az erre szakosodó üzemek nem csak belföldi piacra, hanem az uniós tagországok számára is tudnak majd termelni. Ennek a potenciálnak a kihasználását akarjuk támogatni. A burgonyatermesztők 3 és 6 millió eurós pályázati kiírásokhoz jutnak hozzá, amiből tárolókat, hűtőházakat vagy feldolgozó üzemet tudnak építeni a krumpli értékesítésére. Napjainkra gyökeresen megváltoztak a fogyasztási szokások: krumpliból ősszel nem tárolnak be nagy mennyiséget az emberek, hanem az év folyamán pár kilogrammos kiszerelésben vásárolják meg. Amelyik termelőnek nincs tárolókapacitása, hűtőháza, az a terményeivel nem tud piacon maradni.

– Erdély különböző részein népszerűek az állattenyésztőknek szóló pályázatok. Mit ajánl számukra?

– Többféle állattenyésztési ágazatra lehet uniós forrást kérni, azonban a sertéságazat nehéz helyzete miatt kiemelten kezeljük a sertésfarmokat. Disznófarm építésére és felújítására kétmillió eurós kiírást hirdetünk, amihez kiegészítő forrásként meg lehet pályázni egy ötvenezer eurós tételt afrikai sertéspestis elleni védekezésre. Ez teljes körű állategészségügyi védelmet tesz majd lehetővé. Várhatóan ez lesz az egyik legnépszerűbb pályázat az állattenyésztésben.

– A környezetkímélő gazdálkodás a biogazdálkodást hozza helyzeti előnybe. Van-e hozzá elegendő támogatás?

– A biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelők továbbra is kiemelt területalapú támogatást kapnak, másrészt az új pályázati ciklus itt is a feldolgozásra összpontosít. Fontos, hogy a gazda jó áron tudja értékesíteni a biotermékeket, amire akkor nyílik lehetőség, ha kialakul a biotermékek helyi feldolgozására szakosodó kis- és nagyüzemek hálózata. Valamennyi feldogozóipari pályázatnál előnyt fognak élvezni azok a vállalatok, amelyek bioterméket is feldolgoznak. Nem lesz kötelező csak bioélelmiszert előállítani, a pályázati kiírás ennek arányát szabályozni fogja. A lényeg az, hogy amikor az üzem bioélelmiszert gyárt, abban a fluxusban nem állíthat elő konvencionális termékeket. Azt szeretném, hogy amikor a pályázati kiírások metodológiáját közvitára bocsátjuk, érződjön a biotermelő szervezetek és gazdák hangja, lobbija, hogy az elköteleződést hangsúlyosabban jeleníthessük meg a pályázatokban. Az új pályázati ciklusban kiemelten támogatnák az élelmiszeripart, a pékségeket

– Visszatérő gond, hogy az erdélyi gazdák nem szeretnek szövetkezni, ami nagy hátrányt jelent a termények értékesítése terén. Az új pályázati rendszer mennyire támogatja a szövetkezést?

– Arról még nem tudok részleteket mondani, hogy egy pályázó gazda számára mennyi plusz pontot hoz majd elbírálásánál a szövetkezeti tagság, illetve a szövetkezetek mennyire pályázhatnak jobb eséllyel. A részleteken most dolgozunk, de annyi bizonyos, hogy a szövetkezésnek a jövőben is előnye lesz. Nem csak az értékesítésben, hanem az inputanyagok közös beszerzésében is nagy szerepe van az összefogásnak. A gazda jóval olcsóbban juthat hozzá műtrágyához, növényvédő szerekhez stb., ha azt nagy tételben, közösen vásárolja meg a szövetkezet.

– Mit ajánl a mezőgazdasági termelőknek? Kihez forduljanak a pályázati dokumentáció elkészítésében?

– A gazda feladata, hogy eldöntse, mire van szüksége gazdaságának vagy agrárvállalkozásának bővítéséhez. Soha nem szabad a nagy pályázati összegek varázsából kiindulni! Arra kell összpontosítani, hogy a munkáját milyen beruházás támogatná legjobban. Ha eldöntötte, vagy közösen megbeszélte a könyvelőjével, akkor az AFIR honlapján utána tud nézni, hogy a szükséges géppark, a különböző berendezések vagy más típusú beruházások mekkora összegre rúgnak. Amikor az elképzelés összeállt, minden esetben pályázatíró céget keressen meg. Az elutasított mezőgazdasági pályázatok kilencven százalékát nem hozzáértő pályázatírók, hanem gazdák vagy vállalkozók állítják össze. Ez az út nem járható. Egyre több a sikeres pályázatíró cég, ezeknek a munkatársaival kell konzultálni beruházási elképzeléseinkről. Ők tisztában vannak a pályázatok feltételrendszerével, a gazda lehetőségeivel, a kiírások apró részleteivel is.

– Román nyelvű portálokon vita alakult ki arról, hogy szigorítanák a pályázati feltételeket, és abszolút előnyt élveznének az agráregyetemi és szaklíceumi diplomával rendelkező gazdák. Mi várható ezen a területen?

– A részletekről ebben az esetben sem döntöttünk még, de a minisztériumi kollégákkal folytatott beszélgetések, egyeztetések alapján valószínűleg az eddig bevált rendszer folytatódik. Fiatal gazdáknál eddig is több pontszámot jelentett az egyetemi vagy a szakirányú középiskolai és szakiskolai végzettség. A gazdák a minisztérium által akkreditált mezőgazdasági tanfolyamok elvégzésével is igazolhatják szaktudásukat. Ugyanakkor nem akarunk senkit kizárni a támogatási rendszerből, hiszen több olyan példát ismerek, amikor egy teljesen más területről érkező ember sikertörténetet ért el a mezőgazdaságban. Egy bukaresti IT-szakember jut eszembe, akinek korábban semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz, és megvásárolt egy tejtermelő farmot, amivel már nyert pályázatot. Mára kiépült egy korszerű tehenészete, ahol informatikusi tudását felhasználva bevezette a széleskörű digitalizációt. Igazi sikertörténet az övé, most egy tejfeldolgozó kisüzemre pályázik. Minden gazdát arra biztatok, hogy pályázzon, mert minden eddiginél nagyobb keretösszeg áll rendelkezésre. Júniustól év végéig minden pályázatot be lehet majd nyújtani.

Makkay József

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük