Felhívás!

A keresztény szabadság védelmében

A Tusnádfürdőn elhangzott szombati beszéde során újra bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor a nemzet miniszterelnöke. Egy olyan politikus, aki a jelen valóságának talaján állva, és a múlt tapasztalataiból merítve fürkészi a jövőt, valamint keresi a megoldásokat annak kihívásaira.

Aki éber szemlélője és higgadt elemzője a világban zajló folyamatoknak, és képes levonni belőlük a mindannyiunk javát szolgáló következtetéseket. Aki tud józanul mérlegelni és bátor, de megfontolt döntéseket hozni. Hiszen ekkora lendülettel és mégis visszafogottan, ennyire részletesen és mégis tömören, ilyen határozottan és mégis tiszteletteljesen fogalmazni csak a felsorolt adottságok és képességek birtokában lehet. Éppen ezért fontosnak tartottuk kiemelni és felsorolni néhány megállapítását, valamint gondolatát.
„Úgy éltük meg az elmúlt kilenc-tíz évet, hogy az egyik kezünkben ott volt a kőműveskanál, a másikban pedig a kard. Úgy kellett építkezni, hogy közben folyamatosan harcolni kellett.”

„Nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem az időben benne, a saját életünknek kell értelmet adni. S ez nemcsak egyen-egyenként, hanem nemzedékként is igaz. A nemzedékünk életének kell értelmet adni, illetve meg kell értetnünk azt az értelmet, ami nekünk rendeltetett.”

„El kell vetni a munka nélküli alapjövedelem európai szintre emelt gondolatát. Nincs szükségünk erre az új szocializmusra. Helyette munkahelyek kellenek, és adócsökkentést kell mindenhol végrehajtani. A bürokratikus szabályokat le kell építeni, és a megszorításos politika helyett sokkal inkább a beruházásokat és a munkahelyek létrehozását kell ösztönözni.”

„A nemzet történelmileg és kulturálisan is meghatározott közösség. Egy történetileg kialakult szervezet, aminek a tagjait védelmezni kell, és föl kell készíteni a világban való közös helytállásra.”
„Az állam nem lehet közömbös a kultúrával szemben, az állam nem lehet közömbös a családdal szemben, és az állam nem lehet közömbös azzal a kérdéssel szemben, hogy ugyan már, miféle népség, vagyis kicsodák tartózkodnak a saját országod területén.”

Az újabb világbirodalom kialakításán munkálkodó liberalizmus ellen folytatott politika értelmét Orbán a keresztény szabadság megvédésében határozta meg.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. július 30., 10:38
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Azért nem egészen. Ami az írás pátoszát illeti, valóban. A szerző stílusa tényleg egy udvari költő szintjén mozog. Orbán mondataiban létezik ugyan egyfajta populista elemeket tartalmazó stílus, ami a hasonlatokat (kőműveskanál, kard) eltúlozni igyekszik használni, ugyanakkor igazságtartalma is van, mert tényleg hadakozniuk kellett folyamatosan, miközben kormányoztak. Más kérdés, hogy a szocialista kultúrán nevelkedett népesség (az ifjabb korosztályt is beleértve, hiszen őket is az abban a felfogásban élt szülők nevelték) miként tud ebbe illeszkedni. Diktatúra, visítják egyesek. Tévesztik a fogalmakat. Létezik ugyan egy autoriter, kemény kézzel kormányzás, de aki élt a diktatúrában, az tud különbséget tenni. Feltéve, ha akar. A nyálas, udvari költő stílus azonban tényleg nem segíti ezt, inkább ellenszenvessé teszi. Kár. Többet használna egy normális hangvétel, mint a hajlongó, dicsőítő szöveg. Normális emberekről normálisan írni. Elég lenne, és szimpatikusabb is.