Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Amikor öcsémuramnak szólították a szolgát

Amikor öcsémuramnak szólították a szolgát

A katolikus egyház ezen a napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Őt tartják a menyei seregek vezetőjének, de ami sokkal közvetlenebbül érint bennünket: ő az utolsó ítélet angyala, a jó és rossz cselekedetek elbírálója; halálunk után lelkünket ő kíséri a túlvilágra, és hadakozik érte a sátánnal. Ezért ábrázolják a freskókon kardal és mérleggel. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon.

Hirdetés
Hirdetés
Ma Kisboldogasszonyt ünnepeljük

Ma Kisboldogasszonyt ünnepeljük

A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk, amikor a katolikus egyház Mária születését ünnepli. Ezért mondják egyes helyeken, hogy az arra érdemesek, ha ma korán reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített kelő Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat. Avagy magát a Napba öltözött asszonyt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg a földi születésnapját.

Hirdetés
Hirdetés
Babba Máriától Nagyboldogasszonyig

Babba Máriától Nagyboldogasszonyig

Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát – hétszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mexikó védőszentjévé nyilvánítsa a Guadalupei Szűzanyát, hogy aztán a múlt században a Fülöp-szigetek is kövesse példáját, míg Brazíliában az Aparecidai Miasszonyunkhoz, Portugáliában a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodnak. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én, és értelemszerűem eleink is különös figyelmet szenteltek ennek a napnak, annál is inkább, mert Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi év kiemelkedő időszakának számít.

Amerre Tuzson Jánosék is menekültek

Amerre Tuzson Jánosék is menekültek

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől. Valamikor ez volt az Erdővidéket és Alcsíkot összekötő egyetlen országút. Igen, ez a megnevezés régen illet is rá, de amikor nemrég végigjártuk, nem akartunk hinni a történelemnek.

Lőrinc tüzes könnyei beválthatják az álmokat

Lőrinc tüzes könnyei beválthatják az álmokat

A spanyol származású Lőrincet, II. Sixtus pápa diakónusát Kr. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit. Miközben a máglyán a bűnös világot siratta, szeméből könnyek csordultak ki – az óangol néphagyományban emiatt Szent Lőrinc könnyei néven szerepelnek a névünnepe táján hulló csillagok. Régi székely eleink az év utolsó napjának tekintették, amikor is új tüzet gyújtottak Bálványos várában.

Urunk színeváltozása napja

Urunk színeváltozása napja

Ma van Urunk színeváltozása – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.

Újra kinyitják Orbaiszék népművészeti kincsesládáját

Újra kinyitják Orbaiszék népművészeti kincsesládáját

A meghitt családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait, találkozási lehetőséget teremteni az ott élők számára, erősíteni az identitást. Hétvégén negyedik alkalommal hozzák tető alá Kovásznán, az eredetileg kitűzött cél változatlan.

A bőr nem felejt és nem bocsát meg

A bőr nem felejt és nem bocsát meg

Tudományosan ugyan nem bizonyított, de a bőrgyógyász szakorvos az esetei alapján úgy vélekedik, ez a nap nem úgy süt, mint harminc éve. És bár az emberek többször fordulnak elővigyázatosságból a doktorhoz a bőrön megjelent elváltozásokkal, a bőrrákos esetek száma mégis világszerte nő. Mindez a napozás kapcsán került szóba Mild Edittel, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház dermatológus főorvosával folytatott beszélgetésünkben.

Ma Sarlós Boldogasszony napja van

Ma Sarlós Boldogasszony napja van

Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság. Napján például nem dolgoztak, még a reformátusok sem mentek a mezőre, és aki tehette, főként a katolikus vidékeken elment a templomba. Idén nem (lenne) nehéz gyakorolni ezt a szokást, mivel éppen vasárnapra esik.

Ma Péter és Pál napja van

Ma Péter és Pál napja van

„Péter és Pál, tudjuk, nyárban / Összeférnek a naptárban” – kezdi közismert versének második szakaszát Arany János, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét.

Bortúra a Kánaán földjén

Bortúra a Kánaán földjén

A Kézdivásárhelyen bejegyzett, 2006 óta fungáló Háromszéki Borbarátok Egyesülete 2017-ben jutott arra az elhatározásra, hogy a Kárpát-haza borvidékeinek feltérképezése után távolabb merészkedik, egyenesen a borkészítés őshazájába. Mivel ezzel a címmel Európában több ország – Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán – büszkélkedik, sorra vettük őket, Grúziát mindjárt kétszer is, idén pedig az ugyancsak több ezer éve szőlőt termő Kánaán földjét, pontosabban Libanont tűztük ki úti célul.

Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Kisiskolás népdalcsoportok találkozója

Kisiskolás népdalcsoportok találkozója

Az Alma Mater Alapítvány Füleki Katalin és Gábor Judit tanítónők irányításával ötödik alkalommal szervezte meg május 16-án a kisiskolás népdalcsoportok találkozóját, amely elsősorban Kézdivásárhely és környéke alsó tagozatos diákjainak szólt. Idén a találkozó helyszíne a kézdivásárhelyi református templom volt. A felhívásra 13 csoport 230 gyerekkel jelentkezett be, valamint 30 tanítónő, akik felkészítették a gyerekeket, illetve énekeltek a tanítók csoportjában.

Tabuk nélkül a demenciáról

Tabuk nélkül a demenciáról

A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi idősgondozó-ágazata minden évben szakmai konferenciával jelöli meg éves naptárában az ápolók világnapját. Számukra folyamatosan szerveznek képzéseket, ez alkalommal egy mindenki számára kihívást jelentő helyzetre, a demens betegekkel való bánásmódra készítették fel őket. Az Alzheimer-kór témájára épült tehát a szerdai rendezvény, amelyre az idősgondozással foglalkozó intézmények, civil szervezetek képviselői voltak hivatalosak, de más érdeklődőket is szívesen láttak.

Május 1-je a régieknél

Május 1-je a régieknél

Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.

Veszélyes pásztorkutyák

Veszélyes pásztorkutyák

Amikor kóbor állatok marnak össze békés járókelőket, a hatóságok gyorsan lendületet vesznek, hatékonyságukat bizonyítandó. Az erdők-mezők turistaösvényein bóklászók biztonsága azonban évek óta megoldatlan, az esztenák mellett fölös számban tartott kutyák miatt nemcsak a legelőkön vagy azok közelségében szerezhetnek rossz tapasztalatot a természetjárók. Lehet azonban ezt a kérdést más oldalról is nézni, világított rá Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke.