Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A szakma, amit most minden negyedik fiatal választana

A szakma, amit most minden negyedik fiatal választana Életmód

Kik az influenszerek, és miért akar az unokám is az lenni? – ezzel a címmel tartott előadást Gergely Orsolya szociológus, egyetemi oktató szerdán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástás előadás-sorozat részeként megtartott eseményen a résztvevők berekintést nyerhettek e modernkori szakmába, amelyet egyre több fiatal nevez meg életcélként, de valójában csak keveseknek adatik meg.

Hirdetés
Hirdetés

„Influenszernek azt nevezzük, aki valamilyen online térbeli tevékenységet folytat, sokan figyelnek rá, sokan hallgatnak rá, és sokan az ő véleményére alapozva, az ő tanácsait megfogadva hoznak anyagi, gazdasági, politikai és más döntéseket” – határozta meg az újkeletű szakmát előadása kezdetén Gergely Orsolya.

Bár az influenszerkultúra az Amerikai Egyesült Államokból indult, mára egy véleményformaló a világ bármely pontján élhet, különbséget leginkább a piac mérete jelent. „Ilyen szempontból a magyar influenszerek egy kicsit hátrányban vannak, mert ha magyarul tesznek közzé tartalmat, azt sokkal kevesebben hallgatják vagy nézik meg, mert kevesebben értik a nyelvet. Ezzel szemben, ha valaki angol anyanyelvű, vagy beszél angolul, akkor a világon szinte bárhol érthetik és követhetik” – fogalmazott az előadó.

Utaznak és termékeket értékelnek

Mint mondta, a véleményvezérek körében a legnépszerűbb az utazó influenszerkedés. „Szebbnél szebb tájakra, idegen kultúrákba utaznak, megkóstolják az ételeket, ellátogatnak az épített örökségi helyszínekre, mindezekről fotókat, videókat készítenek és feltöltik az internetre. Ha az illetőt nagyon sokan követik, akkor lehet, hogy az az étterem vagy múzeum látogatottabb lesz, mint a többi, mert a követők is ellátogatnak oda” – magyarázta a szociológus.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

A női influenszerek esetében a kozmetikai termékek vagy ruhák népszerűsítése gyakori, míg a férfiak közül sokan a gaming (videójáték-tartalmak) területén sikeresek. Ami közös mindkettőben, hogy a véleményformálók kipróbálnak különböző termékeket, kielemzik annak pozitív és negatív tulajdonságait, végül pedig elmagyarázzák, hogy melyiket érdemes választani és melyiket nem, ezzel befolyásolva követőik véleményét és döntéseit.

Elhangzott, a számadatok alapján a férfiak valamivel sikeresebbek ebben a szakmában a nőknél, de ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy olyan területeken tevékenykednek, amiket sokan követnek. Életkor tekintetében 35 év alattiak a legnépszerűbbek, de akár 65 év fölöttiek is kipróbálják magukat, akik éppen koruk miatt érdekesek a közönség számára.

Nem fenékig tejföl

Gergely Orsolya hangsúlyozta, egy influenszer értékét követőinek száma határozza meg: ha sokan kíváncsiak a tartalmaira, reagálnak a bejegyzéseire, akkor tud fizetett együttműködéseket kötni és kaphat ingyenes termékeket kipróbálásra, hogy aztán véleményt mondjon róluk. Mielőtt egy véleményformálót megkeresnek, a reklámozók azt is megnézik, hogy az illető milyen típusú követőtáborral rendelkezik (fiatalok vagy idősek, nők vagy férfiak stb.), illetve hogy mi a célja a tartalomgyártással (szórakoztatás, termék eladása, figyelemfelkeltés, nézettséggenerálás stb.).

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy egy influenszernek sokat kell dolgoznia azért, hogy sikeres legyen és fenn tudja tartani a követőtáborát: állandóan minőségi tartalmakat kell gyártania, hitelesnek és önazonosnak kell maradnia, fel kell ismernie, hogy milyen partnerségek etikusak, hasznosak és népszerűek számára, illetve meg kell tanulnia vigyázni a privát szférájára.

 Az egyházi és világ vezetők voltak az elsők

Amerikai kutatók már egy 1955-ben megjelent tanulmányban megállapították, hogy az emberek döntéseit sokkal inkább a véleményirányítók befolyásolják, mintsem a média – ismertette a szociológus. Ennek fényében az első influenszereknek az egyházi és világi vezetők tekinthetők, akik kiálltak a színpadra, elmondták valamiről a véleményüket, és ezáltal hatással voltak a hallgatóság döntésére (például gyógyszerek, védőoltások megjelenésekor).

Az első valós terméket és céget reklámozó személy Nancy Green amerikai rabszolganő volt, akit 1890-ben kértek fel, hogy legyen a Jemina nagynéni nevű palacsintaport arca. „A véleményvezérség nem mostanában született, csak az a fajta gyakorlat, amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk, az az online tér miatt nagyon látványos lett, nagyon felgyorsult és sokkal többeket érint” – mondta Gergely Orsolya. Hozzátette, ma már bárki lehet influenszer, akinek van egy okostelefonja, és napjaink hírdömpingjében, amikor a különböző médiumok gyakran egymásnak ellentmondó híreket közölnek, a véleményvezérek egyszerű, kézenfekvő válaszokat kínálnak az élet bonyolult kérdéseire.

Több követő = több pénz

Követőik számának függvényében az influenszerek öt kategóriába sorolhatók be: mega (1 millió fölött), makro (100 ezer fölött), mikro (10 ezer fölött), nano (1000 fölött) és niche (szűk piaci rést kiszolgáló). Ezen kategóriák mentén változik a fizetség is: míg a nanoszinten 30 eurót fizetnek egy bejegyzésért, egy megainfluenszer akár 1100 eurót is elkérhet egyetlen megosztásért cserébe.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Ezen számok alapján nem meglepő, hogy kutatások azt mutatják, az Amerikai Egyesült Államokban a tizenévesek egyharmada youtuber szeretne lenni, minden ötödik blogger vagy vlogger, minden hatodik popsztár vagy filmsztár, minden hetedik televíziós műsorvezető, és csak 13, illetve 6 százalékuk választana olyan hagyományos szakmákat, mint az orvos vagy ügyvéd. Magyarországon négyből egy tizenéves szeretne influenszer lenni, és Romániában is nagyon sok fiatal számára kecsegtetőbb ez a modern hivatás – hangsúlyozta Gergely Orsolya.

Miért kell ez a fiataloknak?

Szerinte az ifjúság szempontjából azért vonzó az influenszerkedés, mert nem kell korán kelni, látszólag az egész élet egy nagy szórakozás, amivel könnyen lehet pénzt keresni, ugyanakkor állandóan új embereket lehet megismerni, és csak úgy jönnek az ajándék luxustermékek vagy ingyenes utazások.

„A fiatalok azt látják, hogy ez egy kreatív munka, amiben az ember önmagát adhatja, nem kell szerepeket játszania, nem kell főnököknek, kollégáknak megfelelnie, és még népszerűség is jár vele” – mondta az előadó, hozzátéve, hogy az 1995 után születettek számára a hírnév, az ismertség olyan életcél, mint amilyen a szülők számára a biztos munkahely volt.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Mint mondta, egy romániai fiatalok körében végzett kutatás nyomán kiderült, hogy a tizenévesek belátják, a sok pozitívum ellenére kevesek válhatnak életvitelszerű véleményvezérré, aki ténylegesen meg tud ebből a szakmából élni. „Sokféle influenszer van, lehet pozitív, értékes tartalmat is gyártani, és lehet ez egy ideális karrierpálya, nyilván, hogy sokkal kevesebbek számára, mint akik úgy remélik vagy tervezik, hogy azok lesznek” – zárta előadását Gergely Orsolya.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás