Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A március sietve eltelik, megcsal, sokszor ravasz

A március sietve eltelik, megcsal, sokszor ravasz Életmód

Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, és idénre ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük túl messzire a téli kabátot. Egyrészt mert az időjárás-előrejelzések megbízhatósága meglehetősen gyatra, Gergely is megrázhatja még a szakállát, és a régi krónikák bejegyzéseiből is az szűrhető le, hogy bármikor érhet bennünket meglepetés.

Hirdetés
Hirdetés

Például 1597-ben március „vége felé mindennap reggel hó esett, dél felé a nap melegétől elolvadt, és igen nagy árvizet okozott” Erdélyben, míg 1619-ben már a méhek is rajzottak. 1709-ben pedig olyan hideg köszöntött be, „hogy a kiköpött nyál mire földre érett, megfagyott.”

A márciusi csapadéknak a gazdaember nem nagyon örül, de még mindig jobban elviselhető, mint amikor egyáltalán nincs. Mint történt az 1714-ben, amikor is egész évben „olyan hallatlan szárazság és hőség uralkodott, hogy a források és a jelentős folyók is kiszáradtak; sem az őszi, sem a tavaszi vetések nem hoztak termést; olyan hallatlan éhínség tört ki, hogy az emberek jóformán egymást falták fel, mint ahogy az Osdolában is történt… A nép a jószágot idegen tájakra hajtotta… hasonló éhínségről századok óta nem lehetett hallani…”

A Bodoki-hegységben 2016. március 5-én. Fotó: Kocsis Károly

Öt évvel később is a szárazságra panaszkodtak, „a székelyek között nagy az éhínség… Sok szegény ember gyökerekkel táplálkozik, mások a kukorica torzsáját őröltetik, s abból sütnek kenyeret” – írták. 1742. március 9-én az Olt folyó annyira leapadt, hogy „medrében a vizét egy lépéssel át lehetett lépni… Gidófalván a felső és Kilyénben az alsó malom folytatni tudta üzemét; Sepsiszentgyörgyön és Bedőházán azonban a középső malmok nem dolgozhattak.”

Kánikula, jégpáncél

1747. március 1-jén viszont Uzonban estefelé már hatalmas égzengés hallatszott, jelezve az esőt, és olyan méretű rémítő villámlás kezdődött, amilyen júliusban is ritka. „Ezt a nyári időt azután március végéig kegyetlen tél, kemény hideg és nagy havazás követte… Az újabb hidegtől a vizek úgy befagytak, hogy az új jégből nyárára elláthattuk magunkat.”

Csángótelep felé tartva – 2021. március 27-én. Fotó: Kocsis Károly

1763-ban is nagy meleggel köszöntött be a március, de aztán 11–13-ig ismét olyan borzasztó hideg állt be, hogy minden vizet jégpáncél borított, sok ember és jószág megfagyott. 1768-ban „szörnyű árvizeket okozott a hónak hirtelen való olvadása és jégnek megtágulása… Itt is bément [a Maros] Vásárhelyre a Szent György felől való utcza végén és néhány házakat megtöltett. Másutt is mindenütt nagyok voltak a vizek…”

Akárcsak idén, 1785-ben is március végére, egésze pontosan 27-re esett húsvét, és „oly sanyaritó hideggel köszöntött minket, melynél keményebbet akármely Karátsontól sem várhatunk. Semmit sem is akar mozdulni a vastagon fekvő hó.” Székelyudvarhelyen „a Küküllő általfagyott; a városban egy sing (62 cm) hó volt, az erdőkön övig érő hó volt, úgy hogy senki ilyent nem ért.”

Pontosan 10 évvel ezelőtt fotózott hóvirág. Fotó: Kocsis Károly

1821-ben sem lehetett panaszkodni a hóhiányra, Kolozsváron például „Martius 1-ső napján közönséges szánkázást tartottak az Uraságok.” És akkor mi lehetett a székely havasokban!

A hónap időjárása

Amióta Romániában hivatalosan jegyzik a meteorológiai adatokat, a tavaszváró hónap leghidegebb napjának 2005. március 11-ét tartják, amikor –33 °C-ot mértek Obârsia Lotrului településen (Hunyad és Vâlcea megye határövezetében). A legmagasabb hőmérsékletet, 32,8 °C-ot viszont Odobești moldvai városban rögzítették 1952. március 30-án.

Erdélyi városok márciusi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletei:

* Marosvásárhely –27,3 °C (1932), ill. 27 °C (1975)

* Kolozsvár –22 °C (1932), ill. 28,9 °C (1927)

* Szatmárnémeti –20,6 °C (1940), ill. 26 °C (1974).

* Az Omu-csúcsnál: –29,6 °C (1987), ill. 12,2 °C (1974).

Leghidegebb márciusok 1961-től 2018-ig: –2 °C átlag 1987-ben, –1,4 °C 1996-ban, 0 °C 1969-ben. Legmagasabb átlagok: 7,4 °C 1990-ben, 7,2 °C 2014-ben és 2017-ben, 6,6 °C 2001-ben.

A legnagyobb csapadékmennyiség (96,9 liter) a Brassó megyei Predeálon hullott 24 óra alatt 2007. március 23-án. Legnagyobb mennyiségű havi csapadékátlagok: 1962-ben 86 liter, 1988-ban 76,9 liter, 2006-ban 74,2 liter négyzetméterenként. Legszárazabb márciusok: 2012-ben 11,9 liter, 1972-ben 12 liter, 1990-ben 12,7 liter csapadék négyzetméterenként.

1837-re viszont megint nagyot változott az időjárás. Legalábbis a háromszéki Zabolán „martius 22-dik napja elég gyönyörű, s meleg volt, hogy a legdicsőbb nyári napokkal minden tekintetben mérkőzhetett; estve nap haladat után komor ború lepte el a légkört, 23-ára virradólag pedig d. e. 10 óra tájban szokatlan rekkenőség tapasztaltatott: 11 órakor hirtelen egy dühös orkánhoz hasonló szélvihar termett, mely esővel elegy oly bő mértékben hullatta az előtte volt ablakokat, csaknem egyberontotta, s eközben képzelhetetlen kemény mennydörgések támadtak.”

Torja melletti erdő 2022-ben, Gergely-napján. Fotó: Kocsis Károly

Két évvel később már ismét hó borította az egész Erdélyt, „a szokatlanul hideg idő, amilyenre még a legöregebb emberek sem emlékeztek, április 9-ig tartott. Március elején a Tiszát és Marost még jég borította, s Máramarosban másfél öles hó feküdt.” És folytathatnánk a sort egészen napjainkig, megemlítve 1958-at, amikor az egész tél leghavasabb szakaszát képezte március, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy a szeszélyességét tekintve az előttünk álló hónapban sem bízhatunk jobban, mint áprilisban.

Ha ugrándoznak a bárányok

Legfennebb eleink tapasztalatára hagyatkozhatunk, ha nem akarjuk, hogy túl nagy meglepetés érjen a jövőt illetően, legalábbis az időjárás és a várható termés tekintetében. Régen például a legtöbb helyen úgy tartották, a nedves március nem kedvez a gazdának: inkább szárazon szerették, mert akkor Szent György hava, de még a május is esősnek ígérkezett, és igazából akkor volt szükség csapadékra. Mindenképpen a két egymás utáni hónap ellentétes időjárására utal az a megfigyelés, miszerint ha márciusban ugrándoznak, táncra perdülnek a bárányok (mit sem sejtvén a húsvét ijesztő közelségéről), áprilisban újra akolba rekednek.

A Torja-hágón 2017. március 4-én. Fotó: Kocsis Károly

A József-napi szép, tiszta idő jó esztendőt ígér. Lujza-napján, azaz március 2-án az égboltot érdemes figyelni, mert „hogyha játszik Holdnak fénye, felhőt bújva válta színe, jó termésnek hírét adja, esője dús búzát hozza.” Amennyiben „a Hold szarva éles-fényes, fagyos idő esedékes”, ha pedig „a madár a fészkét napos helyre rakja, úgy nyarunk lesz hűvös – ezzel ezt jósolja.”

Franciska napja (március 9.) is jó támpontul szolgálhat, miután amilyen időjárás lesz aznap, egész hónapban olyan várható, és „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben” – szokták mondogatni. Sőt: amennyi harmat van e hóban, annyi hóharmat lesz húsvét után, és annyi köd kisasszony havában! A csízió szerint március 12-e, azaz

„Gergely napja ritka, ha jó,

Hideg, szeles, sokszor van hó.”

Martius

Siet a Nap, Kossal küszködik. A tavasz

Sietve eltelik, megcsal, sokszor ravasz.

Gergely, szakállodat ne rázzad, ne rázzad, mit havazsz.

(Gyöngyössi János: A kalendárium nyomtatóknak kérésekre írott versek, 1775)

Felsőlemhényből a Veresvíz irányába tartva 2017. március 12-én. Fotó: Kocsis Károly

Az „éjnapegyenkori” (március 20.) szélvészek termékeny esztendőre mutatnak, de ha Benedek napján (március 21.) dörög, akkor negyven napig tartó szárazságra számíthatunk. A hónap két utolsó péntekének „tiszta” volta jó esztendőt vetít előre, az ekkor kivágott fák állítólag soha nem korhadnak meg. Kitartóan szép idő következik, ha délkeleti szelek fújnak, ha a Hold feltűnően fehér, vagy ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.

Fontosabb világ- és magyar napok

1.: a polgári védelem napja

2.: az ima világnapja

3.: a békéért küzdő írók világnapja

6.: energiatakarékossági világnap; a logopédia európai napja

8.: nemzetközi nőnap

9.: a lemezlovasok világnapja

15.: magyar nemzeti ünnep; a magyar sajtó napja; fogyasztóvédelmi világnap; nemzetközi fókavadászat-ellenes nap; az alvás világnapja

16.: a magyar zászló és címer napja

18.: az újrahasznosítás világnapja

20.: a boldogság világnapja; a verebek világnapja

22.: a víz világnapja

23.: meteorológiai világnap

24.: ifjúsági világnap; a tuberkulózis (TBC) elleni küzdelem világnapja

25.: a magzatgyermek napja

26.: az epilepszia melletti kiállás és szolidaritás napja

27.: színházi világnap

29.: a csillagászat napja

30.: a Föld órája (20.30–21.30)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás