A legegyszerűbb eszközhasználattól a legbonyolultabb, legújabb technikát alkalmazó produkcióig széles skálán mozogtak idén is az ötödik alkalommal megszervezett pulzArt kortárs összművészeti fesztivál programjai, mindez úgy, hogy a kortárs kultúra törekvéseinek érdekes szeletét és izgalmas alkotókat lehetett megismerni, legyen szó színházról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról.

 

Lassan hagyományossá vált, hogy rendhagyó helyszínen, rendhagyó indítórendezvénnyel rajtol a pulzArt fesztivál, idén az állomási Olt-híd rácsozataira kifeszített bannerek jelezték, hogy ismét valami izgalmas történik Sepsiszentgyörgyön, de a főtéren elhelyezett és a kinti térre újragondolt színházdíszletek is felhívták a figyelmet a fesztiválra. Kupás Anna installációit egyébként a gyerekek a tőlük megszokott természetességgel azonnal birtokba vették, és bár a művész szándéka nem feltétlenül ez volt, örömmel vette, hogy igenis újra lehet gondolni és kinti térben is működtetni a színpadra tervezett díszletelemeket.

Futurisztikus térvetítés és lakónegyedi mindennapok

Szűknek bizonyult a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér csütörtök délután, amikor Erdély Dániel formatervező tartott előadást az általa kitalált új geometriai formáról, a spidronról, ezt követően pedig Bordos László Zsolt képzőművész sztereó 3D objekt mapping installációját lehetett megtekinteni. A legkorszerűbb technikát használó, spidron inspirálta, futurisztikus térvetítésre naponta 60–70-en voltak kíváncsiak. Más, számunkra talán ismerősebb világot mutatnak be Hajdú Tamás enyészet és szépség ellentmondását feloldó, a lakónegyedek mindennapjaiban is a csodát megtaláló fotói. A nagybányai állatorvosként dolgozó fotográfus Áthallások című kiállítása ebben a hónapban még megtekinthető a Köntés Galériában.

Árnyjáték, bolhapiac, tigris

Az idei pulzArt színházi kínálata igazán elkényeztette a közönséget, ugyanis sokféle színjátékos kísérletet láthatott. A brit Finger & Thumb Theatre Rút kiskacsa című árnyjátéka elragadó módon, nagy-nagy szeretettel mutatta be a mindenki által ismert mesét, a legkisebbeket, de a felnőtteket is beszippantva ebbe az egyszerű, de mégis árnyalt fekete-fehér világba. Ugyancsak egyszerű eszköztárral, de a technika előnyeit kihasználva fejtette fel előttünk Margarete történetét Janek Turkowski lengyel színházi szakember, aki bolhapiacon vásárolt 64 darab 8 mm-es filmtekercs titkainak nyomába ered, nemcsak azt körbejárva, hogy milyen volt az élet Kelet-Németországban az 50-es, 60-as években, hanem olyan, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszegetve, hogy milyen digitális lenyomatot hagyunk magunk után, különösen ma, amikor minden megörökítődik. Húsba vágó őszinteséget eredményező, lecsupaszított eszköztárral dolgoztak az Ernelláék Farkaséknál című lakásszínházi produkció színészei, az előadás az azonos című film színházi változata. A pulzArton egyébként a filmet is vetítették, a közönség nagy része mindkét változatban megnézte a családi történetet, ráadásul az alkotókkal is lehetett találkozni. A fesztivál egyik kiemelkedő produkciójának számított a Hakanai, amely a színház és a digitális művészet izgalmas találkozásának tekinthető, a haiku táncperformanszt nem kiegészítette az élő mozgóképes vetítés, hanem a virtuális világ együtt élt, együtt mozgott, sőt, összejátszott a táncossal, aktív szereplője volt az előadásnak. Abszolút közönségkedvenc volt ezúttal is a Tein Teátrum, amely csak a fesztiválra tért vissza, egy kortárs román darabot mutatva be. Gianina Cărbunariu Tigris című darabja a tőle megszokott szociális és társadalmi érzékenységgel tart görbe tükröt a nézőnek, emlékeztetve, hogy a tigris mi vagyunk. A szöveg valós történetet dolgoz fel, évekkel ezelőtt a nagyszebeni állatkertből elszabadult egy tigris, és ahogy a helyzetet kezelték a hatóságok. A Tein Teátrum produkciójára a késői kezdési időpont ellenére is népes közönség gyűlt be, megtöltötték volna a színház nagytermét is.

Napi egy adag irodalom

Napi egy, de annál izgalmasabb irodalmi programot kínált a pulzArt.  Magyar és román olvasó egyaránt kíváncsi volt Florin Iaru költőre, íróra, a román kortárs irodalom egyik legismertebb alakjára, akit a nagyközönség a Cațavencii szatirikus hetilapból is ismerhet. A szerző lendületes és szenvedélyes beszédstílusa, közvetlen modora első perctől megnyerte a jelenlevőket, az anekdotákkal fűszerezett beszélgetés igazán jó hangulatban zajlott.

A pulzArt idén a Magyar Íróválogatottat is vendégül látta, így nemcsak beszélgetni, de focizni is látták az írókat, akik a Tamási Áron Színház focicsapatával mérkőztek meg, majd este természetesen író–olvasó találkozót is tartottak. Kukorelly Endre ott mondta el, ha hívják, szívesen mennek a legkisebb faluba is, hiszen a foci révén eljuttathatják az irodalmat oda is, ahol esetleg kevesebb az érdeklődés. A csapat kapcsán elmondta, egyszerűen csak bírják egymást, jól megvannak egymással. Az irodalmi programok sorát a Marosvásárhelyen élő idén Mészöly Miklós díjjal kitüntetett író Szabó Róbert Csaba zárta, akinek eddig öt prózakötete jelent meg, az Alakváltókat az ozsdolai betyárok, Pusztai, Jeges és Dézsi története inspirálta.

Pörgés az éjszakában

Természetesen a zene keretezte a pulzArt programjait, a kezdő löketet a brit Mammal Hands kortárs jazzt játszó csapat adta, míg a zárást a japán kortárs zenei szcénát képviselő Tokyo Sound Land biztosította, közte németországi és Ausztriában élő, kongói származású dj, maszáj gyökerekkel rendelkező brit énekesnő hozott pörgést a pulzArt éjszakáiba. Az évek folyamán markáns célközönsége alakult ki a fesztiválnak, egyre erősebb nemzetközi jelenléttel, amely négy nap pulzálást, kitekintést, megismerést, élményt jelentett mindazoknak, akiket érdekel, hogyan látják és láttatják a művészek  kortárs világot.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Szállásaink a világhálón

A háromszéki turizmus nem csak a politikusok olykor túlszínesített közleményeiben létezik, az interneten is nyoma van az idegenforgalomnak. Legalábbis, ha megfigyeljük a különböző online szálláskeresőket, láthatjuk, hogy a vendéglátó egységek igyekeznek több honlapon is jelen lenni, és mondhatni egyesek tartalma annyira részletes, hogy megfelelő információs adaggal képes ellátni az érdeklődő turistát, aki válogathat az olcsótól egészen a drága, luxusminőségi kínálatig.

Farkaslaka nyerte a Székely Vágtát

Farkaslaka lovasa, Tamás Csaba, Fiber nevű, 12 éves versenylován nyerte a nyolcadik Székely Vágtát tegnap az Óriáspince-tetőn. Az eddigi legszorosabb döntő résztvevői közül a maksai Papp Alpár és a lemhényi Zsigmond János is jogot szerzett arra, hogy részt vegyenek a szeptember 14-e és 16-a között a budapesti Hősök terén sorra kerülő Nemzeti Vágtán, az elővágta rendezőjének jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat. A Góbé futamot Kovászna képviselője, Fazakas János Alpár, Boszporuszi Naptűz nevű hatéves lovával nyerte, a gyergyószentmiklósi László Pál és a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán előtt. Az idei vágtán összesen 32 lovas indult: 15-en a Székely Vágtán, nyolcan a Góbé futamon, öten a nemzetközi futamon, négyen pedig a kishuszár futamon.

Három nap múltunkról, elődeink szokásairól

Idén ötödik alkalommal szervezték meg Baróton, Erdővidék Múzeumában és a múzeum udvarán a Magyar örökség elnevezésű tábort, melyen jeles magyarországi és hazai előadók segítségével ezúttal is újdonságokat tudhattunk meg régmúlt időkbeli történelmünkkel, de különösképpen hun örökségünkkel kapcsolatosan, a tábor fiatalabb résztvevői pedig jurtaállítással, nemezeléssel, rovásírás-tanulással, íjászattal tölthették az időt, egyszóval ők is belekóstolhattak eleink mindennapos tevékenységeibe, ismerkedhettek hagyományaikkal, foglalkozásaikkal.

Erdészek, ha találkoznak

Festői környezetben, az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola udvara és a sportpálya közötti területen rendezték meg a hetedik Székelyföldi Erdésztalálkozó. A másfél napos rendezvényen közel négyszáz erdész vett részt Székelyföldről, de voltak vendégek az anyaországból is.

Azért a víz az úr!

Medárd napja óta megnyíltak az ég csatornái, rengeteg eső hullott országszerte, így Háromszéken is. Ennek tudtában számítani lehetett arra, hogy a patakok és folyók kilépnek medreikből, erre figyelmeztetett egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat is. A baj bekövetkezett.

Áradások okozta tragédiák

A szombati áradások miatt Háromszéken az illetékes hatóságok több mint 260 személyt kellett kimenekítsenek otthonaikból: összesen 24 településen károsult számtalan gazdaság, egyes helyeken a házak ablakáig ért a hömpölygő, zavaros víz, amely a vasárnapi visszahúzódás után mocsaras törmeléket, kétségbeesést hagyott maga után. A településvezetők még vasárnap is aggodalommal nyilatkoztak a vízállásról, egyesek kifejtették, hogy ilyen nagy vízmennyiség mellett nem bízhatnak a gátakban, ezek átázhatnak, és utólag – amikor kevésbé számítanak rá az embe­rek – is okozhatnak gondokat. Következzenek az események időrendben.

Bővülő múzeum

Valamivel több mint egy éve, 2017 áprilisában fejezték be a miklósvári Kálnoky-kastély felújítását. Az azóta eltelt időszakban a termeiben berendezett kiállítást, az Erdélyi Élet Múzeumát 5510 látogató kereste fel. Legutóbb májusban, a nemzetközi magánörökség hete alkalmából és a rá következő hétvégén, a gyermeknapon is különböző programokat szerveztek a kisgyermekes vendégeknek a kastélylátogatás mellett.

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.