Az Iskola utcában a parókia épületén a műanyag nyílászárók rosszul mutatnak. Reméljük, ez csak átmeneti állapot

Gál Zoltán 32 éves, kézdivásárhelyi építész, a Piller Studio szakembere hívta fel figyelmünket, és egyúttal olvasóinkat is tájékoztatná a műemlék épületetek veszélyeztetettségéről, ugyanis nemtörődömségből, illetve az által, hogy a régi épületeket szakszerűtlenül „modernizálják”, nem a megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem egyenesen elvesznek történelmi múltunkból. Mert ez történik most: a műanyag térhódítása. Műemlékeinket saját magunk értéktelenítjük, rongáljuk.

 – Miként tűnt fel önnek, hogy Kézdivásárhelyen veszélyben vannak a műemlék épületek?

– Kolozsváron végeztem építészetet, ugyanott posztgraduális képzésen is részt vettem, műemlékek felújításárára szakosodtam. Három évig dolgoztam műemlékes szakember mellett, utána kerültem haza Kézdivásárhelyre, ahol a kolozsvári tapasztalatok birtokában megdöbbentem a városban zajló műemléktiprásról. Köztudott, hogy Kézdivásárhelyen 1834-ben tűzvész pusztított, azt követően új törvényeket hoztak, tehát már nem fedhettek zsindellyel, a frontokat egybeépítették. Elmondhatjuk, hogy amit ma látunk Kézdivásárhely központjában (eltekintve a központon kívül eső néhány parasztháztól), az a 19. századi építészeti örökséget tükrözi. Csak kérdés, hogy meddig, mert a műanyag egyre nagyobb teret kezd hódítani a modern építkezésben.

– Kifejtené bővebben?

– Sajnos, általánosságban el lehet mondani, hogy amikor felújításról beszélünk, az eredeti, ún. „történelmi” anyag nagy részét egyszerűen eldobják. Ez a helyzet például a régi cserepekkel. Persze, ez sokszor jogos, mert megkoptak, cserélni kell azokat, azonban oda kell figyelni, hogy formában és színben hasonlóra cseréljék. Ráadásul előfordul, méghozzá elég gyakran, hogy a régi cserepek helyére beton kerül, ami se formájában, se színében nem ugyanaz, vagy legrosszabb esetben pléhfödést tesznek. Ennek két oka van: legyen minél könnyebben kezelhető, és minél olcsóbb.

– A cserepeken kívül még milyen rendellenességeket tapasztalt?

– A homlokzatok felújítás sem zajlik mindig szakszerűen, ami érthető, hiszen egy régi épület szép díszeinek felújítása sok türelmet igényel, de eredeti formájukban kellene visszaállítani. A mai szakmai tudás többnyire nem engedi meg, hogy beton nélkül dolgozzanak, pedig a beton nem flexibilis, nem tud a régi anyaggal összekötni. A szocializmus évtizedei alatt a műemlék jelleget nem vették figyelembe, emiatt egyfajta hasadás történt a folytonosságban. Ma, amikor a műemlékeket fel akarják újítani, a régi tudásra, szokásokra alapoznak, ami sajnos nem kielégítő. Pedig vannak szakemberek, akik segíthetnének, és véleményem szerint nem éppen olyan bonyolult a műemlék épületek felújítása.

– A hőszigetelés is veszélyezteti a régi épületeket?

– Trendi lett a hőszigetelés, és sajnos sokszor nem veszik figyelembe a homlokzatot, aminek megvan a dísze, a rajzolata. A díszt leverik, ráhúznak egy falfelületet, és ezzel a város történelmének egy apró részlete is eltűnik. Megértem, hogy magánépületről van szó, de az valamilyen szinten mégiscsak az egész közösségé, és az a ház, terület, amit az utcáról látok, engem is érint. Igenis a városvezetőség, illetve a közösség eldöntheti, hogy milyen legyen a város arculata, miként nézzen ki. Erre vannak szabályok, számon lehet kérni. Országos törvénykezésben van rögzítve, hogy történjen a műemléken bármilyen módosítás, ahhoz műemlékvédelmi jóváhagyás szükséges. Kézdin a központ védett zónának számít, ahol műemlékvédelmi jóváhagyás nélkül még elkezdeni sem szabadna felújítási munkálatokat. Az engedélyeztetési folyamat pedig a következő: a tulajdonos elmegy a helyi urbanisztikai osztályra, és bizonylatot kér arra a munkálatra, amit el szeretne végezni, ehhez szükséges egy technikai dokumentáció, amit építész segítségével készítenek el. A dosszié a műemlékvédelmi bizottsághoz került, amely azt elbírálja, és csak a rábólintása után lehet megkezdeni szakszerűen a kivitelezést. Tudom, ez az eljárás időbe és pénzbe kerül, de ha meg szeretnénk tartani a város építészetének történelmi jellegzetességeit, akkor így kell eljárni.

– Ezek függvényében a nyílászárók cseréje sem mindig történik szakszerűen…

– Sajnos, gyakori jelenség lett, hogy a régi fa nyílászárókat műanyagokra cserélik, aminek gondolom, szintén anyagi oka van, mert a műanyag olcsóbb. Erre számos negatív példát tudnék felsorolni, kezdve az Iskola utcai papi laktól, amely a város egyik legrégebbi polgári lakása. Remélem, a mostani csak átmeneti állapot, és amikor lehetőségük lesz, akkor az eredetihez hasonló és fából készült nyílászárók kerülnek a helyükre. Az is előfordulhat, hogy nem kell minden nyílászárót lecserélni, és itt pozitív példának említeném a bírósággal szembeni épületet: nem cseréltük le a régi, 150 éves nyílászárókat, hanem jött egy asztalos, helyrerakta azokat, és ami elkorhadt, azt kipótolta. Fájó, de mifelénk az dívik, hogy apránként műanyagra cserélik a régi nyílászárókat, aztán évek teltével észhez kapunk, hogy jóformán semmi sem maradt abból, ami a történelmi örökségünk.

– A város központjában több cégér, reklámtábla is látható régi épületeken. Ezek mennyire rontják az összképet?

– Ha szakszerűen vannak elhelyezve, akkor nincs gond, de amikor minél nagyobb táblát, bannert helyeznek el, mit sem törődve a homlokzattal, az már nem rendjén való.

– Mi lenne a követendő példa Kézdivásárhely számára?

– Nagyszebent tudnám felhozni követendő példának, mivel ott a központi épületeket nagyon szépen rendbe tették, természetesen műemlékvédelmi előírások szerint. Tudom, hogy anyagilag többe kerül, de szükségszerű a történelmi múlt megőrzése, ugyanis csak így tudjuk az utódainknak tovább adni, így tudjuk a turistáknak megmutatni, hogyan építkeztek az elődeink, és erre addig lehet vigyázni, amíg van, amit mutatnunk. Ha mindent egy kaptafára, modern sémák szerint újítunk fel, semmi jellegzetességünk nem marad.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. március 20., 10:00
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Egyetertek az on velemenyevel de viszont itt egy pelda amit megszeretnek osztani onnel a foteri Gabor Aron emlekmu is nemreg volt restauralva es nem mondhatnam hogy az eredeti anyaghoz hasonlit meg a szine sem.Es akkor kerdezem a helyi tanacs nem tartja be ezeket a tenyeket amit on elmondott akkora nep kitol tanul?Koszonettel

  • User
    Dátum: 2017. március 20., 20:34
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Az egyik legszomorúbb stílus rombolás a könyvtár ajtaja, ahová még graviroztak is a termopánba befogott üvegbe, hogy még jobban elüssön az épület jellegétől. Pedig kultúr helyszín, akkor mit várunk másoktól, hogy megőrizzék az eredetit.

Ajánló

Olimpikon unokái Oltszemen

A sepsibodoki tanács visszatelepítette Oltszemre a kisbéri ménesben külön vonalat alapított, egykor innen elszármazott ménjének leszármazottjait. És ha már van ló, akkor megépítenék Románia legjobb fogathajtó pályáját is, júliusban már országos versenyt szerveznek. A tervekről Fodor István polgármester beszélt.

Kúriák a felhők felett

Elsősorban kastélytulajdonosoknak és -működtetőknek szólt a Kastély Erdélyben-konferencia, amelyet szombaton tartottak Árkoson – természetesen a Szentkereszty-kastélyban. A népes hallgatóságot arról próbálták eligazítani a szakemberek, miként lehet egy kastélyt, udvarházat fenntarthatóan működtetni. Ugyanakkor április 22-e nagybetűs napként kerül be Miklósvár történetébe, miután szombaton a nagyközönség számára megnyitották az itt található Kálnoky-kastélyt.   A PONT Csoport azért […]

Szánon hozzák a tavaszt

Hiába fújt a Nemere, és hiába mart bele fogaival a hideg a szörcsei és székelytamásfalvi hagyományőrző fiatalokba, jókedvüket, lelkesedésüket nem szegte semmi: vízbevető hétfőn vidám zene, hangos énekszó és ropogós ostorcsattogás közepette tartották meg az ősi pogány szokásból eredő húsvéti szánozást.

„Lendületbe hoz a húsvét!”

Bár hozza Murphy törvényének igazságát, mely szerint Szentkirályból jövet az autó is hétvégére és ünnepre romlik el (kicsit átírtuk…), István Ildikó népdalénekes a tőle megszokott színes lendülettel érkezik a beszélgetésünkre. A tavasz napsugara a ruháján, mit számít, hogy felhős az ég. A húsvéti készülődésről faggattuk, mert úgy sejtjük, tud adni.

„Európa elveszett!”

A kézdivásárhelyi önkormányzat és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös kezdeményezése, az Ezüst Akadémia előadássorozat korábbi alkalmain is értékes, az általános műveltséget bővítő, életminőségünk jobbításához segítő előadásokat hallhattunk. Csütörtökön dr. Maróth Miklós egyetemi professzor, orientalista Az iszlám politika elméletének bizánci gyökerei című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

Keressetek és kutassatok!

A hagyományokhoz híven, az elmúlt héten is tudományos ülésszakkal kezdődött a Kovásznán 28. alkalommal megszervezett Körösi Csoma Sándor Napok rendezvénysorozat, mely nagy tudósunk emlékét megőrizni, szellemiségét ébren tartani és munkásságának eredményeit felmutatni hívatott.

Tudós földink, Csoma

Április 6–8. közt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület főszervezésében, Kovászna Megye Tanácsa, a Balassi Intézet, a kovásznai önkormányzat és művelődési ház társszervezésében tartották meg az orbaiszéki város legkiemelkedőbb kulturális rendezvénysorozatát, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A háromnapos esemény egy-egy kiemelkedő programjából szemelgettünk.

Új vesével családot is alapított

A szentkatolnai, 63 éves Páll Kálmán mint édesapa és 38 éves fia, Attila krónikánkban párját ritkító családi összetartásról mutatott példát, s ha lehet így minősíteni, olyan egészségügyi teljesítmény az ő esetük, mely mai fogalmaink szerint már a csodához közelít. Páll Attilának ugyanis felnőttkorba léptekor azt mondták, a húsz évet sem biztos, hogy megéri, ma pedig harmincnyolc éves, és kiteljesedett családi életet él. Hogyan is történt?

Ha az eszünk feléri

A Discovery tévécsatorna egyik tudományos adásában érezhették magukat azok a kisdiákok és szüleik, akik pénteken a kézdivásárhelyi Kosztándi Képgalériában (Jazz Kávézó) részt vettek a néhány helyi fiatal által kezdeményezett Tudományok kicsit másképp című műhelymunkában. Az első rendezvényen a CNC-szerszámgépeket, illetve a 3D-s nyomtatást mutatták be a jelenlevőknek – saját maguk által készített eszközökkel.

Csemeteültetés országszerte

Pénteken országos szintű, rekordkísérletként bejelentett egynapos csemeteültetési akció zajlott Romániában. A háromszéki illetékesek érdeklődésünkre kifejtették, megyénkben is több helyszínen bekapcsolódtak, ám a fagyott föld, s a néhol még el sem olvadt hótakaró nem engedte, hogy jelentős számmal járuljanak hozzá a rekordfelállításhoz.

Nagyenyed pusztulása

(…) A marosvásárhelyi vesztett csata megpecsételte Nagyenyed sorsát. Már novemberben sok száz család menekült onnan Kolozsvárra, de nagyon sokan visszatértek, mikor látták, hogy a vészhírek nem teljesednek s a románok (az eredeti szövegben oláhok – szerk.) nem bántják a várost. A kollégium ifjúsága már előbb beállott a XI-ik honvédzászlóaljba, amely Piskinél hősiességével kiérdemelte a legnagyobb […]

A hadtörténetírás a székelyek adósa maradt

Nemzeti ünnepünk alkalmából lapunk interjút készített a Berde Mózsa-szobor avatási ünnepsége főszónokával, a Sepsiszentgyörgyön tartózkodó Egyed Ákos történésszel. Többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy az 1848–49-es magyar szabadságharc kimenetele szempontjából milyen jelentőséggel bírt a székelyek kiállása.

Hőseink a szívekben

A március 15-i ünnepségsorozat keretében tegnap Nyergestetőn és Bodvajban is megemlékeztek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről.

Interjú Veres István séffel

Kevesen mondhatják el magukról, hogy olyan fiatalon jutottak el választott szakmájuk csúcsaira, mint a kézdivásárhelyi Veres István séf, aki rendre kapja a rangos visszaigazolásokat arról, hogy nagyon jó úton halad. Isti, akit lapunk révén már ismerhetnek az olvasók, ezzel szemben rendkívül szerény, és azt vallja: nincs megállás, mindig van, ahová tovább fejlődni.