A legegyszerűbb eszközhasználattól a legbonyolultabb, legújabb technikát alkalmazó produkcióig széles skálán mozogtak idén is az ötödik alkalommal megszervezett pulzArt kortárs összművészeti fesztivál programjai, mindez úgy, hogy a kortárs kultúra törekvéseinek érdekes szeletét és izgalmas alkotókat lehetett megismerni, legyen szó színházról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról.

 

Lassan hagyományossá vált, hogy rendhagyó helyszínen, rendhagyó indítórendezvénnyel rajtol a pulzArt fesztivál, idén az állomási Olt-híd rácsozataira kifeszített bannerek jelezték, hogy ismét valami izgalmas történik Sepsiszentgyörgyön, de a főtéren elhelyezett és a kinti térre újragondolt színházdíszletek is felhívták a figyelmet a fesztiválra. Kupás Anna installációit egyébként a gyerekek a tőlük megszokott természetességgel azonnal birtokba vették, és bár a művész szándéka nem feltétlenül ez volt, örömmel vette, hogy igenis újra lehet gondolni és kinti térben is működtetni a színpadra tervezett díszletelemeket.

Futurisztikus térvetítés és lakónegyedi mindennapok

Szűknek bizonyult a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér csütörtök délután, amikor Erdély Dániel formatervező tartott előadást az általa kitalált új geometriai formáról, a spidronról, ezt követően pedig Bordos László Zsolt képzőművész sztereó 3D objekt mapping installációját lehetett megtekinteni. A legkorszerűbb technikát használó, spidron inspirálta, futurisztikus térvetítésre naponta 60–70-en voltak kíváncsiak. Más, számunkra talán ismerősebb világot mutatnak be Hajdú Tamás enyészet és szépség ellentmondását feloldó, a lakónegyedek mindennapjaiban is a csodát megtaláló fotói. A nagybányai állatorvosként dolgozó fotográfus Áthallások című kiállítása ebben a hónapban még megtekinthető a Köntés Galériában.

Árnyjáték, bolhapiac, tigris

Az idei pulzArt színházi kínálata igazán elkényeztette a közönséget, ugyanis sokféle színjátékos kísérletet láthatott. A brit Finger & Thumb Theatre Rút kiskacsa című árnyjátéka elragadó módon, nagy-nagy szeretettel mutatta be a mindenki által ismert mesét, a legkisebbeket, de a felnőtteket is beszippantva ebbe az egyszerű, de mégis árnyalt fekete-fehér világba. Ugyancsak egyszerű eszköztárral, de a technika előnyeit kihasználva fejtette fel előttünk Margarete történetét Janek Turkowski lengyel színházi szakember, aki bolhapiacon vásárolt 64 darab 8 mm-es filmtekercs titkainak nyomába ered, nemcsak azt körbejárva, hogy milyen volt az élet Kelet-Németországban az 50-es, 60-as években, hanem olyan, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszegetve, hogy milyen digitális lenyomatot hagyunk magunk után, különösen ma, amikor minden megörökítődik. Húsba vágó őszinteséget eredményező, lecsupaszított eszköztárral dolgoztak az Ernelláék Farkaséknál című lakásszínházi produkció színészei, az előadás az azonos című film színházi változata. A pulzArton egyébként a filmet is vetítették, a közönség nagy része mindkét változatban megnézte a családi történetet, ráadásul az alkotókkal is lehetett találkozni. A fesztivál egyik kiemelkedő produkciójának számított a Hakanai, amely a színház és a digitális művészet izgalmas találkozásának tekinthető, a haiku táncperformanszt nem kiegészítette az élő mozgóképes vetítés, hanem a virtuális világ együtt élt, együtt mozgott, sőt, összejátszott a táncossal, aktív szereplője volt az előadásnak. Abszolút közönségkedvenc volt ezúttal is a Tein Teátrum, amely csak a fesztiválra tért vissza, egy kortárs román darabot mutatva be. Gianina Cărbunariu Tigris című darabja a tőle megszokott szociális és társadalmi érzékenységgel tart görbe tükröt a nézőnek, emlékeztetve, hogy a tigris mi vagyunk. A szöveg valós történetet dolgoz fel, évekkel ezelőtt a nagyszebeni állatkertből elszabadult egy tigris, és ahogy a helyzetet kezelték a hatóságok. A Tein Teátrum produkciójára a késői kezdési időpont ellenére is népes közönség gyűlt be, megtöltötték volna a színház nagytermét is.

Napi egy adag irodalom

Napi egy, de annál izgalmasabb irodalmi programot kínált a pulzArt.  Magyar és román olvasó egyaránt kíváncsi volt Florin Iaru költőre, íróra, a román kortárs irodalom egyik legismertebb alakjára, akit a nagyközönség a Cațavencii szatirikus hetilapból is ismerhet. A szerző lendületes és szenvedélyes beszédstílusa, közvetlen modora első perctől megnyerte a jelenlevőket, az anekdotákkal fűszerezett beszélgetés igazán jó hangulatban zajlott.

A pulzArt idén a Magyar Íróválogatottat is vendégül látta, így nemcsak beszélgetni, de focizni is látták az írókat, akik a Tamási Áron Színház focicsapatával mérkőztek meg, majd este természetesen író–olvasó találkozót is tartottak. Kukorelly Endre ott mondta el, ha hívják, szívesen mennek a legkisebb faluba is, hiszen a foci révén eljuttathatják az irodalmat oda is, ahol esetleg kevesebb az érdeklődés. A csapat kapcsán elmondta, egyszerűen csak bírják egymást, jól megvannak egymással. Az irodalmi programok sorát a Marosvásárhelyen élő idén Mészöly Miklós díjjal kitüntetett író Szabó Róbert Csaba zárta, akinek eddig öt prózakötete jelent meg, az Alakváltókat az ozsdolai betyárok, Pusztai, Jeges és Dézsi története inspirálta.

Pörgés az éjszakában

Természetesen a zene keretezte a pulzArt programjait, a kezdő löketet a brit Mammal Hands kortárs jazzt játszó csapat adta, míg a zárást a japán kortárs zenei szcénát képviselő Tokyo Sound Land biztosította, közte németországi és Ausztriában élő, kongói származású dj, maszáj gyökerekkel rendelkező brit énekesnő hozott pörgést a pulzArt éjszakáiba. Az évek folyamán markáns célközönsége alakult ki a fesztiválnak, egyre erősebb nemzetközi jelenléttel, amely négy nap pulzálást, kitekintést, megismerést, élményt jelentett mindazoknak, akiket érdekel, hogyan látják és láttatják a művészek  kortárs világot.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Megtalálták a hős sírját

A Carola Egyesület megbízásából a Khumba Transz-Afrika Expedíció 2018 két tagja, Tulit Zsombor és Szarukán László gróf Wass Albertnek, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírja után kutatott április 9–12. között Dél-Afrikában, a hajdani Transzvál keleti határán.

Erőn felül teljesítenek a (gyógy)pedagógusok

Egyre kevésbé állnak helyt a pedagógusok a növekvő számú magatartászavaros gyerekekkel szemben – derül ki különböző internetes fórumokon, szülők hozzászólásaiból, de maguk az érintettek is panaszkodnak: olyan kihívásokkal szembesülnek az óvodákban, iskolákban, amelyekre nem voltak felkészítve. A magatartászavar sokszor „kézen fogva jár” a sajátos nevelési igényekkel. A két fogalmat próbáltuk szakértőkkel különválasztani, a jelenséget körbejárni, de hamar beláttuk, a téma kinövi ennek a cikknek a kereteit.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek

Április 11–14. között tudományos előadásoktól, sámánszertartástól, színházi és néptánci előadásoktól, koncertektől pezsgett Kovászna és Csomakőrös, ugyanis a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület szervezésében 29. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Napokat.

A Kilimandzsáró havát keresték

Március 29-én a Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági és Sportegyesület (Sepsi ISE) szervezésében került sor Márk Előd Miklós egy szafarit és a Kilimandzsáró megmászását magába foglaló afrikai kiruccanásának érdekfeszítő vetített képes összefoglalására. Biztató zárómondata, miszerint nagyon kell nem akarni megmászni a Kilimandzsárót, ahhoz, hogy ne sikerüljön, sokakban nagy reményeket ébresztett.

Barátunk, nem ellenségünk

A víz világnapja alkalmából Baróton fiatalok hívták fel a figyelmet arra, mit lehet tenni, hogy a természet rendje visszaálljon, hogy ne a szélsőségek – árvíz vagy aszály – uralják az életünket. Erdővidék Múzeumának estéjén a Barót-patakról, a rajta működő vízimalomról tudhattunk meg többet. A víz árfolyama napról napra feljebb megy – hangzott el a BBTE kihelyezett tagozatának csütörtöki, szentgyörgyi rendezvényén, amely a környezettudományi tagozat és a Vadon Egyesület négyéves együttműködésének egyik állomását képezte.

Szuperhősökből mesehősök

Mesebeli környezetben, a zabolai Mikes-kastélyban mutatták be szombaton a kézdivásárhelyi KreaKids Stúdió és Datki Gyöngyike fényképész közös munkáját, a Nem kevesebb, több! címet viselő rendhagyó mesekönyvet és az annak illusztrációjaként szolgáló különleges fotókat. A mesék hősei speciális nevelést igénylő gyerekek, akik felnőttkorba lépvén a Pro Pectus Egyesület által idén létrehozandó nappali központban lehetőséget kapnak arra, hogy befogadó közegre leljenek és beilleszkedjenek a közösségbe.

„Ez lelki tevékenység”

Tizenöt éve működik a maga sajátos módján a Kék Hold Táncklub, melynek tanítványai erős közösségi hálót szőttek a városban. 2002-ben az alapítók, Imreh-Marton István és Enikő még huszonévesek voltak, a korosztályra jellemző rengeteg energiát vállalkozásukba/hobbijukba fektették. Mindketten másodállásban tanították a társasági táncokat, amelyeket kolozsvári egyetemi éveik alatt sajátítottak el, s amelyeknek ilyen formában akkor még nem volt hagyománya Sepsiszentgyörgyön. Mára a helyzet radikálisan megváltozott, hiszen az évek folyamán több száz fiatalt és felnőttet köteleztek el a szórakozás e formája mellett.

A harc nemzetépítő élménye

170 évvel ezelőtt Háromszék teljes hadra fogható népe, legalább tízezer ember mozdult meg a szabadságért. Nemcsak kardforgató férfiak, hanem nők is: ha kellett tépést készítettek, sebeket ápoltak, töltényt gyártottak, biztosították a hátországot. Nem üres kifejezés, hogy mindenki hadba vonult a kor nagyhatalmai ellen, és nem a bátorságukon múlott, hogy csak később született meg a győzelem. A mai március 15-ék dalai úgy szólnak, mint 170 évvel ezelőtt, a szekereken ugyanúgy ülnek a férfiak, és az ünneplők mindegyike úgy érzi, ő is ott lehetett volna azokban a harcokban.

Megmaradni csak keresztény összefogással lehet

Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.

Békésen kértük az autonómiát

Szombaton a Székely Nemzeti Tanács szervezésében Marosvásárhelyen tartották a székely szabadság napját, ahol több ezres tömeg adott hangot békésen az autonómiaigénynek. Ismét sikerült példát mutatni civilizált, demokratikus jogkövetelésből, persze, ettől még érvényes az örök kérdés, hogy lesz-e ennek valami pozitív hozadéka.

Meglátogattuk a rétyi faüzemet

Immár harmadik éve, 2015 augusztusától működik Rétyen a Holzindustrie Schweighofer (HS) fafeldolgozó üzeme. A 150 millió eurós befektetéssel készült ipari létesítményben az erdélyi média munkatársainak mindenre kiterjedő – így gyárlátogatással is egybekötött – nyílt napot tartottak, aminek révén betekintést nyerhettünk a vállalat működésébe. A látogatás bemutatóval kezdődött, ahol a vállalkozás történetét, célkitűzéseit és politikáját ismertették, majd a csarnokokat is meglátogattuk.

Maguknak bizonyíthatnak a nők

A glamour (jelentése varázslatos szépség, ragyogás) olyan fényképészeti műfaj, amelynek célja a modell szépségének kiemelt ábrázolása. A stílus gyakran ötvözve használja a sminkelés, fodrászat, retusálás és a világítás technikáit, ezzel is hangsúlyosabbá téve a fotóalany szépségét, elkendőzve esetleges hibáit. Természetéből adódóan az ábrázolt modellek leggyakrabban csinos, fiatal hölgyek, azonban a hasonlóság ellenére a glamour nem azonos az akt-, vagy az erotikus fotó műfajával – olvasható a Wikipedia meghatározásában. Ezt szükségesnek véltük idézni, hiszen nálunk kevésbé ismert, kevésbé gyakorlott fotós műfajról van szó. És mert mindennek oka és célja van – annak is, ha valaki glamourfotózásnak veti alá magát, annak is, ha valaki ebben a műfajban feszegeti alkotói határait –, a műfaj háromszéki pionírjait, Kátai Jocót és Kátai Juditot vetettük alá a keresztkérdéseknek.

Megszólítani a turistákat

Sokat beszélünk az utóbbi időben Erdővidék turisztikai fellendítéséről, ám érdemben érte annál kevesebbet teszünk. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a térséget – ilyen szempontból – talán össze lehetne kapcsolni a szomszédos Brassó megye két, az elmúlt években felújított turistacsalogató látványosságával, a kőhalmi és a földvári várakkal, melyektől Barót légvonalban egyformán mintegy 30 km távolságra fekszik. Egy és ugyanazon kalap alatt ott a várak, itt a kastélyok, kúriák jelenthetnék a megálljt a történelmi nevezetességek, az épített múlt iránt érdeklődők számára.

Nem túlélni kell az életet, hanem megélni

Jakupcsek Gabriella idén januárban járt először Székelyföldön. Bevallása szerint ide az emberek nagy része valamilyen kötődésből jön, mert van barátja, rokona, van valamilyen közösség, amelyikhez kapcsolódik. „Nekem ez eddig valahogy kimaradt az életemből. Itt szerintem pont az a varázslat, hogy tudod, kihez mész; valamilyen érzelemből jössz” – mondta a népszerű műsorvezető, aki január 12-én az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezetének meghívására vett részt egy nyílt beszélgetésen a Vigadóban. Ezt könyvbemutató követte, de az írónő ellátogatott az Apor lányok feredőjéhez Bálványosra, onnan a Szent Anna-tóhoz, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum megtekintésekor pedig a kürtőskalács-készítést is kipróbálta.

Győzött a Cirkusz Vitálisz

Péntek délután a kézdivásárhelyi sportcsarnok adott helyet a Legfarsang idei kiadásának, amelynek keretében a város középiskoláinak legjobb farsangi produkciói mérkőztek meg az elsőségért és az értékes díjakért. A színes előadások végén a Nagy Mózes Elméleti Líceum XI. B osztálya került ki győztesen.