Megkezdte a mariupoli acélmű ostromát a donyecki „milícia”

Bejelentette a még ukrán kézen lévő mariupoli Azovsztal vas- és acélmű „részleges ostromának” megkezdését és az objektum területére történő behatolást a donyecki „népi milícia”, miközben az orosz védelmi tárca délig adott haladékot a védőknek a fegyverletétel bejelentésére.

Eduard Baszurin, a szakadár donyecki „népköztársaság” katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat.

Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás vezetője e Szolivjov.Live online csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy nem bizonyosodott be az a feltevés, miszerint az objektumban civilek vannak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körölzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Az általa felajánlott menetrend szerint a védőknek helyi idő szerint délben be kell szüntetniük a tüzet, le kell tenniük a fegyvert, majd délután kettő és négy között el kell hagyniuk a létesítményt.

Mizincev felszólította őket, hogy ne harcoljanak a „nácizmus” eszméiért. Kijelentette, hogy az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását, ahogy ez azon ukrán katonák esetében is történt, akik korábban megadták magukat Mariupolban.

Korábban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Azovsztalban, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. Az orosz hadsereg előzőleg azt ajánlotta nekik, hogy vasárnap délelőtt tegyék le a fegyvert, amit nem tettek meg. Orosz katonai források szerint az Azov fegyveresei kivégzéssel fenyegették meg a megadás híveit.

Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot. A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG-29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt.

A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedd reggel a Telegramon közölte, hogy a határhoz közeli Golovcsino falut Ukrajna felől tűz alá vették, aminek következtében három helyi lakos megsebesült és harminc házban károk keletkeztek. Baszurin szóvivő, aki egyben a donyecki milícia parancsnokhelyettese, arról tett bejelentést, hogy a „népköztársaság” az elmúlt nap folyamán több mint 200 ukrán belövést kapott, amely következtében 18 ember, köztük egy gyerek megsérült.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők civilekre mértek csapást rakéta-sorozatvetővel a Zaporizzsja megyei Polohi faluban. Az orosz ellenőrzés alatt álló településen egy idős asszony megsebesült, több ház pedig megsemmisült. Az oroszországi Rosztov megye határőrsége közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt több, mint 13 és fél ezer menekült érkezett a Donyec-medencéből.

Mizincev egyébként kedden arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „provokációra” készül Odessza megyében, és ennek nyomán az orosz hadsereget szándékozik megvádolni háborús bűnök elkövetésével. A „megbízható értesülésekre” hivatkozó tábornok szerint orosz egyenruhát öltött provokatőrök arra készülnek, hogy kamerák előtt demonstratívan tüzet nyissanak polgári lakosokra.

Lavrov: új szakasz kezdődik a „különleges hadműveletben”

Kezdődik az ukrajnai „különleges hadművelet” következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások „teljes felszabadítása”- jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak nyilatkozva.

„A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz” – nyilatkozott Lavrov.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló „különleges hadművelet” új szakasza alatt. Ugyancsak a katonai tárcához hárította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.

Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt civilgyilkosságokkal kapcsolatban. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy „elveszítik az érdeklődésüket” a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.

Kifogásolta, hogy az igazságot szerinte nem tárták fel sem Alekszandr Litvinyenko 2006-ban Londonban történt megmérgezése, sem a malajziai utasszállítónak a Donyec-medencében 2014-ben történt lelövése, sem pedig a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban, vagy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen 2020-ban megkísérelt merénylet ügyében. Nehezményezte, hogy Oroszországot, amely „ragaszkodik az igazság kiderítéséhez”, az ezen ügyekben folytatott nyomozásból kizárták.

Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Nyugat szerinte felhasználta Oroszországgal szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor arra bátorította, hogy vegye semmibe az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij szavait nem lehet komolyan mérlegelni, mert az ukrán vezető folyamatosan változtatja az álláspontját.

Hangot adott álláspontjának, miszerint nem lehet eltűrni, hogy nyugati országok úgy gondolják, mindent megtehetnek, mert senki sem tiltakozott az afganisztáni, szíriai és iraki célpontok kegyetlen bombázásáért, most pedig ruszofóbiára bátorítják a kijevi kormányt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén azt hangoztatta: a Nyugat a növekvő fegyverszállítmányokkal arra akarja provokálni Kijevet, hogy „az utolsó ukránig harcoljon”. Sojgu szerint az orosz fegyveres erők következetesen végrehajtják a donyecki és luhanszki „népköztársaság” felszabadításának tervét, a katonák pedig személyes bátorságot és hősiességet tanúsítanak a harci feladatok végrehajtásakor.

A hadseregtábornok azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is megbízhatóan szavatolja polgárai biztonságát és az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatják, mennyire fontos a hadsereg továbbfejlesztése. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők bevezetik majd a hadviselés új módjait annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a katonai küzdelem modern feltételeihez. Mint mondta, a védelmi tárca cselekvési terve a hadsereg és a haditengerészet további fejlesztését és korszerű eszközökkel történő felszerelését célozza.

Sojgu elmondta, hogy a fejlett kommunikációs rendszereknek köszönhetően töredékére csökkent a Kalibr és Kinzsal rakéták célmegjelölésének átadási ideje. Bejelentette, hogy az év végéig újabb Merigyian-M távközlési műholdat bocsátanak fel az orbitális kommunikációs konstelláció fenntartása érdekében. A második, korszerűsített ilyen eszközt idén márciusban állították pályára, ennek működése több, mint 3 millió négyzetkilométeres területen biztosítja a stabil kommunikációt az Északi-sarkvidéken.

A védelmi tárca vezetője bejelentette, hogy 2022-re másfélszeresére nő az Északi Flotta parti erőinek harci potenciálja, a flotta számára összefüggő radarmezőt hoznak létre és növelik a légvédelmi rakétarendszerek képességeit is. Ígéret tett a 14. hadtest fokozatos növelésére. Mint mondta, az Északi Flotta, amely idén több, mint félezer modern fegyvert kap, kiterjeszti hajóinak jelenlétét a világtenger különböző régióiban.

A tárcavezető szerint a sarkvidék katonai infrastruktúrájának korszerűsítésére vonatkozó tavalyi terv 108 százalékban teljesült, és ennek értelmében 117 épület készült el. 2022-ben a régióban 28 létesítményen terveznek dolgozni.

Sojgu a tanácskozáson arra is emlékeztetett: kedden volt a 239. évfordulója annak, hogy II. Katalin cárnő a Krímet Kubany és Tamany régió mellett, „lakóinak kérésére” felvette az orosz birodalomba.

(MTI)