Az építkezési minimálbér előnyei és hátrányai

Az építkezési ágazatban megemelkedett kiadások ellehetetleníthetik a közberuházások megvalósulását. A problémára Ráduly István, Uzon község polgármestere hívta fel a figyelmet az RMDSZ Háromszéki Képviselők Tanácsának ülésén, ahol rámutatott, az önkormányzatok azzal szembesülnek, hogy vannak leszerződött uniós pályázataik, viszont nem találnak kivitelező céget.

Ráduly magyarázata szerint főként az építkezésben 3000 lejre emelt minimálbér miatt a cégek nem vállalják a kivitelezést, mivel a pályázatban szereplő összeg már nem fedezi kiadásaikat. A polgármester arra kérte a törvényhozókat, tegyék lehetővé, hogy a pályázati szerződésben szereplő összegeket egy melléklettel a valós helyzethez igazíthassák.

Az uzoni polgármester által felvetett helyzet egy valós gond, ezért akár az Európai Bizottsággal is egyeztetve szabályozni kell a lehetőséget, hogy a már leszerződött összegeket módosítani lehessen, véli Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint bajban vannak azok az építkezési cégek is, amelyek például két évvel ezelőtt kivitelezési szerződést kötöttek valamely regionális operatív program keretében megvalósuló építkezésre, viszont azóta jelentősen megemelkedtek a munkaerővel járó kiadások, ezért nem lehet az eredetileg leszerződött összeg alapján kivitelezni a munkálatot. A helyzetet a kormány által bevezetett törvénymódosítások okozták, ezért a pénzügyminisztériumnak az uniós programokat levezető hatóságokkal közösen kellene megoldást találnia.

Itthon tartani a munkaerőt

Winkler Gyula arra is rámutatott, hogy szükség volt a minimálbér-emelésre, hiszen Romániában óriási a munkaerő-elvándorlás, közel ötmillió ember dolgozik külföldön, sokan az építkezésben, de más ágazatokban is munkaerőhiánnyal küszködnek a vállalkozók. Az alacsony szinten tartott fizetésekkel nem lehet megoldani a munkaerőválságot, ugyanakkor szükség van arra, hogy a hazai vállalkozók korszerű technológiák használatával növeljék termelékenységüket. Ezek beruházásokat igényelnek, most az építőipar számára is ez a kihívás.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint az építőiparban megemelt minimálbér és ezzel párhuzamosan lecsökkentett adók eredményeként kifehéredhetnek az ágazatban a fizetések. Abban látja az intézkedés jótékony hatását, hogy minkét fél jól jár, az építőipari alkalmazottak nagyobb fizetést kapnak, a cégeknek pedig kevesebb adót kell befizetniük.

Magyarázata szerint az idén januártól bevezetett és a következő tíz évre érvényes intézkedés révén 3000 lejre emelték az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, és ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az építkezésben dolgozók fizetésének adóvonzatát. Ez azokra a vállalkozásokra érvényes, amelyek jövedelmük 80 százalékát építkezésből vagy ehhez kapcsolódó tevékenységből valósítják meg.

A titkárnő is többet kap

Az adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ezt a kritériumot teljesíti a cég, akkor minden alkalmazottja esetében alkalmazni kell, tehát nem csak az építőmunkások kapnak 3000 lejes bruttó minimálbért, hanem minden munkavállalójuk, például titkárnőnek, takarítónőnek, stb. se lehet ennél kevesebb a fizetése, viszont ezek adóvonzata csökken. A 3000 lejes bruttó minimálbér mellett az építőcégeknek nem kell befizetniük alkalmazottjaik után a 10% jövedelemadót, az alkalmazottak mentesülnek a 10% egészségbiztosítást kifizetése alól, és automatikusan biztosítottnak tekintendők. A nyugdíjbiztosítást 25%-ról 21,25%-ra, céges garanciaalapot az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették, sorolta Debreczeni.