Felhívás!

WHO: Dél-Amerika lett a járvány új gócpontja

WHO: Dél-Amerika lett a járvány új gócpontja Külföld

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Dél-Amerika a koronavírus-járvány új gócpontja.

„Dél-Amerika lett a járvány új gócpontja. Tanúi vagyunk, ahogy a dél-amerikai országokban emelkedik a megbetegedések száma. Ezen országok közül több is ad okot aggodalomra okot, de ebben a szakaszban a legérintettebb Brazília” – jelentette ki Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója pénteki genfi sajtótájékoztatóján.

Míg Európában, ahol a Covid-19-járványnak több mint 170 ezer fertőzöttje van, megindult az élet lassú normalizálódása, Dél-Amerikában könyörtelenül terjed a kór, előreláthatatlan következményekkel a gazdaságok és a foglalkoztatást illetően.

A Johns Hopkins egyetem összesítése szerint péntek este 310 087 fertőzöttet, 20 047 halálesetet és 125 960 gyógyultat tartottak számon a dél-amerikai országban, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot követve a harmadik helyen áll a fertőzöttek számát illetően.

Brazil kutatók szerint a hivatalos adatok jóval alatta maradnak a tényleges számoknak. Szerintük a valós adatok 15-ször magasabbak, és az országban több mint 3,6 millió fertőzött van.

Ryan arra is felhívta a figyelmet, hogy 9 afrikai országban 50 százalékkal nőtt a megbetegedések száma, a számok önmagukban nem magasak, de nem csökkentik annak az esélyét, hogy a SARS-CoV-2 nevű vírus elterjed a kontinensen. Az alacsony halálozási arányszám annak köszönhető, hogy a lakosság fele 18 éves vagy annál fiatalabb.

A WHO-vezető ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen a nem elegendő az intenzív ellátás, az orvosi oxigén, illetve a lélegeztetőgép.

Az Afrikai Betegségellenőrző és Megelőző Központok (CDC) pénteki közlése szerint a leggyengébb egészségügyi rendszerekkel rendelkező, 1,3 milliárdos lélekszámú kontinensen a fertőzöttek száma meghaladta a 100 ezret és több mint 3100 ember halt bele a Covid – 19-betegség szövődményeibe.

Michael Ryan hangsúlyozta, hogy a WHO jelenlegi irányelvei nem támogatják a maláriaellenes hidroklorokin széleskörű alkalmazását a Covid-19 ellen, amíg be nem fejeződnek az erre vonatkozó kutatások, mivel súlyos szívpanaszokat idézhet elő. Megjegyezte, hogy ennek ellenére Brazíliában széles körben alkalmazzák.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. május 25., 10:31
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Igy akarnak a globalistak megszabadulni a vilag szegenyeitol. Konnyebb kiirtani oket, mint segiteni rajtuk ! Pedig ha csak vagyonuk egynegyedet ajanlana fol a vilag 600 leggazdagabb embere, ebbol is fol lehetne szamolni a vilagon eluralkodott szegenyseget. De hat az emberi kapzsisag es onzes ezt nem teszi lehetove, sajnos. Kevesebbe kerul kiirtani oket !

    • User
      Dátum: 2020. május 26., 10:07
      ÉRTÉKELÉS: -2

      Nem teszik közzé a halottak pénzügyi helyzetét, igy nem tudom. Viszont sok gazdag ember elkapta a vírust, Boris Johnson, Iráni politikusok, akik még is haltak, román politikus is volt a betegek közt. Az elején főleg a felső középosztálybeli emberek között terjedt, mivel ők engedték meg maguknak, hogy sokat utazzanak vagy síelni menjenek az Alpokba, bulizzanak nagy tömegben. Ez látható volt Izlandon, Dániában és itthon is. Ugyanez történt Ecuadorban is, az a város lett a gócpont, ahol sok üzletember volt, akik Spanyolországban jártak. A vírus nem válogat, ugyanakkor sajnos természetes, hogy minden válság a szegényebb réteget jobban érinti. De ez távolról sem jelenti, hogy a cél ezen réteg kiirtasa lenne. Csak annyit, hogy a szegények általában kevésbé egészségesek, több köztük a nem jól kezelt krónikus beteg, olyan országban élnek ahol rossz az egészségügyi ellátás, és a gazdasági hatások is jobban érintik őket. Apropó gazdasági hatás, ha nem lehet dolgozni az a tulajnak is rossz, mert nincs termelés. Ha az embereknek nincs pénze, nem lehet eladni a terméket. Akkor mi is az értelme a munkaerő és a saját piacod felszámolásának?