Zsigmond Enikő nincs elragadtatva a hegység legmagasabb csúcsán sorakozó kopjafáktól

Ezen a héten Zsigmond Enikő csíkszeredai geológus, földrajzi, turisztikai szakíró volt a baróti Tortoma Önképző Kör vendége, aki a Hargita-hegységről tartott előadást. Ám előtte vendéglátója, Demeter Zoltán művelődésszervező arra kérte, bevezetőképp ejtsen néhány szót erdővidéki kötődéséről is.

Kiderült, az előadó jó néhány évet gyermekkorából, a vakációkból Nagybaconban töltött, édesapja ugyanis innen származott. Később Málnásfürdőre költöztek, ő 1967 óta él Csíkszeredában. Elmondta, kedves régi emlékek fűzik a faluhoz, egy esetet is elmesélt, amikor 1954-ben, hatalmas tél idején a házak közé betévedt egy vaddisznó, nyolc vadász vette üldözőbe, lövöldöztek rá – a falubeliek nem kis ámulatára és rémületére.

Kedvenc hegyére, a Hargitára térve előrebocsátotta: reggelig tudna mesélni róla, ami valószínűnek is tűnt, miután csupán nevének eredetéről több oldalas dokumentációt ismertetett. Leszögezte: a Hargita név szkíta–hun eredetű, még a mongoloknak is van egy Hara Gitájuk, ami nyelvükön Fekete Hegyet jelent.

„A mi Hargitánkat ilyen alapon a hunok nevezhették el Fekete Hegynek, hiszen az fekete falként tornyosul a Csíki-medencék fölé, különösen az esti naplementékben” – mondta, ám hozzáfűzte, hogy az is lehet, még régebbre, a Kárpát-medencében őshonos szkíták idejébe kell visszamennünk a néveredet-kutatásban. Mert mi volt az első szkíta király neve? Thargitaos – és ezt a görögök jegyezték le. Kőrösi Csoma Sándor is foglalkozott a hegység néveredetének megfejtésével. Ő a szanszkrit nyelvben talált megegyező szavakat, abban ugyanis a hara köldököt, a gita pedig dalt jelent, ízért a Köldök dalának fordította a Hargitát.

A hegységben, mely légvonalban 70 km hosszú, területe pedig mintegy fele a Fogarasi-havasokénak, a bakancsos turista a kiterjedt erdőfoltok mellett jellegzetességekként fedezheti fel magának a havasi pusztákat, az édes- vagy borvízforrásokat, a szép körpanorámákat nyújtó kilátóhelyeket. Ha ugyan van még bakancsos turista a Hargitán, vagy olyan, aki még keresi a táj fenségét, nyugalmát, mert a Madarasi-Hargita 1801 méteres csúcsán is az erős fiatalembereket ma már inkább csak quadokkal száguldozva lehet látni, amint raliznak a tetőt borító kopjafa-erdőben…

„Remélem, egyszer lecseng ez a tájrondító, kopjafás divat, s a motoros tájfutók is rájönnek, hogy a szent hegy iránt – mely jelzővel a Hargitát illetik – másképp kellene viszonyulni”– mondta az előadó, miközben számos fotót mutatott, és mesélt a Hargita látnivalóiról, szépségeiről.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma: 17.00 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, 86 p., 2018.) – magyar szinkronnal (M); 17.00 Luis és a Zűrlények – román szinkronnal (R); 18.30 Egy kis szívesség (M, amerikai krimi, misztikus thriller, 117 p., 2018); 18.45 Az apáca (amerikai horror, misztikus thriller, 96 p., 2018); 20.45 Lajkó – Cigány az […]

Hagyomány és korszerűség

Többek között nemzeti konzervativizmusról és liberalizmusról, ennek két kiemelkedő képviselőjéről, valamint Szabó Dezső író, kritikus, publicista tanárról is szó esett az egyfajta szellemi műhelynek is tekinthető budapesti Magyar Szemle folyóiratot bemutató találkozón. Az eseményt a Háromszéki TÉT-estek sorozat keretében szervezték meg szerdán este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A közös alkotás jegyében

A pulzArt kortárs művészeti fesztivál 6. kiadása, az előzőekhez hasonlóan újból kihozta a művészetet az utcára, a közterekre és falakra. A fesztiválon 35 esemény és 7 workshop zajlott szeptember 13–16. között, 12 különböző helyszínen. Sepsiszentgyörgy főterén 5 féle program, gólyalábazás, óriásbuborék és ledzsonglőr show, 3D-mapping és számos koncert szórakoztatta a gyerekeket, fiatalokat.

Ajánló

SZÍNHÁZ A Tamási Áron Színházban ma és holnap 19 órától a kamarateremben Yasmina Reza: Művészet – a kézdivásárhelyi Városi Színház vendégelőadása tekinthető meg.   MŰVÉSZ MOZI *Ma: 16.45 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, r. sz., 86 p.); 17.00 Luis és a Zűrlények (m. sz.); 18.15 Szelíd teremtés (fr. dráma, 160 p.); 19.00 Predator […]

Színpadon a nagy háború

Büszkeség és alázat, vidámság és szomorúság, remény és csüggedtség, öröm és bánat, derű és gyász váltogatták egymást a zene ütemére, kavarogtak a dalban, és keltek életre a táncban Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncegyüttes kedd esti évadnyitó bemutatóján.

Akikre büszkék lehetünk

Hat erdélyit részesített rangos állami kitüntetésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyarságért vállalt hivatásuk és a közösségért kifejtett tevékenységük elismeréseként. A díjakat a kitüntetettek kedden este vehették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.

A múlt értékei és borzalmai

Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Építészeti szemle Sepsiszentgyörgyön

Szeptember 21-én 16.00 órai kezdettel szabadtéri kiállításmegnyitóra kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság téren. Az arhitectura.6 építészeti szemle Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea megyék építészeti alkotásait bemutató vándorkiállítás mely kétévente kerül megrendezésre a Romániai Építészkamara szervezésében, és az utóbbi két év legjobb építészeti munkáit hivatott bemutatni. A beérkezett munkák díjazásában egy öttagú, szakmailag elismert zsűri dönt, négy építész és […]

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A Tamási Áron […]

A három magyar fohász

A miskolci Tircsné dr. Propper Valéria bölcsészdoktor, nyugalmazott könyvtárigazgató a három magyar fohász, a Himnusz, a Szózat és a Magyar Hiszekegy történetét és üzenetét mutatta be vetített képes előadás formájában hétfőn Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban.

Ki kinek és kinek nem ír?

A PulzArt irodalmi rendezvényeinek sorából kiemelkedve, kissé rendhagyóra sikeredett a vasárnap esti, a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó, melynek meghívottja a Kemény írócsalád volt. Bár a beszélgetőpartnerük, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató egy fiktív családlátogatás keretében a nappaliba és dolgozószobába hívatta meg magát és a hallgatóságot, Kemény István költő, író, Szirmay Ágnes író, dramaturg és Kemény Zsófi slammer, író – a standard funkciókat nélkülöző helyiségek hiányában – egy szűk órában teljes életterükbe bepillantást hagytak-adtak.

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Szeptember 19-én, szerdán 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A […]

Felújították a Meggyeskertet

A Tamási Áron Színház felújítja a 2014/2015-ös évad egyik fontos előadását, a Sardar Tagirovsky-rendezte Meggyeskertet. Csehov klasszikus művét szeptember 22-én 19 órától a nagyteremben láthatja először új köntösben a közönség.

Erdély aranykora a téma

Másodszor hirdetik meg egész Székelyföldön a Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt, amelynek a 2018/2019-es tanévre szóló kiírása a napokban jelent meg.

Elsőként Erdélyben

A világ szeme elől eldugott, kis falut is be lehet kapcsolni a képzőművészet vérkeringésébe, és az ott született, ezáltal a nevét messze röpítő művek talán az enyészet útjáról is letéríthetik. Ezek a gondolatok a Művészek Atyhai Társasága tárlatának pénteki megnyitóján fogalmazódtak meg bennünk, miután beléptünk a fény és árnyék, hagyományos és modern, fa és fém harmóniáját sugárzó alkotásoknak otthont adó Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK).