Itthon nincs akkora veszély, máshol viszont tömegesen pusztulnak a fecskék

Súlyos gondokkal küzdenek a magyarországi madármentő alakulatok, az elmúlt napok zord időjárásának következtében ugyanis az idei fecskeszaporulat többsége odaveszett. Míg a szomszédos országban ragadt vándormadarak megfelelő mennyiségű táplálék híján a túlélésért küzdenek, addig Erdélyben nem tapasztaljuk a jelenséget. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a fecskék teljes biztonságban vannak.

A tömeges fecskepusztulásról csaknem mindegyik magyarországi hírportál beszámolt, de a közösségi médiában is egymást követték a madárbarát civilek által írt bejegyzések, segélykérések az elmúlt néhány napban. Közben a szélsőséges időjárás Romániát sem kímélte, több megyében árvíz pusztított, ugyanakkor a székelyföldi megyékben is jelentősen csökkent a hőmérséklet. Felmerült tehát a kérdés, mi történhet azokkal a fecskékkel, akik innen vonulnának tovább délre.

Nálunk is volt már hasonló

Papp Tamás biológus és a Milvus csoport elnöke szerint idén nem volt tapasztalható a magyarországihoz hasonló pusztulás, és az időjárás előrejelzés szerint valószínűleg már nem is lesz. Érdemes viszont tisztázni, egyáltalán mi is áll a jelenség hátterében. A legelterjedtebb fajok Romániában és a szomszédos országban is a füsti fecske és molnárfecske. Mint mondta, ezek a madarak kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, emiatt vonulnak már kora ősszel Afrikába, ahol biztos táplálékhoz juthatnak.

„Ha hirtelen lehűl az idő, tartós a hideg és az eső, akkor a rovarok elhúzódnak. Ilyenkor a repülő rovarokkal táplálkozó madarak komoly bajba kerülhetnek. A hideg azért jelent gondot, mert még inkább felgyorsítja a madarak anyagcseréjét, ezért gyakorlatilag hamarabb éhen halnak” – magyarázta Papp Tamás. Néhány évvel ezelőtt, amikor a szokásosnál is jóval nagyobb lehűlést hozott magával az augusztus vége, a mi vidékünkön is bajba kerültek a fecskék.

Számítani kell a veszteségre

Ezek a madarak két-háromszor is fészkelnek az évben, egy fészekaljban 3-5 fióka nevelkedhet. „Számítani lehet rá, hogy sok a fiatal, tapasztalatlan madár, amelyek eleve rosszabbul alkalmazkodnak, ha beüt a rossz idő, nagyobb fokú lehet a pusztulás is” – mutatott rá a biológus. A füsti fecskék és molnárfecskék leghamarabb március végén, áprilisban érkeznek Európába, és augusztus végén, legkésőbb szeptemberben indulnak délre.

A fecskék fennmaradásában az ember is segédkezhet, leginkább úgy, ha békén hagyja őket. Ahogy Papp Tamás egy korábbi cikkünkben is kifejtette, a madarak állománycsökkenéséhez a rovarirtószereken és a klímaváltozáson túl a fészkek leverése is hozzájárul, így érdemes más megoldást keresni a problémára.

Ne felejtsük el: a fecske védett madár

Az Európai Unió irányelvei, illetve a romániai 2007/57-es számú rendelet alapján a fecske országunkban is védettséget élvez. Papp Tamás ezért felhívta a figyelmet: a fészkek leverése következményeket vonhat maga után, ezeket az eseteket bárki jelentheti a környezetvédelmi őrségnél.

A fészkek leverését megelőzhetjük madárürüléket felfogó fecskepelenkákkal, amelyek segítenek tisztán tartani az érintett területet. Tömbházak esetében – amelyek ablakaiba a molnárfecskék szoktak fészket rakni – érdemes lehet égetett agyagból készült műfészket elhelyezni, mert azok sokkal tartósabbak a sárból épített menedéknél. Az erős szél és az eső így jó eséllyel nem árthat fiókáknak.

Címlapfotó: Milvus Csoport/Nagy Attila