Az Iskola utcában a parókia épületén a műanyag nyílászárók rosszul mutatnak. Reméljük, ez csak átmeneti állapot

Gál Zoltán 32 éves, kézdivásárhelyi építész, a Piller Studio szakembere hívta fel figyelmünket, és egyúttal olvasóinkat is tájékoztatná a műemlék épületetek veszélyeztetettségéről, ugyanis nemtörődömségből, illetve az által, hogy a régi épületeket szakszerűtlenül „modernizálják”, nem a megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem egyenesen elvesznek történelmi múltunkból. Mert ez történik most: a műanyag térhódítása. Műemlékeinket saját magunk értéktelenítjük, rongáljuk.

 – Miként tűnt fel önnek, hogy Kézdivásárhelyen veszélyben vannak a műemlék épületek?

– Kolozsváron végeztem építészetet, ugyanott posztgraduális képzésen is részt vettem, műemlékek felújításárára szakosodtam. Három évig dolgoztam műemlékes szakember mellett, utána kerültem haza Kézdivásárhelyre, ahol a kolozsvári tapasztalatok birtokában megdöbbentem a városban zajló műemléktiprásról. Köztudott, hogy Kézdivásárhelyen 1834-ben tűzvész pusztított, azt követően új törvényeket hoztak, tehát már nem fedhettek zsindellyel, a frontokat egybeépítették. Elmondhatjuk, hogy amit ma látunk Kézdivásárhely központjában (eltekintve a központon kívül eső néhány parasztháztól), az a 19. századi építészeti örökséget tükrözi. Csak kérdés, hogy meddig, mert a műanyag egyre nagyobb teret kezd hódítani a modern építkezésben.

– Kifejtené bővebben?

– Sajnos, általánosságban el lehet mondani, hogy amikor felújításról beszélünk, az eredeti, ún. „történelmi” anyag nagy részét egyszerűen eldobják. Ez a helyzet például a régi cserepekkel. Persze, ez sokszor jogos, mert megkoptak, cserélni kell azokat, azonban oda kell figyelni, hogy formában és színben hasonlóra cseréljék. Ráadásul előfordul, méghozzá elég gyakran, hogy a régi cserepek helyére beton kerül, ami se formájában, se színében nem ugyanaz, vagy legrosszabb esetben pléhfödést tesznek. Ennek két oka van: legyen minél könnyebben kezelhető, és minél olcsóbb.

– A cserepeken kívül még milyen rendellenességeket tapasztalt?

– A homlokzatok felújítás sem zajlik mindig szakszerűen, ami érthető, hiszen egy régi épület szép díszeinek felújítása sok türelmet igényel, de eredeti formájukban kellene visszaállítani. A mai szakmai tudás többnyire nem engedi meg, hogy beton nélkül dolgozzanak, pedig a beton nem flexibilis, nem tud a régi anyaggal összekötni. A szocializmus évtizedei alatt a műemlék jelleget nem vették figyelembe, emiatt egyfajta hasadás történt a folytonosságban. Ma, amikor a műemlékeket fel akarják újítani, a régi tudásra, szokásokra alapoznak, ami sajnos nem kielégítő. Pedig vannak szakemberek, akik segíthetnének, és véleményem szerint nem éppen olyan bonyolult a műemlék épületek felújítása.

– A hőszigetelés is veszélyezteti a régi épületeket?

– Trendi lett a hőszigetelés, és sajnos sokszor nem veszik figyelembe a homlokzatot, aminek megvan a dísze, a rajzolata. A díszt leverik, ráhúznak egy falfelületet, és ezzel a város történelmének egy apró részlete is eltűnik. Megértem, hogy magánépületről van szó, de az valamilyen szinten mégiscsak az egész közösségé, és az a ház, terület, amit az utcáról látok, engem is érint. Igenis a városvezetőség, illetve a közösség eldöntheti, hogy milyen legyen a város arculata, miként nézzen ki. Erre vannak szabályok, számon lehet kérni. Országos törvénykezésben van rögzítve, hogy történjen a műemléken bármilyen módosítás, ahhoz műemlékvédelmi jóváhagyás szükséges. Kézdin a központ védett zónának számít, ahol műemlékvédelmi jóváhagyás nélkül még elkezdeni sem szabadna felújítási munkálatokat. Az engedélyeztetési folyamat pedig a következő: a tulajdonos elmegy a helyi urbanisztikai osztályra, és bizonylatot kér arra a munkálatra, amit el szeretne végezni, ehhez szükséges egy technikai dokumentáció, amit építész segítségével készítenek el. A dosszié a műemlékvédelmi bizottsághoz került, amely azt elbírálja, és csak a rábólintása után lehet megkezdeni szakszerűen a kivitelezést. Tudom, ez az eljárás időbe és pénzbe kerül, de ha meg szeretnénk tartani a város építészetének történelmi jellegzetességeit, akkor így kell eljárni.

– Ezek függvényében a nyílászárók cseréje sem mindig történik szakszerűen…

– Sajnos, gyakori jelenség lett, hogy a régi fa nyílászárókat műanyagokra cserélik, aminek gondolom, szintén anyagi oka van, mert a műanyag olcsóbb. Erre számos negatív példát tudnék felsorolni, kezdve az Iskola utcai papi laktól, amely a város egyik legrégebbi polgári lakása. Remélem, a mostani csak átmeneti állapot, és amikor lehetőségük lesz, akkor az eredetihez hasonló és fából készült nyílászárók kerülnek a helyükre. Az is előfordulhat, hogy nem kell minden nyílászárót lecserélni, és itt pozitív példának említeném a bírósággal szembeni épületet: nem cseréltük le a régi, 150 éves nyílászárókat, hanem jött egy asztalos, helyrerakta azokat, és ami elkorhadt, azt kipótolta. Fájó, de mifelénk az dívik, hogy apránként műanyagra cserélik a régi nyílászárókat, aztán évek teltével észhez kapunk, hogy jóformán semmi sem maradt abból, ami a történelmi örökségünk.

– A város központjában több cégér, reklámtábla is látható régi épületeken. Ezek mennyire rontják az összképet?

– Ha szakszerűen vannak elhelyezve, akkor nincs gond, de amikor minél nagyobb táblát, bannert helyeznek el, mit sem törődve a homlokzattal, az már nem rendjén való.

– Mi lenne a követendő példa Kézdivásárhely számára?

– Nagyszebent tudnám felhozni követendő példának, mivel ott a központi épületeket nagyon szépen rendbe tették, természetesen műemlékvédelmi előírások szerint. Tudom, hogy anyagilag többe kerül, de szükségszerű a történelmi múlt megőrzése, ugyanis csak így tudjuk az utódainknak tovább adni, így tudjuk a turistáknak megmutatni, hogyan építkeztek az elődeink, és erre addig lehet vigyázni, amíg van, amit mutatnunk. Ha mindent egy kaptafára, modern sémák szerint újítunk fel, semmi jellegzetességünk nem marad.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. március 20., 10:00
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Egyetertek az on velemenyevel de viszont itt egy pelda amit megszeretnek osztani onnel a foteri Gabor Aron emlekmu is nemreg volt restauralva es nem mondhatnam hogy az eredeti anyaghoz hasonlit meg a szine sem.Es akkor kerdezem a helyi tanacs nem tartja be ezeket a tenyeket amit on elmondott akkora nep kitol tanul?Koszonettel

  • User
    Dátum: 2017. március 20., 20:34
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Az egyik legszomorúbb stílus rombolás a könyvtár ajtaja, ahová még graviroztak is a termopánba befogott üvegbe, hogy még jobban elüssön az épület jellegétől. Pedig kultúr helyszín, akkor mit várunk másoktól, hogy megőrizzék az eredetit.

Ajánló

„Szeretnék a zenémmel hozzájárulni az emberek életéhez”

Gyerekként mindenkinek vannak álmai, amiket, ha felnő, szeretne valóra váltani. Az idő múlásával azonban ezek sokunkból kikopnak, míg mások felteszik az egész életüket a megvalósításukra. A kézdivásárhelyi, 24 éves Katona Tamás a második csoport táborát erősíti, hiszen gyerekkora óta áldozatos munkával, naponta tesz azért, hogy valóra váltsa az álmát, és sikeres dobossá váljon.

„A dallamok fontosak számomra”

A fortyogófürdői Free Frog’s Riders motorostalálkozó idei sztárfellépője a legendás Compact zenekar volt, amelynek Paul Csucsi gitáros–énekes–dalszerző 1978 óta tagja. Az 1956-ban Aranyosgyéresen született, kirobbanó formának örvendő frontemberrel a nagysikerű fellépés után beszélgettünk a kezdetekről, hatásokról, zeneiparról és nem csak.

SIC Feszt aranykeretben

Vasárnap lezárult Csomakőrösön az idei, háromnapos SIC Feszt is, sorban a negyedik, amelynek egyetlen szeplője a túl nagy hőség volt – de ez nem a szervezőkön múlott. Egyébként pedig tartalmas volt, jó hangulatú, zavargásmentes és elérte a célját, hogy a fiatalokat közelítse a közéleti szerepvállaláshoz, hogy kedvet kapjanak a jövő alakításához.

Kutyás kalandok

Nyakig vagyunk a forró nyárban, néha beleesik, gombászni mennénk, kirándulni is a hűvösbe, de egyre több környékről riasztanak, hogy megfontolandó az erdőben kószálni – a kutyák miatt. A legcifrább híradás? A természetjáró mesélte lapunknak, hogy medve elől még nem menekült fára, de kutyafalka kergette már fel.

Népszerű a termékvásár

Megdolgozta a 35 fokos meleg mind az árusokat, mind a vásárlóközönséget, és bár sok asztal üresen maradt, mert a déli melegben gyakorlatilag nem volt kinek árulni, a reggelek forgalma elégnek bizonyult ahhoz, hogy ne keserű szájízzel térjenek haza a Szentgyörgy főterén havi rendszerességgel megtartott termékvásár eladói.

13. EMI-tábor – Hazánkért rendületlenül!

Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében – nehézségektől sem mentesen – tető alá hozott 13. tábor ismét megmutatta, milyen is az, amikor egy ifjúságnak szóló programsorozat nem merül ki a szórakoztatásban, hanem gerince az ismeretátadás.

Minden jó, ha a vége jó

Szenzáció! Legalábbis a mi kis háromszéki világunkban nagyon nagy dolog, hogy a hat európai országból összesereglett közel 1500 turista, természetszerető vándor együtt legyen egy hétig, amint történt július 25-től 30-ig az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) XXVI. rétyi vándortáborában. A bakancsos turizmus művelői zömükben visszatérő vendégek a sok új élményt, tudást, barátságot nyújtó táborokban.

Létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen

Az elmúlt héten 28. alkalommal rendezték meg a Bálványoson indult, időközben Tusnádfürdőre költöztetett nyári szabadegyetemet és diáktábort. Működését ezúttal is vita és párbeszéd, tapasztalatcsere és ismeretáramlás, régi barátságok elmélyülése és újak születése, buli és jókedv fémjelezte.

Kétkerekűek parádéja

Bár az időnként csapadékossá váló időjárás belerondított a tizenhatodik alkalommal „tető alá hozott” kézdivásárhelyi motorostalálkozó zavartalan lezajlásába, mégis jó hangulatú rendezvényen vehettek részt azok, akik úgy döntöttek, pénteken és szombaton Fortyogófürdőn töltik el az idejüket. Voltak koncertek, rendben lezajlott a felvonulás, és nem maradtak el a rendezvényt színesítő, nevetőgörcsöt okozó vetélkedők sem.

Kézdivásárhely nyerte a Székely Vágtát!

Kézdivásárhely nyerte az idei, hetedik Székely Vágtát: Berde Loránd Anci nevű magyar félvér kancáján. A döntő szempontjából „háromszéki vágtává” csinosuló rendezvényről Kézdivásárhely, Mikóújfalu, Nyujtód és Előpatak képviselői jutottak ki a Nemzeti Vágtára. A szeptember 15–17-e között a budapesti Hősök terén sorra kerülő eseményen, a rendező jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat.

Lassítva, türelemmel, odafigyelve

Második alkalommal rendezték meg Kézdivásárhelyen a CSAKIS Családos Keresztény Fesztivált a hétvégén. A keresztény családoknak szóló rendezvénysorozatra közel ötven család regisztrált, nemcsak Felsőháromszékről, hanem a szomszédos megyékből is érkeztek résztvevők.

Napjaink reformátorai

Az elmúlt hétvégén Vargyason szervezték meg a sorrendben immár 41. unitárius ifjúsági konferenciát, ezúttal a fél évezredes múltra visszatekintő reformáció jegyében. Légy te is reformátor! – ösztönözte a fiatalokat az értekezlet számos programja, ők pedig nem rejtették véka alá kívánságaikat, gondolataikat, hiszen, mint kiderült mind az iskolával, mind az egyházzal kapcsolatban számos újító ötletük akadt.

Örökségünkről szabadon

Negyedik alkalommal szervezte meg Baróton Erdővidék Múzeuma és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a Magyar Örökség elnevezésű honismereti szabadegyetemet és tábort.

Részsiker, de nagy lépés

175 medve kilövésére ad engedélyt Grațiela Gavrilescu miniszter. A döntést tegnap hozták meg, amikor Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megye mintegy 500 képviselője, élükön a megyei tanácselnökökkel, számos polgármesterrel, közbirtokossági elnökkel a környezetvédelmi minisztérium elé vonult tüntetni.

Véget ért a Kálvin-hét

A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye idén is megszervezte a nagy népszerűségnek örvendő Kálvin-hetet, az eseményeket a reformáció 500. évének ünnepe is összekapcsolta. A lelkiekben gazdag és programokban színes rendezvény idén Szörcsére, Kézdivásárhelyre, Székelytamásfalvára, Pákéba, Alsócsernátonba és Kovásznára hívta az érdeklődőket.