Csákány Zsuzsanna a szeretett nagyapával

Folytatjuk sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek osztják meg gyerekkori vakációs emlékeiket a Cseperedő olvasóival. A mai részben Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője és Csákány Zsuzsanna pávai óvónő mesél gyerekkori élményeiről.

„Kisebb koromban a nyarak nagy részét a nagyszülőknél töltöttük a húgommal, ahol nem egyszer foci- vagy kosárvilág-bajnokság volt a játékunk középpontjában. Aztán szerepeltünk, pokrócokból színfalakat készítettünk, nagymamámtól kölcsönkért kábelek voltak a mikrofonok. Nagyajtán, az Oltba jártunk fürödni, és esténként a tejcsarnokba hordtuk a tejet. Aztán negyedikes koromtól felfelé nagyrészt az edzőtáborok határozták meg a nyarakat. A másik nagyszüleim Fotosmartonoson laktak, így az annyira közel volt, hogy csak ritkán aludtunk ott. A kerti munka (főként a gyümölcsszüretek), a kút vízének az íze (azóta sem ittam olyan finom kútvizet), és a kemencébe sütött kenyér maradt meg emlékként. No meg az, hogy nagymamám zseniális mesélő volt. Szerettem ülni a kályha mellett, és hallgattam a meséit, a történeteit. Mindenhez volt egy saját élményű története. Elvarázsoltak – idézte fel Péter Orsolya.
– Én a nagyszüleimnél töltöttem a nyári vakációt 12 unokatestvér társaságában, csodálatos volt – kezdte a visszaemlékezést Csákány Zsuzsanna. – A Gyimesek örökre a szívemben maradnak, mert ott teljesedett ki igazán az a gyermeki világom. Nagyapám és köztem szoros kapcsolat volt, ő volt, most már tudom, az én spirituális énem. Hiszem, hogy az élet mérföldkövein ő segített át. Ezért is volt az, hogy egy évet felvállaltam a csángó programban, mert úgy éreztem, nekem ez muszáj ahhoz, hogy elengedjem gyermeki lelkem, és felnőjek végre. Meg is erősített rendesen. Engem ez a gyermekkori időszak határozott meg a legjobban. Most is, mikor arra járok, Gyimesfelsőlokon, a villában, ahol nagyszüleim laktak, szinte látom nagyapám üveges tekintetét, ahogy féltve integet, mintha most is azt mondaná, te csak menj tovább, én innen ügyellek… Nos, ezek az érzések formáltak, de a játék és a szabadság, amit ott engedtek a nagyszülők, az nevelt, mert megtapasztaltatta velem az igazi felelősségvállalást, lehetőséget adott arra, hogy ha hibáztam, javítsam ki, oldjam meg, mert ha nem, hát számolnom kell a következményekkel. Ilyen alkalom volt az, amikor a szomszéd család kislányára vigyáztam, és mivel jómagam is gyermek voltam, mikor a lejtőn taszítottam fel-le a babakocsit, megtörtént az, hogy el-eleresztettem, és kaptam utána, míg meg nem történt a baj, kiborítottam a kislányt. Szerencse nem történ nagy baj, de elég az, hogy felhorzsolódott az arcocskája, és én elkeseredésemben nem tudtam, mit csináljak. Gondolkodni volt időm, mert egyedül voltam, de nem tudtam, mit találjak ki. Míg hazafelé taszítottam, rájöttem, hogy muszáj felvállaljam az igazat, mert ha nem, hogy nézek nagyapám szemébe, hisz ő látni fogja rajtam, hogy hazudok. Ezt gondoltam, de nem ezt éreztem, mára már tudom, hogy egy gyermek a szülei, nagyszülei megnyilvánulásait, reakcióit viszi tovább. Ez történt velem is. Nagy kedvencem volt a körhinta is, míg le nem estem róla, és kórházba nem kerültem. Érdekes így felnőtt fejjel gondolkodni a gyermekkor viszontagságain, akkor nem is tudtam, hogy egy csillogó szentjánosbogár piszkálgatása, egy csalafinta gyermeki csínytevés, a sok bandázás, bújócskázás, utcai csetepaték egyvelege segített megformálni mostani felnőttvilágomat. Ez csak egy szösszenet az egészből, de nekem felér egy világgal – mesélte nosztalgiával az óvónő.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Előadás a barátságról

A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház ma 18, és szombaton 11 órától szabad előadásként játssza a Bálna Béla című tengeri történetet a Cimborák Bábszínház stúdiótermében.

Olvasni jó!

A Bod Péter Megyei Könyvtár ez alkalommal is két könyvet ajánl a gyerekek és a szülők figyelmébe.

Zenés foglalkozások

A Székely Nemzeti Múzeumban harmadik alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő, svájci-magyar közös projektet, melynek célja, hogy svájci zenepedagógusok a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást Sepsiszentgyörgyön is megismertessék. A zenei foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Jonas Gassmann és Salat-Zakariás Soma lesznek, akik október 15–19. között három különböző programmal is várják a zene varázslatára nyitott gyerekeket és felnőtteket.

Gyerek által írt mese

Egyszer egy ember gondolta, hogy elmegy a királyhoz, és köszönti Mátyás napjára. Felvette a legszebb ruháját, és elindult a kastély felé. Útközben találkozott egy katonával: – Hová mész te székely ember? – Megyek a királyhoz – mondta a székely. – A király nem ér rá most! – De muszáj! – folytatta a székely. Azzal tovább […]

A cinege cipője

A cinege cipője mindannyiunk gyermekkori, Móra Ferenc által írt kedvenc verse. Emlékszem, azonnal meg is tanultam, és azóta is tudom. Év közben megfeledkezek róla, de minden évben, amikor beköszönt az ősz – a levelek sárgulni kezdenek, szilva és szőlő illat járja át a környezetünket, és feltűnik a sárga mellényes, fekete sapkás kis madarunk a széncinege, izgágán kutat rovarok után, átfésül minden faágat, benéz minden levél alá – azonnal eszembe jut a költemény.

Újabb musical szerepben látható Lara

A Nyomorultak című musical Cosettje után a Rocksuli Tomikájaként tért vissza a budapesti Madách Színház színpadára a sepsiszentgyörgyi Zöldi Lara. A nyolcadik osztályos lány az Erdélyben turnézó Csík Zenekar meghívott vendége lesz.

Varázslatos muzsika szólt

Szombaton, szeptember 29-én a kézdivásárhelyi Borudvarban található Pajtában tartotta az Antanténusz Egyesület Jeles napok-programsorozatának Szent Mihály napjához fűződő hagyományápoló gyerekfoglalkozását.

Háromszékiek Újszentesen

Tizenegy diák képviseli Háromszéket a X. Őszirózsa Országos Népdalvetélkedőn. A rangos rendezvényt október 19–21. között szervezik meg Újszentesen.

Kinyitották a mesetarisznyát

Pénteken, szeptember 28-án délután a Háromszéki Népfőiskola Egyesület Mesék Mátyás királyról címen mesemondóversenyt szervezett szörcsei és székelytamásfalvi iskolásoknak.

Kiértékelték rajzokat

A harmadik Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál záró napján került sor a szervező Tipe Tupa Egyesület által meghirdetett rajz- és meseíró-pályázat eredményhirdetésére.

Szívből jövő ajándék

Benedek Elek író, mesemondó születésnapját, szeptember 30-át jelölte ki a Magyar Olvasástársaság a magyar népmese napjának. Napközi otthonunk Benedek Elek nevét viseli, ezért kiemelt figyelmet fordítunk erre a jeles napra, ünnepre.

Gerle-szerelem

Javában zajlott a madárvonulás, a gólyák már elmentek, amikor a gerle udvarló, búgó hangja felcsendült. Villanyoszlop tetejéről rugaszkodott el, csattogó szárnycsapásokkal emelkedett a magasba, majd tíz-tizenöt méter után megfordult, és egy félkörívben ereszkedve tért vissza az oszlop tetejére. Tudtam, hogy nászrepülést végez a hím, és hogy valahol egy tojó mindezt figyelemmel kíséri. Ezért azt kerestem, […]

Őszi tanulmányút

Szeptember utolsó hetében került sor a Kultúrák közötti kommunikáció a Kárpát-medencében című projekt 2018-as tanulmányi hetére a Vajdaságban. Ez a Kárpát-medencei program még 2001-ben indult azzal a céllal, hogy a határon belül és kívül élő magyarság megismerhesse egymás kultúráját és szokásait.

A mese közösségépítő ereje

Ezen héten is érdekes programokkal várta az érdeklődőket a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál. Zalka Csenge Virág a kamaszoknak mesélt, a kisebbek mesenyomozásra indultak Soós Dórival, de alkotó-fejlesztő foglalkozásokra is sor került. A szeptember 2-án kezdődött rendezvénysorozat vasárnap, a magyar népmese napján ér véget.

A gyerekeket is bevonják

A Rara Avis Madártani Egyesület 29 évvel ezelőtti megalakulásakor a madárvédelem széles körű népszerűsítését tűzte ki célul, ez határozza meg tevékenységüket napjainkban is. A természet- és madárvédelmi projektek mellett téli táborokat is szerveznek, és a farsangot is megünneplik.