Két jogszabály elfogadásától hangos a magyar(országi) közélet. Az egyik a „civiltörvény”, a másik a „lex Taigetosz”-nak csúfolt köznevelési törvény-módosítás. Közös a kettőben, hogy az ellenük irányuló ellenzéki – igen, egységes ellenzéki, a Jobbikot is aktivizáló – támadások alaptalanok, hisztérikusak és hangulatkeltőek. Mivel szakmailag egyikbe sem lehet belekötni, az ellenzők, akik valójában nem is elsősorban a két törvény, hanem a kormány ellenzői, és élből kontráznak szinte mindent, amit a kormány kezdeményez, a nyelvpolitika eszközéhez nyúlnak.

Nyelvpolitikának nevezi a politológia azt a fajta vitamódszert, amikor érvelés helyett negatív asszociációkkal terhelt szavakat használnak egyesek megbélyegzésként. A „lex Taigetosz” ideáltipikus példa erre. Miről is van szó? A törvény bírálói azt kifogásolják, hogy a törvény nem teszi lehetővé egyes gyermekeknek az osztályzat alóli mentesítését. Sajátos módon úgy tesznek, mintha a diszlexiás, diszkalkuliás gyermekeket is ide sorolná a jogszabály, holott erről szó nincs, a jogszabály indoklása nagyon pontosan megmondja azt is, miért célszerű a „sajátos nevelési igényű” – pl. diszlexiás – gyermek esetében megengedni a mentesítést és a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek” esetében pedig ragaszkodni a reguláris tantervekhez és az általános követelményekhez. Konkrétan: a gyermek és a szülők jövőképének pozitív irányú befolyásolása és a problémák kiiktatása érdekében rendelkezett így a jogalkotó.

Hasonló a helyzet a „civiltörvénnyel”. Maga az államfő mutatott rá találóan, hogy „Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, amelyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás. A 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény, számukra csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkeztet.” Ezzel együtt az ellenzők „megbélyegzésről”, „ellehetetlenítésről” szövegelnek, és tiltakozásokat helyeznek kilátásba.

Az ok nyilvánvaló. A jogszabálynak köszönhetően könnyen feltérképezhető lesz minden érdeklődő számára, ki kinek dolgozik, ezen belül pedig jobban látható lesz a globális háttérhatalom első számú nyílt színi megjelenítőjének, Soros Györgynek a hatalmi hálózata.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Nemzeti só és kenyér

Sokszor vagyok úgy, hogy mindenben, majdnem mindenben vagy sokban látok titkos jelképet. Egyszer mondtam erről valamit, a barát azt fejtegette, hogy ez az ősi vallás ágazatából, mondjuk, négyezer év távlatából valaminek a lelki-értelmi utórezgése. Lehet. Mindent, ami kuszált, egy-egy ilyen ünnepnapon, mint I. (Szent) István királyunk ünnepe augusztusban, igyekszik az értelem s a lélek kisimítani, […]

Szégyen a minimálbér!

Elfoglaltságomból adódóan ritkán van időm újságot olvasni, ám amikor módom van rá, igyekszem bepótolni a mulasztást, ilyenkor egyszerre több lapszámot is végigböngészek. Ezt tettem a minap is, és örömmel állapítottam meg, hogy egyes felsőháromszéki konfekciógyárak rájöttek: ha nem emelnek a fizetéseken, munkaerő nélkül maradnak. A kézdivásárhelyi New Fashion és Zarah Modem ezt már régebb megtette, […]

Zseni a boncasztalon

Gheorghe Zamfir – pánsípművész, zongorista, költő, hangszertervező, zeneszerző, zeneelmélet-szakértő, belefáradok a felsorolásba, mert még lenne. Nagy román hazafi, ezért inkább Franciaországban, Amerikában, bárhol tartózkodik, csak itthon nem. Nagy ortodox keresztény, tehát ógörög–buddhista–animista–stbista elméleteket vall és terjeszt, amilyen kedve van, azt a részt hangsúlyozva. És általában rosszkedvű, mert nem könnyű géniuszként gyalogos elméjű emberkék között élni. […]

Bérmautak – bensőséges közösségi ünnepek

Fekete-fehér fényképek kerülnek elő, az egyik éppen hatvan évvel ezelőtt készült. Két fiúcskát és egy meglett férfiembert örökített meg a feltehetően amatőr fotós, aki a falu iskolájában tanított, de megengedem, lehetett a közeli kisváros hivatásos fényképésze is, aki kivételes alkalmakkor, sátoros ünnepeken megjelent a szomszédos falvakban, mert tudta, ilyenkor van igény munkájára. Nyurga, serdülő korú, […]

Ünnepiben a honvédség!

Olyan nem létezik nálunkfelé, hogy egy ember s egy asszony ne tudna eltartani egy marék gyermeket. Már nemcsak azért, mert öröme volt… hogy is mondjam…, szóval öröme volt bennük ágyban s asztalnál. Az életnek megvan a súlya dologidőben s megvan a rangja ünnepnapokon. Fábián Imre bizonyosan tudta, hogy Korond felett nemcsak egy homály van, ahogy […]

Sport, zseni, szerelem

Gyatra és szánalmas dolog a sport, ha csupán néhány izomcsoport megmozgatására korlátozódik. Az antik görögöknél az olimpiai játékoknak szakrális jelentésük is volt, Müron, a szobrász a Diszkoszvetőt a félistenek közé emelte. A fej és a lábak – mondják a Tour de France-kerékpármániás franciák. Petrarca, az olasz költő a világirodalom első alpinistája, mert olyan időben, amikor […]

Az egység királya

„Aranyat végy téntának, gyémántat pennának,/ örökös márványokat oszlopoknak,/ valaki ISTVÁNNAK drága emlékezetit/ az örök időkre akarod által-írni.

Határhasználat a székelyeknél

Imreh István történész mérte fel udvarhelyszéki adatok alapján, hogy a késő középkorban–kora újkorban e dombos vidéken a falusi határ alig 20 százalékát foglalták el a szántóföldek, s annak további 40-40 százalékát átlagosan legelők és erdők borították. Itt a mezőgazdaság fő ágazata a marhatenyésztés volt, s ennek rendeltek alá a kenyérgabona-termesztést is.

Púder az arcáról

Különös élmény volt figyelni a romániai magyarság itt-ott reménykedő viselkedését a kampány idején, amikor Klaus Johannis startolt, majd befutott győztesként. A naponta megalázott magyarságtól nem vehette el senki a reményt – hátha a német származású, német anya s apa gyermeke szívére veszi a másik kisebbség sorsát is? Nem ez történt.

Szomorú történet

Egy sír. Háromszintes földalatti kripta, egy háromtagú család végső nyughelye Kézdivásárhelyen. Egyetlen lakója ez év május 21-án költözött be, de a mai napig nem tud csendben nyugodni.

Bagaria van bőven

Ahogy elnézem ezt a kötélhúzást az úgymond „különleges” nyugdíjak körül, eszembe jut dr. Bárányi Ferenc, aki ellenzett mindenfajta különcködést.

A Jobbik és az Ősök Napja

Idén is fergeteges sikert aratott az Ősök Napja, mely páratlan években váltja a páros években megrendezett Kurultájt. Bíró András Zsolt és csapata a semmiből egy százezres látogatottságú, hatalmas élményt adó rendezvényt teremtett, mely évente rengeteg embernek ad intenzív magyarságélményt, nemzeti öntudat-erősödést, tartást, büszkeséget, s bizonyára nem keveseknek ismeretanyag-gyarapodást is a megannyi színvonalas előadásnak, kiállításnak köszönhetően.

Tolnanémediek Nagyborosnyón

Nagyborosnyó örömünnepeket töltött a tolnanémedi (Magyarország) testvértelepülésünk több mint félszáz lakójával. Már Nagyszebennél vártuk, illetve fogadtuk őket, nagy örömmel, szeretettel.

Két keserű tabletta

1. Sakkozom a számítógéppel. Ha én állok rosszul, de van lehetőségem örökös sakkal kihúzni a döntetlent, természetesen megteszem, benne van a játék logikájában, de megfigyeltem, hasonló helyzetben a gép inkább egy gyengébb lépést választ, a saját kárára, csakhogy a játék folytatódhasson. Így van programozva, egy londoni székhelyű cég készítette a kódot.

Az ördög Virginiában

A hétvégi, erőszakba torkolló charlottesville-i zavargások híre bejárta az egész világot. A Virginia-állambéli, csendes egyetemi kisváros utcáin egy szoborvita három halottat és több tucat sebesültet maga után hagyó erőszakba torkollhatott mire észbe kapott a hatóság, és a kormányzó kihirdette szükségállapottal pontot tehetett az események láncolatára.